Németország hanyatlásáról ír a Die Welt. Harald Martenstein német újságíró és író szerint a német állam már a legelemibb kötelességeit sem teljesíti, a német belpolitikából pedig hiányzik a másik ember iránti tisztelet. Berlinről szóló észrevételei akár Budapestről is szólhatnának.

Martenstein a Die Welt hasábjain fejtette ki, hogy szerinte milyen állapotok uralkodnak Németországban: „Mindig furcsa érzés volt egy másik metropoliszból, legyen az Bécs, Madrid, Miami vagy Zürich, visszatérni Berlinbe. Láttam a kísérteties berlini repülőteret, amely gyakran félig üres volt, amikor megérkeztem, és túl nagynak tűnt. (…)

„Tegnapelőtt az S-Bahn reptéri állomásán egy hajléktalan részeg feküdt a földön, és horkolt egy sör- és húgytócsában.”

A szerző hozzátette: Berlinben az ember mindezeket megtanulta figyelmen kívül hagyni. Azt, hogy

a parkokat magukra hagyták, magasan áll bennük a fű, a szürke betonfalakat szlogenek és graffitik borítják, kosz és romlás mindenütt, az építkezések semmit se haladnak előre, az olajfoltok és a repedezett járdába beszáradt kosz pontosan ugyanolyan volt a múlt héten és a múlt hónapban egyaránt.

„Érzed, hogy az ország hanyatlóban van, a szlogenek és felhívások gyártása azonban teljes gőzzel folyik”

– tette hozzá. Szerinte ez sokakat feldühít.

A szerző szerint a németek megkérdezik maguktól: „Hol van az a tisztelet, amit az állam irántam érez? Az én szükségleteim, az én életművem iránt? Mikor lesz a városháza előtt egy zászló, amelyet kifejezetten azoknak szentelnek, akik reggel hatkor kelnek, hogy útnak indítsák a gyerekeket, majd kézbesítsék a postát, csomagokat szállítsanak vagy vécét takarítsanak? (…) Miért fizetem itt nagyjából a legmagasabb adót, és miért kapok vissza ilyen keveset? És hamarosan még magasabb adókat kellene fizetnem, hogy még kevesebbet kapjak vissza, mind a tisztelet, mind a juttatások terén?”

Harald Martenstein német újságíró és író leszögezi: az állam már a legalapvetőbb feladatait sem teljesíti.

Ebből az egészből pedig csak az AfD fog profitálni

a szerző szerint, ugyanis az a legkevésbé valószínű, hogy az emberek továbbra is olyan pártokra fognak szavazni, amelyekről úgy gondolják, hogy nem képviselik az érdekeiket – olvasható a Mandineren.

Címlapkép: Illusztráció / MTI/Szigetváry Zsolt