Hazánk július elsejétől ez év végéig veszi át az unió soros elnöki posztját. E pozíció lehetőséget ad arra, hogy a brüsszeli önsanyargató, globalista és háborúpárti állásponttal szemben Magyarország egy másik alternatívát mutasson a kontinensnek, mondta el a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Magyarország július 1-jén veszi át a soros elnöki posztot, vezető szerepe pedig kulcsfontosságú lesz a kihívások kezelésében és az EU világos, előremutató menetrendjének meghatározásában. – „Tegyük újra naggyá Európát!” Ez a féléves magyar soros uniós elnökség jelmondata. Az elnökség prioritásai között többek között az európai versenyképesség javítása, a védelempolitika megerősítése, az illegális migráció megfékezése, a demográfiai és agrárpolitika, valamint a kiegyensúlyozott bővítéspolitika és kiemelten a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatainak elősegítése áll.

Az uniós soros elnökség lehetőséget ad minden tagországnak arra, hogy bemutassa a saját térségét és azokat a problémákat, amelyek arra az országra és térségre jellemzők. A 27 tagú integráció az egész kontinenst behálózza, így a különböző földrajzi térségek problémái is előtérbe kerülhetnek

– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán.

Ez már a második magyar elnökség lesz, az első 2011 első felében nagyon sikeres volt, hiszen akkor olyan témákat tett fel hazánk az európai asztalra amelyek nem csak minket érintenek, ilyen volt például a Duna vagy a romastratégia, amit akkor mindenki nagyon sikeresnek ítélt

– mutatott rá a szakértő. Hozzátette:

Most pedig Magyarország közepes méretű tagországként arra tudja felhasználni az elnökséget, hogy politikai alternatívát tudjon felmutatni. Ezt nem a mainstream és az úgynevezett szivárványkoalíciók számára ajánlja Magyarország, hanem az európai embereknek, illetve az európai érdekképviseleteknek.

Kiemelte, hogy a magyar kormánynak nem a háborúpárti koalícióknak kell ajánlatot tennie, hanem az európai társadalomnak, mely a Századvég-kutatás szerint már többségében a magyar kormány álláspontját osztja a migráció, a brüsszeli túlhatalom, valamint a háború és a béke kérdésében. Erre kell felhasználni a magyar elnökséget, hogy ezt a politikai alternatívát hangsúlyosan fel tudjuk mutatni.

A magyar elnökség kiemelt témái

Kiszelly Zoltán szerint a versenyképesség kérdése kapcsán rá tudunk mutatni az elhibázott brüsszeli szankciók okozta hátrányokra, az energiapolitika ideologikus voltára, hogy Brüsszel egy tervutasításos rendszer felé sodródik, a zöldmegállapodás jegyében ugyanez a logika érvényesül a piaci logikával szemben. A szakértő megjegyezte:

A másik fő téma, ami nemcsak Magyarországnak, hanem ennek a térségnek is fontos, az a bővítés. Nemcsak a Nyugat-Balkánnal, hanem a schengeni övezet bővítése is Romániával, Bulgáriával, hogy a migrációs útvonalakat távolabb toljuk, az is egy olyan kérdés, ami a kelet-közép-európai térséget érinti, nem csak Magyarországot.

A bővítés kapcsán a szakértő a többségi szavazásra való áttérés fontosságáról beszélt. – A fegyvergyártás is egy kiemelt ügy lehet, mi ezt a védelemre használnánk a NATO-szerződés eredeti tartalmához külső támadás ellen, a háborúpártiak pedig ezeket a fegyvereket – amiket akár Magyarországon gyártanak – Ukrajnában használnák fel. Abban nincs vita, hogy fegyvereket kell gyártani, a felhasználásban viszont annál inkább van vita, de nekünk a konszenzust kell képviselni, és ebben számíthatunk a nyugat-európai fegyvergyártókra – mondta Kiszelly Zoltán.

Brüsszel az európai érdeket feladja a globalista, angolszász, háborúpárti érdek oltárán. Feláldozzák Európát, míg Magyarország erősítené a kontinenst

– hangsúlyozta.

Vissza a gyökerekhez

A szakértő arról is beszélt, hogy Európa néhány évtizede még mert nagyot álmodni – ami a maastrichti szerződésben csúcsosodott ki –, és hogy az EU az Egyesült Államok egyenrangú partnere lehet, de ezeket az álmokat Brüsszelben már rég elfelejtették.

A jelenlegi EU elérte a teljesítőképessége határát. Az látszik, hogy az eurózóna egy ketyegő bomba, a németek már nem tudják finanszírozni. A szankciók és a háború finanszírozása miatt ez a helyzet három–öt éven belül robbanni fog. Változás lesz, amit a brüsszeli elit próbál leplezni

– folytatta.

A magyar elnökségnek ezért az a feladata, hogy azt az 1990-es évekig tartó régi integrációt és gondolatot hozza fel alternatívaként, amit Kohl és Mitterrand csinált, miszerint az EU erős európai országok erős integrációja.

Azért próbálják elszigetelni, pénzügyileg ellehetetleníteni és megbüntetni Magyarországot, hogy ne tudjunk szövetséget építeni. Amikor azonban középtávon a háború felgyorsítja a már említett folyamatokat, addigra talán a magyar álláspont is többséget élvez a migrációhoz hasonlóan.

Kiszelly Zoltán szerint erre jó a magyar elnökség, amely felmutat egy olyan ellenpontot, ami valós és pozitív Európa számára. – Az idő minket fog igazolni – emelte ki a szakértő.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila