Atlantiszban az volt a gond (már ha létezett ez a kontinens – a szerk.), hogy a gonoszság teljesen elhatalmasodott, anélkül, hogy számottevő ellenállással találkozott volna!

A vezetők kristályokkal manipuláltak, hogy „felsőbbrendű embert” tenyésszenek ki. Ez azt jelentette, hogy voltak emberfajták, amelyeket kiirtandónak minősítettek. Szemben a mai állapotokkal, amikor pont az ellenkező törekvés tapasztalható: a legnagyobb szellemi teljesítményű emberfajtákat akarják kiirtani! Azok sem túlságosan magas rendűek, akiknek ez az ötletük támadt, vagy talán ugyanarról a tőről fakadnak, mint az általuk piedesztálra emelt primitívebbek. Főleg a fehér és a sárga bőrszín irritálja őket, no meg az utóbbiak által létrehozott magaskultúrák.

Mit lehet ez ellen tenni?

Először is, nem kéne szégyenkezni azért, mert mi meg keresztények vagyunk. Ehhez, persze, meg kéne újítani a kereszténységet. Pillanatnyilag mindazok, akik erre hajlandók, rettenetes támadásoknak vannak kitéve. Mindenek előtt azért, mert nem hajlandók hitüket más (az eredeti kifejezést megváltoztattuk – a szerk.) vallásokból eredeztetni. Minthogy jelenleg a kereszténységnek elfogadható bázisa már csak Közép-Európában van, a megújulásnak innen kell kiindulnia. Közép-Európa népei nemcsak idegen és egyúttal primitívebb inváziók miatt sokat szenvedett népek, de nyomorgatott helyzetükben nagyon meg is világosodtak: határozott fogalmaik vannak a természetes erkölcsiségről és a gondolatszabadságról. Nem beszélve a társadalmi szabadságról! De mit érnek az egyéni felismerések összefogás nélkül?

Mindenek előtt egy, egész közép-európai térségünkre kiterjedő lelkiségi mozgalmat kellene indítani EURÓPA SZÍVE néven. Ebben a V4-eken kívül a többi környező, rokonszenvező ország is részt vehetne. Lelkiségi mozgalmon azt értjük, hogy világnézettől szinte függetlenül bárki rokonszenvező egyén vagy egyesület helyet kapna benne. Emblémája egy zöld szív lenne, a közepében egy öt ágú ezüst csillaggal. Ez földes és holdas védelmet jelenthetne. A nemzetek fölötti mozgalom a hagyomány legnemesebb elemeire építene, valamint a legnagyszerűbb kultúrkincsek népszerűsítésére, maximálisan élve a média által kínált lehetőségekkel. Magyarországon megbízhatóan építhetne a békemenetek és az eucharisztikus kongresszus hagyományára, de a cserkészetre is.

Nem beszélve a már meglévő népi kezdeményezésekről.