Von der Leyen politikai bűvészmutatványa nem aratott osztatlan sikert…

Diplomáciai feszültség alakult ki Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Unió és Kanada szorosabb együttműködéséről szóló tervei miatt, miután több tagállam is kifogásolta az „társult tagság” elnevezés használatát — írja a Politico.

A tagállamok ellenzik, hogy Kanadát az EU társult tagjának nevezzék

Németország, Franciaország és legalább hat másik uniós tagállam ellenzi, hogy „társult tagságnak” nevezzék az Európai Unió és Kanada tervezett szorosabb kapcsolatát. A vita elsősorban az elnevezésről szól, nem az együttműködés bővítéséről.

A kifejezést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vetette fel szeptemberi évértékelő beszédében. A diplomáciai források szerint

több kormányt meglepett, hogy a javaslatot előzetes egyeztetés nélkül jelentették be.

A kifogásokat megfogalmazó országok azt is sérelmezik, hogy a státusz tartalmáról még nem született megállapodás, miközben már nevet adtak neki.

Németország szeretné a leginkább kihúzni a „társult tagság” kifejezést az EU és Kanada közös nyilatkozatának tervezetéből. Franciaország, Olaszország és Belgium is kételyeket fogalmazott meg. Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke szintén óvatosságra intett: szerinte az elnevezés összetéveszthető más uniós partnerségi formákkal, például a társulási megállapodásokkal.

Előbb a tartalomról állapodnának meg

Kanada nem válhat az EU teljes jogú tagjává, mert az uniós szerződések ezt az európai országok számára teszik lehetővé. Ottawa ráadásul nem a belső piachoz való hozzáférést és a négy alapszabadságot keresi, hanem a gazdasági, védelmi és intézményi együttműködés erősítését.

A terv szerint először a gyakorlati együttműködés területeit jelölnék ki, és csak később döntenének arról, szükség van-e új megállapodásokra vagy hivatalos tárgyalásokra.

A hat kiemelt terület között szerepelhet Kanada bekapcsolódása a Horizon Europe és az Erasmus programba, a tenger alatti kábelek és a kritikus nyersanyagok ügyében folytatott együttműködés, valamint kanadai nyugdíjalapok európai befektetései.

A haladást fél év után, majd a következő, egy év múlva esedékes EU–Kanada-csúcson értékelnék.

Az Európai Bizottság egyeztetni kíván a kétkedő tagállamokkal, és számukra is elfogadható megfogalmazást keres. A közös nyilatkozat tervezetéről az uniós nagykövetek újabb tárgyalási fordulót tartanak; az energiaügyi együttműködés megfogalmazása szintén vitás. Ausztria ellenzi a nukleáris kapcsolatok bővítésének említését, míg Franciaország, Románia és Szlovákia támogatná azt.

A közeledést Kanada részéről a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálásának igénye, az EU részéről pedig a nemzetközi együttműködések erősítése ösztönzi. A montreali EU–Kanada-csúcstalálkozót október 29–30-án tartják.

Civilek.info, Politico, korkep.sk

Címlapkép: Facebook / Friedrich Merz