Az anyaság ünneplése az európai civilizáció hajnalához kötődik.
Mielőtt az ellenzéki oldal egyes hölgypolitikusai a húsvéti locsolkodás után anyák napjára is rávetnék magukat, hogy ezt is ósdi, elavult szokásként szapulják, mi azért méltóképpen megemlékezünk e napról, amely hosszú évszázadok óta létezik – bár naptárba írt ünneppé csak a XX. század tette – és még sokáig létezni is fog. Anyák napja középpontjában a szeretet áll, ami ugyebár a legkevésbé sem politikai kérdés. Idén május 4-én ünnepeljük az édesanyákat.
Az anyaság ünneplése az európai civilizáció hajnalához kötődik: az ókori görögök tavasszal az istenek anyját, Rheát, Uranosz és Gaia leányát, Kronosz feleségét ünnepelték, miközben megemlékeztek a földi édesanyákról is.
A pogány hagyományok a kereszténység megjelenésével átszíneződtek, így tavasszal Mária, Jézus Krisztus édesanyja került az előtérbe, akinek tisztelete a középkor kezdetére elterjedt a keresztény Európában. A Mária-tisztelet legkorábbi nyomai a Kr. u. II. századból származnak, ekkortájt készült a legrégebbi Mária-ábrázolás, amelyet egy római katakombában tártak fel a kutatók. A katolikus hagyományban május Szűz Mária hónapja.
Az anyák napja újkori története az angolszász kultúrában szökkent virágba, a XVII. században a húsvétot követő negyedik vasárnapon a sokszor még gyerekkorú szolgálók szabadnapot kaptak, amit az édesanyjukkal tölthettek.
Ekkor készült a hagyományos anyák napi, aszalt gyümölccsel, marcipánnal gazdagított Simnel-torta, amely ugyancsak az ünnep keresztény gyökereire utalt, hiszen a tortát a Jézushoz hű apostolokra emlékezve tizenegy marcipángolyócska díszítette.
Franciaországban is nagy hagyománya van az ünnepnek, még 1806-ban, maga Napóleon jelölt ki egy napot a sokgyerekes édesanyák tiszteletére.
Az Egyesült Államokban 1872-ben ünnepelték meg először az anyák napját Bostonban. Anna Marie Jarvis 1914-re pedig elérte, hogy nemzeti ünneppé váljon. Anna Marie Jarvis édesanyja tiszteletére indította el e kezdeményezést: Anna Jarvis a XIX. század közepén klubokat szervezett a munkásosztálybeli édesanyák számára, hogy megtanítsa nekik a gyermekgondozás alapjait, valamint rávezesse őket a tisztaság és a higiénia fontosságára.
Magyarországra a húszas években Petri Pál államtitkár felesége hozta magával Amerikából az anyák napja ünnepének ötletét, amelyet 1925-ben tartott meg először a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. Talán ennek is köszönhető, hogy
a kezdeményezés gyorsan meghonosodott, 1928-ban már miniszteri rendelet jelölte ki május első vasárnapját az ünnep megtartására.
A kommunizmus a keresztény vonatkozásokat igyekezett teljességgel leválasztani az ünnepről, ám az anyák felköszöntésének szokása megmaradt, és túlélte a diktatúra évtizedeit.
Ahány ország, annyiféle dátum: hazánk mellett május első vasárnapján emlékeznek az édesanyákra többek közt Portugáliában, Litvániában, Spanyolországban és Romániában is, más országok mellett az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztriában, Hollandiában és Németországban május második vasárnapjára esik anyák napja, míg a norvégok februárban, az oroszok pedig november végén emlékeznek meg az édesanyákról.
A hagyomány szerint a gyöngyvirág – Erdélyben Mária virágának nevezik – a Golgotáról hazatérő Mária könnyeiből született. Éppen ilyen tájt, május elején nyílik, az orgona és a tulipán mellett pedig az egyik legkedvesebb virág, amely az anyák napi csokorba kerülhet.
Borítókép: Magyarországra a húszas években Petri Pál államtitkár felesége hozta magával Amerikából az anyák napja ünnepének ötletét
Forrás: Pixabay.com
