A mi balosaink persze naná, hogy a hazájuk ellen szavaztak. Csak az a gond, hogy ez a mi hazánk is!
A Magyarország elleni állásfoglalásra 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel és 33-an tartózkodtak.
Az állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát, hogy 2024-ben betöltse az uniós soros elnöki tisztét. Emellett 24 pontban sorolja azokat a kifogásokat, amelyekkel a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására. Bár az állásfoglaláshoz érkeztek a szélsőjobbról módosítók, azokat végül leszavazták.
Az állásfoglalás elfogadása nem jár jogi következményekkel, de politikai üzenetet azért hordoz az ügy. Az Európai parlament hét frakciójából öt terjesztette be a javaslatot. Ők együtt egyébként a testület többségét alkotó Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) volt.
A szövegben egyébként az áll, hogy ha a Tanács nem talál megoldást a soros elnökség kérdésében, akkor a Parlament megteszi a megfelelő lépéseket, bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben.
Óriási vita előzte meg a szavazást
Az európai zöldek nevében beszélt még a vita előtti sajtótájékoztatón a francia Gwendolin Delbos-Corfield, aki a magyar jogállamiságról készített korábban jelentést. Ő valamint árnyék-jelentéstevő társai többek között azt hangoztatták, hogy a tanácsnak el kellene halasztania a magyar elnökséget.
Mint mondták, a helyzet az utóbbi időben sem javult, az újabb törvények közül elsősorban a tanárok státuszát megváltoztatni készülő tervezetet kritizálta. A politikus kifejtette: Magyarország a putyini úton jár, a határain belül is ellenségeket keres, de ugyanezt hangoztatta az Egységes Európai baloldal nevében hozzászóló svéd Malin Björk is, amikor azt mondta:
az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, amely nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.
A vitaindító beszédében Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa felhívta a figyelmet, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől, kiemelve, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fenn. A tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben lévő kérdéseket.
Több olyan EP-képviselő is volt, aki a magyar kormány védelmében emelt szót, például Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, a lengyel PiS EP-képviselője beszédét arra hegyezte ki, hogy szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza.
A plenáris vitában a magyar képviselők közül felszólalt Gyöngyösi Márton (Jobbik-Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), valamint Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt).
Daniel Freund nagyon örül
A német zöld képviselő, (aki egyébként azonos listaösszetétel mellett nagy ívben kizúgna az EP-ből) a Twitter-oldalán örvendezett:
„Az Európai Parlamentben széles többséggel támogatták állásfoglalásunkat, amely megkérdőjelezi az Orbán-kormány képességét a 2024-es tanácsi elnökség megszervezésére.
Nem engedhetjük, hogy egy autokrata álljon az EU élére!”
Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
