A sajátjai törnek a vesztére, hiszen a legutóbbi választási fiaskó miatt a „teljes ellenzéki összefogás” jelszó már kevésbé hangzik jól balliberális körökben, így aztán nem meglepő, hogy a főpolgármester újabb tisztséget szemelt ki magának. Pillanatkép a baloldali erőviszonyokról. Kacsoh Dániel írása.
Közeledik az önkormányzati és az európai parlamenti választás, de továbbra is belvitáktól és botrányoktól hangos az ellenzék, az együttműködés döcög, s még a főpolgármester újrázási esélyei is csökkenni látszanak.
„Imponáló magabiztossággal beszélt, de a levél megkésett” – kesergett Németh Péter Népszava-főszerkesztő Lendvai Ildikó volt MSZP-elnökkel közösen egy Karácsony Gergellyel készült interjút követően az ATV stúdiójában. Előzőleg a főpolgármester azt a felhívását fejtegette, amelyben együttműködésre szólította fel az ellenzéki pártokat a közelgő önkormányzati választás apropóján.
Karácsony az interjúban többször is nyomatékosította, hiába mondja róla az LMP, ő valójában nem ideges, legfeljebb dühös.
Az indulat persze valahol érthető: a főpolgármester októberben egy nyilvános beszédében közölte, néhány héten belül összehozza az előző év óta nem látott szövetséget, legalábbis azokkal a pártokkal, amelyek hajlandók erre, és lezongorázzák a budapesti kerületek jelöltállítását is.
Csakhogy erre azóta sem került sor, s ahogy arra a láthatóan szintén erősen aggódó Németh Péter is rámutatott: még a „szándékok sem látszanak” a megegyezésre.
A 2022-es kapitális választási bukta miatt a „teljes ellenzéki összefogás” jelszó már kevésbé hangzik jól balliberális körökben, és most némi feszültség is látszik a táborban.
Erről árulkodnak a Népszava főszerkesztőjének mondatai, de idézhetnénk másoktól is. Mindenesetre ismét nőnek az elvárások a holdudvarban az érintett pártokkal szemben.
Arra, hogy Karácsonynak milyen egyéb ügyek miatt főhet a feje, még visszatérünk, előtte érdemes röviden áttekinteni, hogyan is néz ki a főpolgármester-jelöltjének megnevezését márciusra ígérő Fideszt kihívók tábora.
Egyelőre az egyre aktívabb egykori BKK-vezér és közlekedési államtitkár, Vitézy Dávid nem jelentette be, hogy elfogadja az LMP felkérését a főpolgármester-jelöltségre, ám az most aligha képzelhető el, hogy Ungár Péterék végül beállnak Karácsony Gergely mögé.
A Jobbik Brenner Koloman személyében már bejelentette saját aspiránsát. Ő a Lánchíd-beruházás körüli anomáliák miatt fővárosi vizsgálóbizottságot javasol felállítani. Karácsony kinevette, a Fidesz támogatja a kezdeményezést, a többiekről egyelőre nem tudni.
A Momentum odáig aligha merészkedik, hogy részt vegyen egy ilyen munkában, pláne hogy a főpolgármesterrel szemben korábban igencsak kritikus DK után tavaly ő is beállt a Párbeszéd extárselnöke mögé, ám a Gyurcsány Ferencék által javasolt közös listát egyelőre kerülgeti. Sőt, több kerületben az LMP-hez hasonlóan önálló polgármesterjelölteket jelentett be.
A vonakodás érthető: a párt élére visszatérő Donáth Anna a nyilvánosság előtt keményen beleállt a DK-ba, a hazugság kultúrájának leváltását követelve, most mégis újra a bukott miniszterelnökkel való együttműködés réme fenyegeti a pártot.
Az önkormányzati kampányra szintén saját főpolgármester-jelölttel ráforduló Mi Hazánk – Fidesz–KDNP támogatta – javaslatára a Fővárosi Közgyűlésbe ismét pártlistákkal lehet majd bejutni. A DK ennek hírére azonnal bedobta a közös lista ötletét, amit az európai parlamenti választás esetében nyilván nem szándékozik.
Ellentétben az MSZP-vel. A szocialisták mindkét voksolásnál a teljes összeborulást preferálnák, sőt követelik – a szavak szintjén az Orbán Viktorral szembeni tábor ütőképessé tételéért, valójában azonban a párt katasztrofális támogatottsága lehet az ok.
A Párbeszéd esetében hasonló okokból nem is kérdés az összefogás, anélkül esélye sem lenne. A párt a leghevesebben és leghangosabban áll bele a hisztiellenzéket emlegető különutas LMP-be.
Érdekesség azonban, hogy a korábban az újrázásáról teljes magabiztossággal beszélő Karácsony hirtelen felkerült pártja európai parlamenti listájára is.
Elképzelhető, hogy csupán szimbolikus gesztusról van szó, ám ha továbbra is biztos lenne a júniusi győzelmében, már csak tüntetőleg sem adna esélyt bárkinek arra, hogy menekülőútként értékelje az egyébként elődje, az SZDSZ-es Demszky Gábor által javasolt EP-jelöltséget.
