A mai fiatalok talán rá sem ismernének, de a képen látható készüléket úgy hívják: telefon.
Egykor ez után epekedett mindenki, mert csak kevesek kiváltsága volt, hogy saját telefonvonalhoz jussanak. Ha hiszik, ha nem, igényelni kellett, kérvényezni, „ugyan már, kedves elvtársak, szánjanak meg, nekem nagyon nagy szükségem van telefonra, segítsenek! Indokaim a következők…”
Nem hiszik, ugye, fiatal barátaink. Pedig kiváltságnak számított, ha valaki a beadványa után már öt és nem tíz évvel később ünnepelhette, hogy bekapcsolódhatott a telefon hálózatba.
Mobil? Híre sem volt még.
Nem sírjuk vissza azokat az időket még a távközlésben sem, de emlékezni azért lehet rá. És mosolyogni azon, amin akkoriban csak siránkozni tudtunk.
A képet a Távközlés Világnapja alkalmából posztolta közösségi oldalán Novák Katalin családokért felelős tárcanélküli miniszter ezzel a szöveggel: „A legtöbb mai gyerek már nem tudna egy ilyen készülékkel telefonálni. Emlékeznek még, milyen volt az életünk mobilok nélkül?”
