A kommunizmus évtizedeiben a római magyar intézet faláról leszedett Magyarok Nagyasszonya-mozaik nagy méretű mását helyezték el és áldották meg a Vatikáni Kertekben a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) a Szentszéknél zajló, úgynevezett ad limina látogatása során csütörtökön. Emilio Nappa érsek, Vatikán városállam Kormányzóságának főtitkára áldotta meg az alkotást és Udvardy György érsek mondott köszöntőbeszédet. Erdő Péter bíboros, Emilio Nappa érsek és Székely János püspök leplezte le az alkotást.

A mozaikon a Magyarok Nagyasszonya mellett a magyar államiságot jelképező szent korona, a jogar és az országalma látható.

„Korunk kihívásai közepette egyszerre kell, hogy világosan lássuk: Magyarország Nyugathoz tartozása nem lehet kérdéses” – hangoztatta Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökhelyettese a mozaikkép avatásán.

„Mária éneke mindenekelőtt a hit asszonyának az éneke. Ő minden hívő ember mintaképe, az Isten Igéjét befogadó és azt testében-lelkében hordozó ember ikonja. De ez az ének az Egyház Anyjának az éneke, s így magának az egész Egyháznak az éneke is. Ma pedig, amikor mi, magyarok ide, Péter utódjához jöttünk, ez a magasztalás a Máriára figyelő gyermekek énekévé, a mi közös magasztalásunkká válik.

Mi, magyarok, különleges módon ismerjük a Boldogságos Szűz Máriát. Szeretjük őt, tanulni akarunk tőle, és gyermeki szívvel ragaszkodunk hozzá. Tanulni akarunk attól a Máriától, aki rendületlenül bízik az atyáknak tett ígéretek beteljesülésében, s aki a Szövetség Istenét igazmondónak és mindhalálig hűségesnek ismerte fel.

Ragaszkodunk Máriához, mint Nagyasszonyunkhoz és Pártfogónkhoz. Ez a ragaszkodás a mi nemzeti identitásunk gyökerében van. Amikor történelmünk hajnalán első szent királyunk, Szent István felajánlotta koronáját és népét a Szűzanyának, egyedülálló, örök szövetséget kötött. Megingathatatlan hittel imádkozott: „Ég Királynője, e világ megújítója, a te oltalmadba ajánlom az Anyaszentegyházat a püspökökkel s a papsággal, az országot a főurakkal s a néppel… és az én lelkemet a te kezedbe teszem.” [1, 2] Ez a felajánlás azóta is megtartó pajzsunk.” – hangsúlyozta beszédében a veszprémi érsek.

A Vatikáni Kertekben tartott ünnepi eseményen részt vett Czeti István felekezeti kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, beszédéből idézünk:

„A mozaik a gyermek Jézust és Szűz Máriát ábrázolja, így üzenete a világ összes népéhez és minden emberhez szól, ábrázolásmódját tekintve azonban mégis sok szálon kötődik Magyarországhoz. Ezért a kép úgy hordoz egyetemes jelentéstartalmat, hogy egyszerre sajátosan magyar is. Az ábrázoláson ugyanis a Szent Szűz fején az ország feletti legfőbb hatalmat megtestesítő Szent Koronát viseli, kezében a koronázási jogart tartja, a gyermek Jézus ölében pedig az országalma pihen. A két alak mellett továbbá a „Patrona Hungariae” felirat hirdeti, hogy Mária a magyar nép mennyei pártfogója.

A legenda szerint első királyunk, Szent István Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel. Ennek következtében hazánkat Regnum Marianumnak, azaz Mária országának is nevezik. Az országfelajánláson túl első uralkodónk egész életművének fontos eleme a Mária-tisztelet, amelynek számos megnyilvánulása közül ezúttal kettőt emelek ki. Az ország szakrális központjának és a mindenkori magyar királyok koronázótemplomának épített székesfehérvári bazilikát a király Szűz Máriának ajánlotta, a veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű alapítólevelében pedig a Theotokos, azaz az Istenszülő oltalma alá helyezte a közösséget.

