Száz százalékos eredmény ellenjelölt nélkül – csak nem ez Joe Biden nagy terve? Kohán Mátyás írása.
Megint szomorú hírt kell mondanom az amerikai jogállamiságról: nagyon olybá tűnik, mintha a Donald Trump elleni perek egyikét egyenesen a Fehér Házban rakták volna össze.
Ami nagyjából olyan, mintha a Karmelita jogászai összeülnének a Diákhitel Központ jogi osztályával kidolgozni nagy bőszen valami szaftos kis peranyagot Magyar Péter ellen az EP-választások és a 2026-os országgyűlési választás között, biztos, ami sicher.
A magyarokban lakó demokrácia-vészcsengőt félreverné az ilyesmi, azt hiszem; nem is csoda, hogy nem járt így még soha egyetlen fontosabb jelölt sem a szabad Magyarország választási kampányainak történetében.
A tekintélyes RealClearInvestigations oknyomozó anyaga Bidenék nagy szerencséjére egy nagy kazal jogi zsargon, melyben az átlagos olvasó két bekezdés után elveszti a tűt.
Másrészt viszont rémisztő vádirat is a demokrata adminisztráció ellen.
Demonstrálja ugyanis, hogy bizony igaz lehet, amit Trump minden bírósági ügyéről évek óta mond: hogy a vele kapcsolatos különleges ügyészi vizsgálatok, kongresszusi vizsgálóbizottságok, perek és impeachment-eljárások sora nem azért „folytonfolyású, mint hegyi záporár”, mert az exelnök valami egészen rendkívüli csirkefogó lenne – hanem azért, mert a demokrata stratégák nemes egyszerűséggel így akarták, az igazságszolgáltatás pedig évek óta asszisztál ehhez.
Az RCI Trump ügyvédjeitől háromszáz oldalnyi anyagot szerzett meg, melyeket a Trump-ügyet vizsgáló, Bidenék által kinevezett különleges ügyész határozott tiltakozása ellenére sikerült cenzúra nélkül közzétenni.
Ezekből világosan kiderül: hiába fogadkozott Biden elnök még tavaly ősszel, hogy kihívójának beperlésében nem volt benne a keze, azért egy fehér házi jogtanácsos és tulajdon kabinetfőnöke révén a bal kisujja mégiscsak benne lehetett.
A Fehér Ház e magas rangú dolgozói ugyanis több körben egyeztettek az exelnökök dokumentumait őrizni hivatott ügynökséggel, a NARA-val – a per minősített iratok szabálytalan kezeléséről szól – a „Trump-dobozok” ügyében 2021 augusztusában és szeptemberében, hogy mire a NARA az egyben legfőbb ügyészségi feladatokat is ellátó igazságügyi minisztérium elé terjeszti az ügyet, az már lehetőleg minél jobban egyben legyen.
A NARA-nál már 2021. szeptember 2-án készen volt egy hivatalos jelzés az igazságügyi miniszter számára arról, hogy Trump néhány hiányzó iratdoboza miatt nyomozni kellene – az ügyet viszont a Fehér Ház politikai gépezete, a NARA-val zajló folyamatos egyeztetéseken még öt hónapon át dögönyözte, mielőtt 2022 februárjában végül engedték az igazságügyi minisztérium elé kerülni.
Nomármost: ami úgy hápog, mint egy szemérmetlen koncepciós per, úgy totyog, mint egy szemérmetlen koncepciós per, és még a lólába is akkora, mint egy szemérmetlen koncepciós pernek, az minden valószínűség szerint egy szemérmetlen koncepciós per.
Vagy legalábbis a jogállamiság egy igen sajátos értelmezése, olyan… putyini.
Ha bombasztikus oknyomozás keretében nyilvánosságra kerülne, hogy a Kreml hivatalvezetője a kirovi faipari vállalat jogászaival szoros együttműködésben komponálta meg az Alekszej Navalnijt jogi értelemben gúzsba kötő Kirovlesz-ügyet, a szeme sem rebbenne senkinek. Oroszországtól ilyen bánásmódot szoktunk meg: az igazságszolgáltatás az esélyes ellenjelöltek eltakarításán dolgozik.
De Amerika épp a demokráciák diktatúrákkal szembeni dicsőséges hadjáratának jegyében szántja be az eddig ismert világpiacot, méretes kőkerítést húzva a putyini Oroszország és szögesdrótot a kommunista Kína köré.
Tőlük tehát nem ezt várnánk.
Pedig úgy tűnik, ezt kapjuk mégis: a politikai ellenfél jogi ellehetetlenítésének stratégiáját választották, azt, amiről minden csecsemő tudja, hogy demokráciákban kontraproduktív.
Trump 1,3 százalékkal vezet az országban és 3,2 százalékkal a csatatérállamokban; a 2022-es szenátusi választáson magabiztos demokrata győzelmet produkáló Georgiát és Arizonát 3,8 és 5 százalékkal vinné most kedden (így van amerikaiul a most vasárnap).
Igen nagy kár lenne, ha az USA következő elnöke a sikeres bírósági aknamunkának köszönhetően ellenjelölt nélkül kapna száz százalékot az őszi választáson. Az ugyanis pont tizenkét százalékkal lenne több, mint Putyiné, a türkmén elnök 2022-es, szabadkézzel rajzolt eredményét pedig huszonhét százalékkal múlná felül. Kevéssé tenne ez jót, azt hiszem, a demokrácia nemes ügyének.
Borítókép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a dél-karolinai Rock Hillben
Forrás: MTI/EPA/Erik S. Lesser
