Összeférhetőségi és etikai kérdéseket is felvet, hogy a nettó hárommillió forintos havi fizetés mellett minden negyedik bürokrata vaskos mellékjövedelemre is szert tesz.
Továbbra is megéri európai parlamenti képviselőnek lenni, ugyanis az uniós törvényhozók nagyjából havi 3 millió forintot vágnak zsebre adózás után. Azonban ez még mind semmi, egy új elemzés szerint minden negyedik EP-képviselőnek van mellékes jövedelme is. Ezek a másodállások, pozíciók és érdekeltségek bizonyos esetekben súlyos pénzeket hoznak a politikusoknak, de még súlyosabb összeférhetőségi és etikai kérdéseket vethetnek fel.
A Transparency International EU (TIEU) részletes elemzést közölt a brüsszeli politikusok tavaly év végi vagyonnyilatkozataiból. A korrupció felderítésével foglalkozó szervezet arra jutott, hogy
a képviselői tiszteletdíjakon kívül a törvényhozók akár tízmillió forintokat is kereshettek különböző melléktevékenységekből.
A brüsszeli székhelyű NGO viszont azt is hangsúlyozta a honlapján megjelentetett cikkben, hogy a valós szám még ennél is sokkal magasabb lehet, ugyanis a képviselőknek az évi 5 ezer eurónál (jelenleg közel 2 millió forintnál) alacsonyabb jövedelmeket idén már nem szükséges bejelenteniük a vagyonnyilatkozatukban – köszönhetően annak a ténynek, hogy
az európai törvényhozók saját maguk alakították ki a jövedelmi adataik közzétételét érintő szabályozást.
A TIEU szerint az uniós képviselők minden egyes jövedelmet összevetve, közösen 3,4 milliárd forintot kerestek a képviselői tiszteletdíjukon felül.
Ez azt jeleni, hogy egy átlagos parlamenti képviselő 36 millió forintos éves jövedelme még kiegészült nagyjából 4,8 millió forinttal (átlagban). A képet viszont minimálisan árnyalja, hogy a pénz nagy része valójában egyetlen szupergazdag litván politikusnál landolt, bizonyos Viktor Uspaskich-nél.
Koronavírus és milliárdok
Az apró balti államból származó politikus a legjobban kereső EP-képviselőnek számít. A liberális törvényhozó tavaly 1,17 milliárd forintos osztalékot vett ki a Litvániában működő Edvervita ingatlankezelőből. Az Edvervita elsősorban ingatlanpiaci tevékenységekkel foglalkozik, viszont a cég egy olyan ásványvízgyártó-vállalat fő részvényese is, amelynek termékéről Uspaskich azt állította, hogy védelmet nyújt a koronavírussal szemben – a nyilvánvalóan hazug kijelentés miatt a politikus ellen jelenleg is eljárás zajlik Litvániában.
Uspaskichot egyébként nemrégiben azzal is megvádolták, hogy egy dezinformációs (szándékosan hamis híreket közlő) portált finanszírozott, a múlt hónapban pedig azért indult vizsgálat ellene, mert állítólag éveken keresztül kamu asszisztenseket alkalmazott uniós pénzből, a vád szerint a megosztó politikus akár 500 ezer euróval (nagyjából 195 millió forinttal) is megrövidíthette az európai adófizetőket. Ők keresik a legtöbbet a képviselői fizetés mellett
A kutatásból kirajzolódik, hogy a legnagyobb pénzeket azok a politikusok viszik haza, akik valamelyik nagy európai pártcsalád frakcióvezetői, vagy hazájuk közintézményeiben töltenek be pozíciókat.
Íme a legnagyobb mellékes jövedelmet bevalló európai törvényhozók listájának első tíz helyezettje – a Politico becslései szerint:
• Viktor Uspaskich litván független képviselő, korábban a Renew EU tagja tavaly 3 millió eurós osztalékot vett ki a vitatott ingatlankezelő cégéből, ami nagyjából 1,17 milliárd forintnak felel meg.
• Jérôme Rivière francia jobboldali politikus és vállalkozó évente 220 ezer eurót, azaz 85 millió 553 ezer forintot visz haza a képviselői fizetésén kívül.
• Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti képviselője 171 ezer eurónyi, azaz jelenlegi árfolyamon 66 millió 837 ezer forintnyi éves mellékes jövedelemről nyilatkozott tavaly.
• Manfred Weber, az Európai Néppárt német elnöke 170 ezer eurót (átszámítva 66 millió 500 ezer forintot) keresett, amely szinte teljes egészében a jobbközép képviselőcsoport vezetéséért járó tiszteletdíjából származik.
• José Manuel García-Margallo y Marfil, a spanyol néppárti képviselő nyilvános szerepléseiből 144 ezer eurót, azaz 55 millió 905 ezer forintot zsebelt be tavaly.
• Daniel Buda, az Európai Néppárt román képviselője a Román Közjegyzői Kamara elnökének járó tiszteletdíj mellett egy tekintélyes egyetemi tanári fizetést is magának tudhat, tavaly 138 ezer eurót, azaz mintegy 54 millió forintot keresett.