Első királya példáját követve a magyar nép az évszázadok során rendszerint Szűz Máriát hívta segítségül a szorongattatások közepette, és nemzeti legendáriumunkban a csodás megmeneküléseket és a győzelmeket is sokszor az ő közbenjárásának tulajdonították. Lackfi András 1345-ben a tatárok felett aratott győzelmét a diadalmas székelyek leszármazottjai úgy mesélték, hogy a csatában a sírból kikelt Szent László király segítette meg őket, a tatárok között csatabárdjával irtózatos pusztítást végző ismeretlen lovag feje felett pedig a harc közben Szűz Mária alakja lebegett. Buda törököktől való felszabadításakor pedig a hagyomány szerint a Máriás zászlajukat a vár fokára kitűző felszabadító keresztény seregeket az a tudat lelkesítette, hogy a város neve egy mozaikszót rejt magában: „Beata Virgo Dabit Auxilium” (a kezdőbetűket összeolvasva: BUDA) ‒ „A Boldogságos Szűz megsegít!”.

A nehézségek mellett a magyar nép örömteli és ünnepélyes pillanatokban is sokszor fordult a Szent Szűzhöz, amit jól mutat, hogy az egyik első nyelvemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom is Mária tiszteletére íródott, a Kárpát-medencében található búcsújáró helyek közül számos Szűz Máriának lett ajánlva, és a katolikusok a jelenlegi magyar himnusz általános elterjedését megelőzően a Mária tiszteletére írott „Boldogasszony Anyánk” című éneket énekelték néphimnuszukként.

Hazánk Szűz Máriához fűződő különleges, máig fennálló kapcsolatát bizonyítja továbbá az is, hogy az ország határain kívül élő magyarok leglátogatottabb zarándokhelye a csíksomlyói Mária-kegyhely, a magyarországi cigányság két legfontosabb zarándokhelyét Szűz Mária tiszteletére emelték, és hazánkban a leggyakoribb női keresztnév ma is a Mária, amelyet több mint kétszázötvenezren viselnek.

A mozaikon látható nőalak fején a Szent Korona látható, amely a magyar államiságot jelképezi. Az első királyunk életét elbeszélő Hartvik püspök által szerkesztett legenda szerint Szent István követséget küldött a nyugati keresztény világ spirituális központjába, Rómába, hogy II. Szilveszter pápától kérjen a maga számára koronát, így fejezve be ősei munkáját és téve hazánkat véglegesen a nyugati keresztény világ részévé. Az, hogy a keletről érkező magyarság végül nyugat felé köteleződött el, és legfőbb vallási tekintélynek maga fölött a pápát ismerte el, fontos értékválasztásokat is magában hordozott. A népnek el kellett búcsúznia a régi isteneitől, hitét, szokásait és ünnepeit újakkal kellett felváltania, véget kellett vetnie a leányrablás és a törzsi háborúk gyakorlatának és el kellett fogadnia az európai műveltséget és kultúrát képviselő keresztény papok tekintélyét.

Szent István végig ment az elődjei által előkészített úton és uralkodásával hazánk nyugati orientációja véglegessé vált. A nyugathoz csatlakozott Magyarország számára az évszázadok során gyakran a pápa volt az, aki bölcsességével és erkölcsi tekintélyével a hazánk és a nyugati nemzetek közötti összeköttetést megteremtette és irányt mutatott a közös cselekvéshez. Gondoljunk akár a nándorfehérvári diadalhoz vagy Buda visszafoglalásához nyújtott pápai támogatásra, akár az 1956-os forradalom kapcsán született pápai megnyilatkozásokra, vagy Szent II. János-Pál pápa hazánk irányában tett nagylelkű gesztusaira.

Ma sincs ez másképp, amikor korunk kihívásai közepette egyszerre kell, hogy világosan lássuk: Magyarország Nyugathoz tartozása nem lehet kérdéses, azonban a gyorsan változó világban most is szükségünk van olyasfajta erkölcsi iránymutatásokra, mint amilyet XIV. Leó pápának a mesterséges intelligencia tárgyában írott, Magnifica humanitas című enciklikájában olvashatunk.

A Szent Koronát viselő Szűz Máriát ábrázoló mozaiknak a Vatikáni Kertekben, a hazáját elhagyni kényszerült Mindszenty bíboros ideiglenes tartózkodási helyéül szolgáló Szent-János Torony árnyékában történő felállításával a Szentszék és Magyarország között fennálló évezredes kapcsolat újabb szimbólummal gazdagodott. A mozaik, amely a Római Magyar Intézet homlokzatáról a magyarországi szocializmus éveiben lekerült, most nemhogy eredeti helyén, a Falconieri Palota falán, hanem az eredeti felnagyított másaként még a Vatikáni Kertekben is hirdeti hazánk és Szentszék kapcsolatát és emlékezteti az erre járót Magyarország helyére a világban.”

Vatican News, MTI, Civilek.info

Címlapkép: Megáldották a Magyarok Nagyasszonya mozaikot a Vatikáni kertekben – Fotó: Facebook / Vatican News