Ez bombaüzlet az MVM-nek – ha a Tisza leállítja az építést, egy vagyont fizethet az oroszoknak.

Ha Magyarországról nem is, orosz forrásból érkeznek hivatalos adatok a két új paksi blokk építéséről. A hivatalos magyar információhiány azért zavaró, mert a projekt sorsa a kormányváltás óta nyitott: új formában érdemesebb-e befejezni, vagy teljesen le kell állítani? A Dunamenti Erőmű korábbi általános igazgatója kiszámolta: érdemesebb a Paks II-t akár frissített formában, de befejezni, mint felhagyni vele. A szakember pontos számokat is közölt.

Az idén mintegy 408-410 millió euró (mintegy 145 milliárd forint) a Paks II beruházás építésének a jóváhagyott költségvetése, erről a fővállalkozó orosz Roszatom vezérigazgatója beszélt az Orosz Energiahéten.

Alekszej Lihacsov azt is kijelentette, hogy a vállalat sikeresen megvalósítja a magyarországi atomerőmű építési programját. A programban a társaság nagy előrelépést ért el, és bár a vezérigazgató szerint az említett, jóváhagyott összeg nem hatalmas, mégis jelentős. A kivitelező (a Roszatom leányvállala, az ASZE) rendszeresen beszámol a megrendelőnek a munka során elért mérföldkövekről. „Ezeket a munkákat a megrendelő nagy megelégedésünkre a szerződésünknek megfelelően kifizeti. Már folynak a technikai tárgyalások a jövő évi termelési programról”.

Szó sincs diadalmenetről

Ám ismert, hogy a beruházás Alekszej Lihacsov közlése dacára nagyon nincs sínen. Az új kormány döntése nyomán folyik beruházás átvilágítása, kiemelt tekintettel annak számláira – amelyek kapcsán szabálytalanságokat gyanítanak – és a beruházásért felelős hazai projektcégre.

Az átvilágítás eredményét az év végéig kívánja közzétenni a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. Bár még részleteket sem közöltek az átvilágítás eddigi eredményeiről, bizonyos körülmények tudhatóak.

Például az, hogy a Roszatom vezérigazgatója kész válaszolni a magyar illetékeseknek az átvilágítás során felmerülő kérdéseire, de hiába ajánlkozott. Alekszej Lihacsov most is csak arról számolhatott be, hogy „sajnos, hiányzik a párbeszéd a magyar hatóságokkal. A munka a technikai ügyfelek szintjén folyamatban van, és konstruktív. De ilyen léptékű projektek nem valósíthatók meg kormányzati támogatás nélkül” .

Az Országgyűlés 2009-ben adta elvi hozzájárulását a két új, 1200 megawattos paksi blokk építésének előkészítéséhez. A projekt kapacitáspótlásként indult, mert a működő atomerőmű négy blokkjának 20 évre egyszer már meghosszabbított üzemideje 2032 és 2037 között lejár. Az 5. és a 6. paksi blokk építési költségét az erről szóló 2014-es magyar-orosz kormányközi megállapodásban 12,5 milliárd euróban határozták meg. A kivitelezés azonban több okból csúszik, ezalatt a költségek szakmai becslések szerint megduplázódtak, az 5. blokk első betonozására csak 2026 februárjában került sor, ekkortól mondhatjuk, hogy épül az erőmű. (A csúszás miatt szükségessé vált a Paksi Atomerőmű újbóli üzemidő-hosszabbításának elindítása is, enélkül ugyanis nem, hogy nem működne néhány évig párhuzamosan hat paksi blokk, ahogyan az a Paks II. projekt indulásakor remélhető volt, hanem néhány évig jó eséllyel egy sem működne.)