Eközben továbbra is ott lebeg Karácsony feje felett az 500 millió forintos, dollár és frank formájában adománygyűjtő ládikákban kikötő támogatások botránya. Emiatt például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sem hajlandó felkerülni a plakátjaira.
Nemcsak a protestpártnál zabosak a folyamatban lévő nyomozások tárgyát képező, titokzatos előválasztási „jótékonyság” miatt: az LMP, az MSZP és a DK sem nézte jó szemmel a fejleményeket, pláne nem azt követően, hogy kiderült: Márki-Zay Péter mozgalma 4 milliárd forintnyi dollárt kapott kampányra a tengerentúlról. Érdemes közbevetni: az ezt menedzselő Action for Democracy, illetve alapítója, a Karácsony Gergelynek évekig főtanácsadóként dolgozó Korányi Dávid a lengyel kormányváltás kovácsai között is feltűnt.
A főpolgármester gondjait tetézi, hogy az eredeti összegnél 5 milliárd forinttal drágábban, csökkentett műszaki tartalommal és csúszva megvalósuló Lánchíd-felújítás kivitelezőjénél, az A-Híd Zrt.-nél nemrég házkutatást tartottak az adóhatóság nyomozói.
A hivatalos tájékoztatás szerint egy másik ügyben – az Amnesty International Magyarországot igazgató Vig Dávid testvérének, a csalással gyanúsított Vig Mórnak az ügyében – jártak el, ám nem zárható ki, hogy a fejlemények összekapcsolódnak. A tisztánlátás okán javasol bizottságot alakítani a Jobbik.
Közben a Magyar Nemzet értesüléseiből kiderült, hogy a Városháza eladási ügyében indult nyomozásokat egyesítették, ami arra utal, hogy hamarosan több hivatalos információnk lehet.
S ez még nem minden.
Múlt pénteken a BKK váratlanul járatritkítást vezetett be. A változás ellen kikelt Vitézy Dávid mellett az LMP, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) és a Közlekedő Tömeg civil szervezet is. Utóbbit ráadásul a közlekedési társaság meg is említette az átalakítás kapcsán kiadott közleményében. És bár a BKK szerint az előkészítés során egyeztettek a Közlekedő Tömeggel, az érintettek ezt tagadják. Ugyancsak zavart okozott az erőben, hogy Karácsony Gergely kategorikusan kijelentette, valójában szó sincs járatritkításról, csupán a kapacitások észszerű átszervezéséről, a BKK vezetője, Walter Katalin viszont a járatritkítás tényét nem tagadta, csak a rossz kommunikáció miatt kért elnézést az okkal feldúlt utazóközönségtől.
A Karácsony által leszólt Vitézy egyeztetést kezdeményezett a fővárosi illetékesekkel, megemlítve azt is, ilyen mértékű járatritkítást utoljára az MSZP-s főpolgármester-helyettes Hagyó Miklós idején vezettek be, ami ellen akkor civilként hevesen tiltakozott. Ahogy most is.
A kormánnyal pénzügyi vitába keveredő, bizonyos adók befizetését kategorikusan megtagadó főpolgármesternek tehát a városvezetési bonyodalmak, az ellenzéket feszítő ellentétek és a személyével kapcsolatos bizalmatlanság miatt is jócskán főhet a feje. Bár a felmérések szerint okkal bizakodhat az eredményét tekintve, és az is biztosnak tűnik, hogy a legtöbb ellenzéki párt őt támogatja majd, a győzelme korántsem borítékolható. Az EP-listán való feltűnése arra enged következtetni, hogy ezt már ő is így látja.
Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzője a Mandiner Reakció adásában úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok valójában „egy brancsot” alkotnak, legkésőbb a 2026-os parlamenti választásra úgyis össze fognak állni.
Úgy véli, közülük egyesek egyelőre beleszerelmesedtek a lengyel modellbe, főként a Momentum bízik benne, hogy ellenzékváltó pólust alakíthat, s így a házi versenyben a DK fölé nőhet. Vita leginkább a mandátumokról van közöttük, mindenki szeretne például jelentős állami forrással járó frakciót.
Az elemző azt mondta, Gyurcsányék most épp Karácsonyt használják fel a támogatásukért cserébe, hogy „mindenkit betereljenek az akolba”, mert akkor nem nő senki föléjük.
A kormánypártok támogatottsága a gazdasági gondok, a magas infláció és a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére nem változott érdemben tavaly április óta, az ellenzéki oldal azonban tovább töredezett, az egyes formációk népszerűsége pedig inkább apadt az eltelt időszakban – olvasható ki a Nézőpont Intézet által bemutatott kutatásokból. Valamennyi intézet 50 százalék környékére méri a kormánypártokat a biztos szavazók körében, a 2022-es ellenzéki összefogás pártjait együtt pedig a 19 és 30 százalék közötti sávban.
