A tárcavezető szerint az egyetem leendő rektorának Liszt Ferenc nyomdokain kell járnia, és képesnek kell lennie bevonzani a külföldi hallgatókat, illetve a neves oktatókat.
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy még a héten újra kiírják a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatát azok után, hogy a pályázatot az egyetem szenátusa és számos oktatója, valamint több szervezet is diszkriminatívnak ítélte és annak visszavonását kérte a minisztertől. A tiltakozók szerint ugyanis a rektori pályázat elzárja a pályázás lehetőségétől az egyetem oktatóinak jelentős részét, többek között a zenetudományi, a zeneelméleti, illetve a népzene szakirányok oktatóit, ehelyett csak klasszikus zenei előadóművészek indulhatnak rajta.
Csák János rámutatott: a világ, a gazdaság változik, így a szakmák is, ezért fontos a felnőttképzés, a duális szakképzés, melyben Magyarországon van az egyik legjobb rendszer.
A pályázat kiírására azért volt szükség, mert az egyetemet eddig vezető Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár, és több alkalommal nem pályázhat a rektori pozícióra.
A tárcavezető az ATV műsorában elmondta, a jelenlegi, július 3-án kiírt pályázatot visszavonják, és újat írnak ki helyette, mely már szélesebb kör előtt nyitja meg a pályázás lehetőségét.
Ezután például már a jazz és népzenei alkotóművészek is beadhatják pályázatukat.
A zenetudósok ugyanakkor továbbra sem aspirálhatnak a rektori pozícióra, amit Csák János úgy indokolt, hogy szerinte egy olyan karizmatikus vezetőre van szükség, aki „állt már a világ nagy színpadain”, adott már ki lemezeket, és képes az egyetemre vonzani a külföldi hallgatókat és oktatókat egyaránt. Hozzátette: a Zeneakadémia rektorának nem egy tudósnak vagy hivatalnoknak kell lennie, hanem sokkal inkább olyannak, aki az akadémia alapítója, Liszt Ferenc nyomdokain járva „példaképe lehet a jövendő hallgatóknak”.
Egy dologból nem tudunk engedni: abból, hogy ez az intézmény kerüljön fel abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell – fogalmazott a miniszter.
A pályázati kiírásban a Kulturális és Innovációs Minisztérium korábban már leszögezte, olyan nemzetközi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező rektort keres az intézmény élére, aki „visszaemeli az egyetemet a magyar zenei hagyományokat megillető helyre”.
Ennek pedig feltétele az, hogy az új rektor rendelkezzen legalább ötéves, jelenleg is aktív, kiemelkedő előadóművészi tapasztalattal; klasszikus zenei versenyeken elnyert díjakkal, valamint zenei zsűrizési tapasztalattal.
Az elmúlt években sok kritika érte az egyetem vezetését, amiért az folyamatosan elveszítette korábbi előkelő pozícióit a különböző felsőoktatási rangsorokban. A nemzetközi QS rangsorolásban például 2016-ban még a 30. helyen szerepelt a Zeneakadémia, 2023-ban azonban már 21 hellyel hátrébb, az 51. helyre került vissza.
A minisztérium által kiírt pályázat valóságos tiltakozási hullámot gerjesztett. Tiltakozását fejezte ki az egyetem szenátusa és tanszékvezetői tanárai, az egyetem hallgatói önkormányzata, valamint zeneszerzők és jazz-zenészek is, „külső” támogatóként pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia lépett fel.
A leghangsúlyosabb lépés talán az Indexen megjelent oktatói nyilatkozat volt, amelyet több mint 200 oktató írt alá. Kérdés, hogy a minisztérium általi új pályázati kiírás képes lesz-e megnyugtatni a kedélyeket.
