Európában a súlyos elhízással küzdők száma az évtized végére elérheti a 90 milliót, Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízott, ezért az elhízás korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem (SE) és a Lilly Hungária Kft. szerdán.

A Semmelweis Egyetem és a Lilly Hungáriának az MTI-hez a májusi európai elhízás elleni nap alkalmából eljuttatott közleménye szerint az elhízás és a túlsúly nemcsak egyéni, hanem rendszerszintű kihívást is jelent, amely hosszú távon fenntarthatatlan terhet ró az ellátórendszerre. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az obezitás nem egyszerű életmódbeli „hiba”, hanem krónikus, folyamatosan romló betegség, amely több mint kétszáz féle szövődménnyel hozható összefüggésbe.

A közlemény idézi Merkely Bélát, a SE rektorát, aki elmondta, hogy

Magyarország az európai régiót tekintve különösen érintett: a felnőtt lakosság több mint fele él túlsúllyal vagy elhízással, és egyre egyértelműbb, hogy az elhízás nem izolált jelenség, hanem más súlyos betegségek kockázatát is jelentősen növeli.

Lakosságarányosan hazánkban halnak meg legtöbben rákban, ehhez pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az elhízás növekvő előfordulása is érdemben hozzájárul.

Az obezitás bizonyítottan növeli a krónikus vesebetegség és legalább 13 különböző daganattípus kialakulásának esélyét, illetve súlyosan érinti a szív- és érrendszert, hozzájárul például a magas vérnyomás és a szívelégtelenség megjelenéséhez is. Az európai szakmai ajánlások is egyre hangsúlyosabban sürgetik a kardiovaszkuláris és az anyagcserével összefüggő kockázatok korai felismerését; a rendszeres szűrések, valamint a testtömegindex (BMI) és a derékkörfogat rendszeres ellenőrzésének jelentőségét a megelőzés és a személyre szabott betegellátás szempontjából.

Kitértek arra, hogy különösen szoros kapcsolat figyelhető meg az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között, ezért kiemelten fontos a korai diagnózis felállítása, a megfelelő terápiás döntések meghozatala, valamint az innovatív kezelési lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása.

Az elhízás kialakulásában a genetikai adottságok mellett számos, egymással szorosan összefüggő biológiai, társadalmi és környezeti tényező játszik szerepet, így a mozgásszegény életmód, a tartós stressz, az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerése, valamint az egészségtelen táplálkozási minták elterjedése.

A szakértők szerint mindezek miatt a hatékony kezeléshez és az elhízásjárvány visszaszorításához nem elegendő az egyéni felelősség hangsúlyozása: elengedhetetlen a megelőzésre és az egészségnevelésre épülő szemlélet is, ha lehet, minél fiatalabb korban – olvasható a közleményben.

MTI

Merkely Béla – Fotó: virusinfo.gov.hu