A béke kérdése mindig is bennem élt. Ez a körülöttem lévő emberek számára is elengedhetetlen. De vajon a béke ma nem utópia? És ha a béke valóság, hol kezdődik, és ki a felelős ma a békéért? Egyedülálló lehetőség volt június 1-jén feltenni ezeket a kérdéseket a félmillió békemenetelő egyikeként – írja riportjában a Central Europe News szerzője.

Budapesten rendszeresen tartanak nagyszabású felvonulásokat és tüntetéseket. Ezt tudtam, mert sokat hallottam róluk. Azonban ebben az évben vettem részt először a felvonuláson közel 500 000 másik emberrel Budapesten, akik a béke ugyanazon ügyéért egyesültek.

A békemenet a 2010-es évek eleje óta visszatérő esemény Magyarországon. Ebben az évben azonban, a tizedik felvonulás során nagy hangsúlyt fektettek a tényleges háború veszélyére. A gondolat átjárta a menetet: nem akarunk ma belesodródni a háborúba. Ugyanakkor a magyarok kifejezték, hogy ha kell, meg tudnak birkózni vele, ahogy kiállnak a család és a szabadság ügye mellett is.

A béke szigete

„Úgy gondolom, hogy az egyháznak többet kellene beszélnie a békéről” – mondja Maria Helena Costa, a portugál Associação Família Conservadora (Konzervatív Családok Egyesülete) elnöke, miközben a Lánchídnál vagyunk.

„Mindannyian tapasztaljuk, hogy milyen aktív a társadalom megtöréséért küzdő erő. És nem elég, hogy az egyház békét akar” – folytatja Costa. A budapesti hídnál állva az a meggyőződése, hogy a mai templom túl csendes. Ezt látja szülőhazájában, Portugáliában és Európa más részein is. „Ha az egyház nem beszél róla, és nem áll ki mellette, valaki ellophatja.”

Kérdések

Ahogy a békemenet elkezdődik, Henk Jan van Schothorst Hollandiából sétál mellettem. Abszolút meggyőződéséről beszél: a béke Istentől jön, ha helyes döntéseket hozol. Isten béke.

A Christian Council International ügyvezető igazgatójaként azonban az elmúlt években kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy élhetünk-e békében Európában, mondja Van Schothorst. Ma háborús kérdésről van szó, de régóta érinti a vallás és a szólásszabadság kérdéseit – magyarázza. „Egyre inkább arra kényszerülünk, hogy higgyünk az egész genderideológiában. Ha azt mondom, hogy én férfi vagyok, ő pedig nő, mert Isten ilyennek teremtett minket, akkor a liberálisok üldözhetnek” – mondja Henk Jan.

Példaként említi Päivi Räsänent, a finn parlament képviselőjét. Aztán költőien megkérdezi tőlem, hogy mit jelent ma a szabad Nyugat Európában. Ahogy lassan haladunk előre, továbbra is keresem a választ.

Templom

Körülnézek. Az az érzésem, hogy a felvonulás minden résztvevője nyíltan támogatja Orbán Viktort, azt a miniszterelnököt, aki egyszer kijelentette, hogy a magyarok csak keresztényként maradhatnak fenn. Az államnak együtt kell működnie az egyházzal, és ezt megerősítik bennem azok a magyarok, akikkel találkozom.

Emberek százezrei támogatják azt a víziót, hogy Magyarország a „béke szigete” és olyan hely, ahol Isten számít. Találkozom olyan emberekkel, akik azt hiszik, hogy a magyar kormány tudja, hogyan akadályozza meg, hogy Európa háborúba keveredjen Oroszországgal.

Ahogy a menet elhalad a Parlament épülete mellett Budapesten, találkozom egy fiatalemberrel, Daviddel, aki egy nyugat-magyarországi régió ifjúsági szervezetének képviselője. Úgy véli, hogy lehetséges a béke elérése Európa számára. „A béke valóságos, de ami a szomszédos országban (Ukrajnában – a szerk.) történik, az szörnyű és veszélyes a jövőnkre és a gyermekeinkre nézve. Úgy gondolom, hogy a béke politikai szinten kezdődik. Ez történik a nagyhatalmak és kormányaik közötti vitákban” – mutat rá.

A felvonuláson a három balti országból is vannak résztvevők. „Úgy gondolom, hogy számunkra, csakúgy, mint Európa számára, a legjobb választás a diplomácia, mert a háború minden nap több pusztítást hoz” – mondta Mindaugas Puidokas, litván parlamenti képviselő. „Úgy gondolom, hogy nagyon közel vagyunk egy harmadik világháborúhoz, és meg kell állítanunk, mert már vannak jelentések például Litvániából, hogy védelmi miniszterünk csapatokat készít fel az ukrajnai harci bevetésre. Ez ijesztő.”

Család és templom

Ez a békemenet aktuálisabb, mint valaha, jelentik be a hangszórók. „Erőszakhullám söpör végig Európán.” És: „Gyorsan meg kell állítanunk a háborút és a baloldali ideológiák terjedését.”

A magyar lakosok nem rejtik véka alá a háborútól való félelmüket. A békét nem csak utópiának tekintik. Meg vannak győződve arról, hogy a békéről gondolkodás a családban kezdődik.

„Aztán békét várunk az egyháztól, majd a kormányzati döntésekben” – mondja Erna Magyarország északkeleti régiójából. Ehhez a békemenethez férjével és 11 éves fiával, Szabolccsal csatlakozott. Az ő kedvéért ellenzi a migrációt és a genderideológiát is. „Nem akarjuk, hogy gyermekünk pusztító háborút éljen át, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekünk lássa, hogy az értékeinkért harcolunk.”

„Vannak gyerekeink is, két fiunk, hat unokánk, és a férjemmel nem akarunk háborút. Azt is gondolom, hogy a béke először a családjainkban kezdődik” – mondja Koti Benyo Magyarországról, miközben a történelmi Margitsziget felé tartunk. „Ott a gyerekek látják és megtanulják.”

Forrás: Viktorija Slavinska, CNE.news

Címlapkép: Rihards Kostigovs és Viktorija Slavinska / Fotó: civilek.info