Ami a Paks II. gödréből nem látszik

Tudjuk továbbá, hogy az idén lendületesen haladt az 5. blokk alapozása, és a jövő elején sor kerülhet a 6. blokk első betonöntésére. Viszont kisebb nyilvánosságot kap, hogy a nemzetközi kivitelezésű projekt számos más elemén is dolgoznak még akkor is, hogy Pakson csak két gödröt lát némi betonnal, aki csak annyit akar. Például:

• Oroszországban már kovácsolják a blokkok reaktortartályait, a munka három évig tart. Az 5. blokké 2024- áprilisában, a 6-é tavaly áprilisban kezdődött.
• Készülnek a gőzfejlesztők is a Roszatomhoz tartozó Atomenergomasnál.
• Folyik a zónaolvadék-csapda gyártása, szintén az Atomenergomasnál.
• Szintén készülnek a turbinasziget elemei a franciaországi Belfortban, a kivitelező a francia állami EdF csoport által megvásárolt GE Power.
• Az irányítástechnika és blokkvezérlés kialakítására a francia-német Framatome SAS – Siemens AG páros kapott megbízást, a munka a Framatome franciaországi bázisain már folyik.
• Most pedig azt közölte a Roszatom, hogy az orosz fővállalkozó auditján megfelelt a Paks II. Atomerőmű szimulátorait szállító cég.

(A teljes léptékű szimulátor Paks II. blokkvezénylőkének pontos mása lesz. Számítógépes programmal képezi majd le az atomerőmű összes üzemállapotát. Az üzemeltetők kiképzése és vizsgáztatása mellett arra is szolgál, hogy az új atomerőmű majdani üzemeltetői évente több tucat órán át valós helyzeteket modellezve gyakorolhassanak.)

Behozhatja-e az árát az új atomerőmű?

Már a beruházás indulásakor felmerültek olyan kritikák, amelyek kétségbe vonták a kiadások majdani megtérülését. Azóta ráadásul még nőttek is a projekt költségei, viszont jelentősen emelkedett a villamosenergia ára is. Ujhelyi Géza gépészmérnök, a Dunamenti Erőmű korábbi általános igazgatója a friss működési körülmények ismertében újraszámolta a várható megtérülést. A szakértői véleményével kiegészített kalkulációjában a projekt jelentős csúszása kapcsán rámutat, hogy ez, sajnos, velejárója a nagy atomerőművi projekteknek. Ilyen a törökországi Akkuyu atomerőmű is, amely a paksihoz hasonló, VVER-1200 típusú reaktorokkal épül, de a hazaitól eltérő, úgynevezett BOO- (Építsd, birtokold, üzemeltesd) konstrukcióban.

Törökország első atomerőművének a tulajdonosa és az üzemeltetője is a Roszatom lesz. A beruházás szerződését 2010-ben írták alá, az első betonöntés 2018-ban volt, az üzembe helyezést 2023-ra tervezték, de 2026 lett belőle. A késedelem okai részben hasonlóak, mint a Paks II. esetében: az engedélyeztetés lassú volt, a német Siemens Energy az Oroszország elleni nyugati exportkorlátozásokra hivatkozva visszatartotta az Akkuyu-projekt már kifizetett, kulcsfontosságú elektromos berendezéseit és gázturbina-alkatrészeket, emiatt a Roszatomnak alternatív forrásból, Kínából kellett beszereznie a helyettesítő alkatrészeket. A Paks II-höz hasonlóan ugyancsak hátráltatták a projektet az orosz bankokat érintő nemzetközi szankciók.

Maga az építés és az üzembe helyezés azonban Pakson és Akkuyuban is ugyanannyi időbe telhet, ha nem lesznek további hátráltató tényezők.

Ujvári Géza kitért a magyar kormányzati kommunikációban szereplő másik visszatérő állításra, a projekt jelentős megdrágulására is. Mint írja: „miután egy ekkora objektumnál óriási összegekről van szó, érdemes végigszámolni a megtérülést a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy miként lesz legalább hatvan évre egy új korszerű és a legolcsóbban villamos energiát termelő atomerőművünk.”

A törlesztés és az üzemeltetés együtt sokkal kisebb az áram eladásából származó bevételnél

Felidézi, hogy az erőmű bekerülési költsége az eredeti pénzügyi megállapodás alapján 12,5 milliárd euró, ebből 10 milliárd az orosz hitel. A hitel futamideje 21 év, a kamatai a hétéves kamatperiódusokban 3,95 százalék, 4,5 százalék és 4,95 százalék, tízéves törlesztési moratóriummal.

