A kormányváltás után fél évvel az EU véget vethet a lakossági kötvények aranykorának. Nem elég, hogy csökkentették az állampapírok kamatát, még adózni is kell majd utánuk. Van másik megoldás is, de mindegyik verziónak vannak hátrányai.

Ezúttal a magyar kisbefektetők és a hazai államadósság-finanszírozás elevenébe talált az Európai Bizottság, amikor október 1-én közölte, hogy  a lakossági államkötvényekre vonatkozó adószabályok miatt kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen, hiszen az elmúlt időszak kamatcsökkentései után már más sem hiányzott, minthogy még meg is adóztassák az állampapírok után járó kamatjövedelmet.

Az Európai Bizottság által adott kéthónapos határidőn belül a magyar kormány amúgy alapvetően három fajta jogalkotási választ adhat a felszólításra, illetve időhúzásra is játszhat a lakossági állampapírok adózása kapcsán.

A brüsszeli testület kifogása ugyanis nem magát a magyar állampapírok adómentességét célozza, hanem azt az eltérő adózási bánásmódot, amely szerinte diszkriminatív helyzetet teremt, mivel más EU- és EGT-tagállamok állampapírjainak kamata Magyarországon adóköteles szemben a hazai papírok 2019 óta élő kamatadó-mentességével.

A Pénzügyminisztérium jelzése alapján a kormány jelenleg is vizsgálja az adózási és finanszírozási alternatívákat.  A Világgazdaság elküldte kérdéseit a tárcának, de egyelőre nem érkezett válasz.

Szakértők szerint mindenesetre az alábbi megoldások képzelhetők el:

Az adómentesség kiterjesztése a többi EU/EGT állampapírra

A kormány dönthet úgy, hogy a vélt diszkrimináció megszüntetése érdekében minden más európai uniós és EGT-tagállam által kibocsátott állampapír kamatát is adómentessé teszi a magyar lakossági befektetők számára.

Az adómentesség kiterjesztésének az lenne az előnye, hogy megmaradna a hazai lakossági állampapírok adómentessége, így nem csökkenne a magyar papírok vonzereje, ám kockázata is lenne a lépésnek, ami nem más, mint hogy megnyitná az utat a magyar lakossági tőke előtt a külföldi (például euróalapú, stabilabb minősítésű) államkötvények felé, ami fokozott tőkekiáramláshoz vezethet, rontva a hazai lakossági adósságfinanszírozást. Ráadásul még az adóbevétel is elmaradna egy olyan költségvetés számára, amelynek nagy szüksége van rá.

A magyar állampapírok adómentességének eltörlése vagy szűkítése

A jogalkotó másfelől visszavezetheti a kamatadót – megfejelve még esetleg a szociális hozzájárulási adóval is – a magyar lakossági állampapírokra is, ezáltal szintbe hozva azokat a külföldi kötvények adóterheivel.

Ez lenne a legkényelmesebb reakció, ugyanis teljesen megnyugtatná az Európai Bizottságot, plusz adóbevételt generálna a költségvetésnek is. Félő azonban, hogy egyúttal jelentősen visszaesne a lakosság állampapír-vásárlási kedve, mivel

például a 3 éves fix kamatozású Fix Magyar Állampapír után járó jelenleg 5,5 százalékos kamatból a 15 százalékos szja és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó levonása után mindössze 3,96 százalék maradna, ha pedig csak az szja-t vezetnék vissza, akkor is csupán 4,675 százalékkal kellene a megtakarítóknak megelégedniük.

Elképzelhető persze, hogy mérsékeltebb adóztatást honosítanának meg, miközben csökkentenék az EGT-s állampapírok adóterhét is.

A kamatok megemelése (Bruttósítás)

A bruttósítás az adómentesség eltörlésének egy olyan változata, ahol a kormány a magyar lakossági állampapírok névleges (bruttó) kamatát megemeli annyival, hogy az adó levonása után a befektető pontosan ugyanazt a nettó hozamot kapja meg, mint korábban.

Ebben az esetben a lakossági kisbefektetők reálhozama nem csökken, így a vásárlási kedv megmaradhat, ellenben maga az állam lenne a legnagyobb vesztes, lévén a magasabb bruttó kamatteher brutális mértékben megdrágítaná az államadósság finanszírozását, és komoly lyukat ütne a költségvetésen. Ez a megoldás tehát a legvalószínűtlenebb.

Időhúzás és a bírósági szakasz bevárása

A kormánynak első körben két hónapja van válaszolni a felszólító levélre. Ha a válasz nem meggyőző, Brüsszel indokolással ellátott véleményt ad ki, végső soron pedig az Európai Unió Bírósága (EUB) elé citálhatja az ügyet. A kormány ebből következőleg választhatja azt az utat is, hogy fenntartja a jelenlegi rendszert és megvárja a bíróság kötelező erejű döntését, amivel éveket lehet nyerni a jelenlegi finanszírozási modellnek.

Ha azonban az EUB végül elmarasztalja Magyarországot, a törvénymódosítás akkor is elkerülhetetlenné válik, ráadásul a határidők be nem tartása esetén súlyos napi pénzbírságokat kockáztat az ország.

Állampapír: szóba jöhet-e a visszamenőleges adóztatás?

Fontos információ a meglévő állampapír-tulajdonosoknak, hogy bármelyik forgatókönyv is valósul meg, a jogalkotási gyakorlatban a visszamenőleges hatályú adóztatás tilos. Ez azt jelenti, hogy a már korábban megvásárolt, meglévő állampapírok adómentessége a futamidő végéig szinte biztosan védve van, az esetleges változások csak az új kibocsátásokra vagy a módosítás utáni vásárlásokra vonatkoznának.

Ettől függetlenül is újabb csapással sújtja az Európai Bizottság a magyar lakossági piacot, pedig már eddig is folyamatosan csökkent az értékesítés, a jelenlegi heti 40 milliárd forint körüli szintre. Az utolsó rendelkezésre álló adat szerint az október 5-vel kezdődő héten 43,19 milliárd forintért vitte a lakosság a kötvényeket, s a megelőző héten pedig 45,5 milliárd értékben fektettek államkötvényekbe az egyéni megtakarítók. Hol van már az első fél év heti 80-100 milliárd forintos forgalma?

Pedig a lakossági állampapírok értékesítése kulcsfontosságú a külföldi (devizaalapú) finanszírozáshoz képest, mert

• radikálisan csökkenti az ország pénzügyi sebezhetőségét,
• mérsékli az árfolyamkockázatot,
• és a kifizetett kamatokkal a hazai gazdaságot gazdagítja ahelyett, hogy külföldi befektetőkhöz áramlana a tőke.

Az államadósság belső, lakossági forrásból történő finanszírozása stabil és kiszámítható hátteret biztosít a változékony nemzetközi piaci környezetben is.

Világgazdaság

Címlapkép: depositphotos.com