• Guy Verhofstadt belga liberális képviselő 132 ezer eurót, azaz 51 millió 260 ezer forintot vallott be a választott pozícióért járó fizetésén kívül. Ő egyébként egy zöldbefektetésekkel foglalkozó cég tanácsadójaként dolgozik politikai szerepvállalása mellett, ami egyesek szerint összeférhetetlen lehet törvényhozói munkájával.
• Geoffroy Didier, az Európai Néppárt francia képviselője mandátuma mellett ügyvédként praktizál, jogászi tevékenységével évi 115 ezer eurót, vagyis 44 millió 660 ezer forintot keres. (Az ő visszás esetéről lentebb részletesebben is írunk.)
• Angelo Ciocca az Identitás és Demokrácia párt képviselője Brüsszelben. Az olasz politikusnak több korrupciós ügye volt már, az egyik miatt 2019-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték hazájában. Ciocca tavaly 111 ezer euróval, tehát több mint 43 millió forinttal lett gazdagabb. Ő ingatlan-bérbeadásból és vállalati tanácsadással foglalkozó cégéből profitált ennyit.
• Marek Belka egy lengyel szociáldemokrata képviselő, aki egy biztosítótársaság igazgatótanácsának tagja, róla és a közel 41 millió forintos fizetéséről bővebben is beszámolunk később.
Természetesen nem minden EP-képviselő büszkélkedhet ilyen magas fizetéskiegészítéssel, és az is szembetűnő, hogy egy nő sincs az élmezőnyben.
Akikhez problémás helyekről jön a pénz
Bizonyos esetekben a parlamenti képviselők olyan piaci szereplőknél dolgoznak mellékállásban, amelyek lobbitevékenységet végeznek, azaz próbálják pénzzel és más eszközökkel befolyásolni az Európai Unió intézményeinek működését.
A nyolcadik helyezett Geoffroy Didier például egy olyan ügyvédi irodánál tevékenykedik (évi közel 45 millió forintos fizetésért), amely biotechnológiai, vegyi- és dohányipari cégeket képvisel európai uniós környezetvédelmi és egyéb előírások megsértése miatti peres eljárásokban. A vállalat profiljába még az is belefér, hogy az uniós szabályozások előkészítésében is részt vegyenek, igaz, nem lobbiszervezetként, hanem mint jogi tanácsadócég.
Egy ennél is pikánsabb eset, hogy Lengyelország korábbi szociáldemokrata miniszterelnöke, Marek Belka a Vienna Insurance Group (VIG) lengyel szárnyának igazgatósági tagja. A biztosítótársaságot az Európai Unió intézményei egyrészt lobbiszervezetként tartják számon, másrészt Belka az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának is tagja – amely többek között az Európai Központi Bank felügyeletéért és irányításáért is felel.
Nem sikerül szabályozni a lobbit
A Katargate-botrány után az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola egy sor olyan új szabály bevezetését szorgalmazta, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az európai parlamenti képviselőknek részletesebb tájékoztatást kelljen adniuk minden külső jövedelemről. Az új törvények elméletileg megkönnyítik az összeférhetetlenségek felderítését.
A reformok viszont kiskapukat is hagytak, sőt meglévő összeférhetetlenségi mechanizmusok is megszűntek.
Például az új szabályok már nem kötelezik a brüsszeli törvényhozókat arra, hogy beszámoljanak az évi 5000 eurót el nem érő mellékes jövedelmeikről. Ami azonban riasztóbb, hogy a képviselők többször is leszavazták azokat az intézkedéseket, amelyek megtiltanák, hogy olyan szervezetekben és cégekben töltsenek be pozíciókat, amelyek az EU átláthatósági adatbázisában lobbitevékenységgel kapcsolatban regisztráltak.
Ennyi botrány után csak az EP-képviselők gondolják, hogy etikailag elfogadható az, hogy másodállásuk legyen az európai intézményekben lobbizó cégekben
– mondta Nicholas Aiossa, a kutatást készítő a Transparency International EU igazgatója a Politicónak.
Ennyit keresnek a magyar képviselők
Az átlagjövedelem emelkedésével a magyar politikusok fizetései is nőnek március 1-től. Ez azért van, mert 2018-ban a közjogi méltóságok és politikusok juttatásait az átlagkeresethez igazították, vagyis utóbbi emelkedésével automatikusan nő az ezeket a tisztségeket betöltők fizetése is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február végén közölte, hogy tavaly 589 ezer forint volt az átlagkereset. Mivel a képviselők a mindenkori átlagjövedelem háromszorosát kapják, így ők
március 1-től havi 1 millió 762 ezer forintot keresnek.
Ehhez jöhet pluszjövedelemként, ha valaki még valamelyik parlamenti bizottság tagja, vagy elnöke.
Kiemelt kép: Image by Engin Akyurt/Tag Hartman-Simkins