Az egyszerűség kedvéért 4,5 százalékos kamattal számolva (a Gemini mesterséges intelligencia segítségével) jól látható, hogy a projekt 21 éves megtérülése alatt a hitelre eső költség 46,7 euró/megawattóra (MWh). Ennyit kell törlesztésre fordítani a 21 év alatt a Paks II. által termelt villamosenergia értékesítéséből!

Miután a Paks II. Atomerőmű kiváltaná az importot, illetve annak jelentős részét, az áram ellenértékét nem importáram vásárlására, hanem hiteltörlesztésre lehet fordítani. Közben egy olyan atomerőművet kap az ország, amely további negyven, de akár összesen 80 évig működhet.

Ha a törlesztésen kívül hozzáadjuk a Paks II. termelésének önköltségét, ami körülbelül 33 euró/MWh, akkor a Paks II. áramának az ára 80 euróra adódik.

Ha ezt összevetjük a magyar áramtőzsde idei, 133 eurós megawattóránkénti határidős átlagárral, akkor nyilvánvaló, hogy a Paks II. megépítése még akkor is bőven megéri, ha belekalkuláljuk a projekt esetleges drágulását az eredeti árhoz képest.

Vagyis az új atomerőmű 80 euró/MWh ráfordítással megtermeli a befektetett pénz arányos részét és még mindig maradna értékesíthető termelése – mutat rá Ujhelyi Géza. Ha például 100 euró/MWh-s áron adható el a villany a tőzsdén, akkor ebből az üzemeltetésre, a karbantartásra és üzemanyagra 33 eurót, hiteltörlesztésre 47 eurót kellene fordítani és 20 euró még maradna is 1 MWh áram értékesítése esetén.

Az igazán nagy eredmény a húszéves törlesztés utáni – a legalább 60 éves garantált üzemidővel számolva – 40 évre tehető időszakban jelentkezne. Ekkor már csak a változó költségek terhelik a termelést. Így Paks I. önköltségével azonos, vagy még talán kissé jobb értéket is kapnánk: Magyarországi 30 euró/megawattóra áron jutna villamos energiához szemben a jelenlegi 100 euró/megawattórával.

Hárommilliárd eurót is buknánk Paks II. leállítása miatt

Súlyos következményekkel járna a szakértő szerint, ha a kormány leállítaná a Paks II. beruházást. Szerinte a következőkkel szembesülnénk:

• Fel kellene bontani a szerződést. Lehetne ugyan hivatkozni a csúszásra, de ekkor sem úszható meg a projekt meghiúsulása miatti kötbér és a szerződéses partnerek kártérítési igénye.
• A fentiekből eredő kár akár 3 milliárd euróra becsülhető, ez teljes mértékben kidobott pénz lenne.
• Megoldhatatlan probléma keletkezne az ország áramellátásában, ha valami miatt meghiúsulna a Paksi Atomerőmű tervezett élettartam-hosszabbítása.
• A projektet más technológia szállítója nem fejezheti be, miután a Paks II. Atomerőművet kifejezetten az orosz technológia használatára tervezték.
• A kis moduláris technológia (SMR) bevonása rendkívül kockázatos lenne, mert még fejlesztés alatt áll.
• Az SMR-ek felső teljesítményhatára 300 MW, vagyis a Paks II. 8 ilyen blokkal lenne kiváltható. Ez biztosan sokkal drágább, mint a Paks II. megvalósítása. A Rolls-Royce SMR-blokkja 470 MW teljesítményű és kilóg a sorból, ráadásul még ez is csak a rajzasztalon létezik.
• Evidencia az energetikai szakmában, hogy az időjárásfüggő megújulók nem tudják helyettesíteni az atomerőművet.

Világgazdaság

Ha Magyar Péteren múlik, Paks II meg sem épül – Fotó: Paks2.hu