Felszámolja szeptembertől Budapest városvezetése a főváros közlekedését irányító működési modellt, a Budapesti Közlekedési Központból (BKK) teljes egészében kiválik az addig leányvállalatként működő Budapest Közút Zrt. A Világgazdaság szerint a Karácsony Gergely által irányított Városháza éppen akkor veri szét az eddigi működési modellt, amikor égető szükség lenne egy egységes rendszerirányítóra.

Nem verték nagy dobra, de fontos, ha úgy tetszik, mérföldkövet jelentő cégátalakításról döntött június végén a Fővárosi Közgyűlés. Közel negyven indítványt tűztek napirendre, köztük a Karácsony Gergely főpolgármester által előterjesztettet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. 2022. évi konszolidált éves beszámolójának jóváhagyásáról.

A tízoldalas előterjesztés legvégén azonban néhány sorban szerepelt egy további változtatás is:

az addig leányvállalatként működő Budapest Közút Zrt. teljes egészében kiválik a BKK-ból, és erre a közgyűlés rábólintott.

Ezzel egy eddig szakmai konszenzus által övezett, évtizedes múltra visszatekintő struktúrához nyúlt hozzá a városvezetés, nem feltétlenül jó irányból.

A Fővárosi Közgyűlés szeptember végi határidővel úgy döntött, a Budapest Közút kikerül a BKK alól, és átkerül a Fővárosi Önkormányzat közvetlen tulajdonába. A cég a 2010-es évek eleje óta a BKK tulajdonában állt.

A városvezetés most azzal indokolta a lépést, hogy ezzel a két cég közötti feladatmegosztás észszerűbbé, az irányítási viszonyok pedig hatékonyabbá válnak. Külön kiemelték a rendeletben, hogy egy társaságnál szükséges koncentrálni a taxikkal kapcsolatos feladatokat az eszközökkel és a humán erőforrással együtt. Azt nem nevesítették, hogy melyik cég vinné a jövőben a taxiszolgáltatás felügyeletét, a Budapest Közút vagy a BKK, de az átszervezés mikéntjéből fakadóan inkább talán az a logikus, hogy a Budapest Közút kompetenciájába fog tartozni. A magyarázat szerint egyébként a taxis üzletág egy kézbe való telepítésével a közfeladat ellátása hatékonyabb, az ügyintézés pedig érdemben egyszerűbb lesz. Mindez szolgálja az adminisztratív terhek csökkentését és a piacra lépés megkönnyítését.

Csakhogy a határozatból az is látszik, hogy az eddigi BKK-leány Budapest Közutat a BKK egyenrangú partnerévé teszik. A vonatkozó javaslat például kimondja, hogy a stratégiai közútkezelési feladatok kérdéseit a BKK és a Budapest Közút közötti, a tulajdonos által jóváhagyott együttműködési megállapodás szabályozza.

Az átalakítás okairól túl sok érdemi egyelőre nem derült ki. Az indoklásban az szerepel, hogy BKK belső ellenőrzési jelentése a BKK és a Budapest Közút közötti feladatmegosztással kapcsolatban olyan megállapításokat tett, amelyek szerint a két társaság közötti jelenlegi tulajdonosi és szerződéses konstrukció belső ellentmondásokat hordoz magában.

Karácsony Gergely erre hivatkozva javasolta, hogy a közgyűlés hozzon elvi döntést a Budapest Közút Zrt. kiválásáról, illetve vegyes beolvadásáról, hogy ezzel a BKK helyett közvetlenül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerüljön. A főpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a feladatok áttekintését és a profiltisztítást úgy kell elvégezni, hogy az a két társaság alapvető karakterét ne érintse.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a BKK és a Budapest Közút szétválasztása nem új keletű kísérlet, de ebben a folyamatban ilyen messzire még semelyik városvezetés sem ment el. A társaság 2011. szeptember 30-án alakult meg, miután kivált a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-ből. Évekig a BKK Közút nevet viselte, aztán 2016 januárjától vette fel a jelenleg is használt Budapest Közút nevet. Akkor nem ez volt az egyetlen újítás a cégnél, hiszen arról is döntés született, hogy a BKK helyett a Budapest Közút fogja ellátni az operatív közútkezelői feladatokat. Rögzítették, hogy a BKK-nak elsősorban közlekedésszervezőként kell jelen lennie a főváros integrált városüzemeltetési modelljében.

Ezúttal viszont nemcsak a BKK feladatkörét nyirbálta meg a városháza, hanem az eddigi tulajdonosi viszonyokat is felszámolta, ami homlokegyenest szembemegy azzal az eredeti filozófiával, amely a BKK-t annak idején létrehozta.

A vállalatot a Fővárosi Önkormányzat még 2010-ben hívta életre Budapest komplex szemléletű, integrált közlekedésszervező és közlekedésszakmai kompetencia-központjaként.

Ezzel a lépéssel átruházta a BKK-ra a főváros közlekedésével kapcsolatos feladatokat. Ennek pont az volt az előnye, hogy egyszerre tudott foglalkozni a közúttal, a közösségi közlekedéssel, a közterülettel, a taxiszolgáltatással, így pedig egy koherens, egymásra épülő közlekedésszervezés és -irányítás valósulhatott meg.

Most, mikor a nemzetközi trendek egyértelműen bizonyítják, hogy a gombamód szaporodnak az úgynevezett mikromobilitási eszközök, mint például a roller, vagy éppen a Lánchíd egyéni közlekedésből való kizárása miatt is mennyire felértékelődik az egységes közlekedésszervezés, Budapesten épp ezzel ellentétes döntések születnek, és visszavágják a BKK jogosítványait. Pedig a cél éppen az lenne, hogy az elérhető mobilitási szolgáltatások összes típusa egy felügyeleti ernyő alatt működjön, egy integrált rendszer részeként. Ezért is volt óriási előny a magyar főváros számára, hogy a BKK, megelőzve a korát, még akkor kezdte meg a tevékenységét, amikor az élére tudott állni ezeknek a folyamatoknak.

Az idő bebizonyította, hogy a BKK-modell helyes volt.

Számos európai nagyváros küzd most azzal, hogy valahogy rendszerezze az újabb és újabb privát szolgáltatókat és ezek ezernyi platformját. Mindez Budapesten is gondot okoz, a BKK viszont képes lenne beterelni egy közcélú rendszerirányító alá a különböző szolgáltatásokat. Csakhogy úgy ez biztosan nem fog menni, ha a főváros vezetése a BKK létezésében lát ellentmondásokat, és ezért nekiáll szétverni a cég kereteit – olvasható a Világgazdaságban.

Forrás: hirado.hu

A kiemelt kép: Fotó: MTI/Máthé Zoltán