Bóka János szerint a Tisza választási sikere után sem lépett ki a kampányüzemmódból: a kormányzás és a politikai kommunikáció összefolyt, miközben számos választási ígéret teljesítetlen maradt. A Civilek Podcast vendége az uniós forrásokról, a kétharmados hatalomgyakorlásról, a Fidesz jövőjéről és arról is beszélt, miért tartja 2030-at a polgári jobboldal számára meghatározó választási évnek.

Bóka János szerint a Tisza kormányon is kampányüzemmódban maradt

Bóka János úgy látja, a Tisza választási kampányának egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy rendkívül sok ígéretet tett, amelyek közül számosat már röviddel a kormányváltás után számon lehet kérni. Példaként az iskolakezdési támogatást említette: szerinte az eredetileg ígért összeg és a jogosultak köre sem úgy alakult, ahogyan azt a választások előtt kommunikálták.

„Van már egy nagyon hosszú lista azokról az ígéretekről, amiket a Tisza Párt és Magyar Péter a választási kampányban tett. 1200 fölött van azoknak az ígéreteknek a száma, amik konkretizálhatók. Ezek közül szerintem nagyon kevés van, amit már a választási kampányban komolyan gondoltak, kormányra kerülve pedig valódi szándékuk van végrehajtani. Csináltak egy hazugságkampányt, most meg csinálnak egy hazugságkormányzást.”

A politikus szerint mindez azért is lényeges, mert a Tisza nem váltott át klasszikus kormányzati működésre. A kampányban sikeres kommunikációs módszert viszi tovább: folyamatosan új témákat dob be, így a választóknak kevés idejük marad arra, hogy az előző bejelentések következményeit vagy teljesülését mérlegeljék.

Minden nap egy új kommunikációs történet kezdődik

Bóka szerint ebben a politikai kommunikációban az egyes napok szinte függetlenek egymástól. A tegnapi kijelentésnek nincs feltétlenül következménye a mára nézve, mert már megérkezett az új téma, amely eltereli róla a figyelmet.

„Minden nap, minden kommunikáció az önmagában egy egység. És ezért minden napot meg akarnak nyerni, és úgy tűnik, hogy egyelőre meg tudják nyerni úgy a napokat, hogy az előző napokkal nincsen semmilyen összefüggés.”

Úgy véli, ez a módszer addig működhet, amíg a választók mindennapi életében nem válnak érzékelhetővé a kormányzati döntések következményei.

Bóka János: Az uniós pénzeknek ára van

Az interjú egyik hangsúlyos témája az uniós források ügye volt. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője visszautasította azt az állítást, hogy a korábbi Fidesz–KDNP-kormányok ne hoztak volna uniós forrásokat Magyarországra, nyomatékosította, hogy a Fidesz-KDNP több pénzt hozott Brüsszelből a hazai gazdaságba, mint amennyit a TISZA valaha is fog. Szerinte a lényegi kérdés nem pusztán az, hogy érkezik-e pénz Brüsszelből, hanem az is, mire fordítják, kik részesülnek belőle, és milyen politikai feltételek kapcsolódnak hozzá.

„Az uniós pénzeket el lehet hozni természetesen, csak az a kérdés, hogy ezt Magyarország önállóságának, szuverenitásának, a magyar emberek érdekeinek a feladása nélkül, vagy azoknak a feladásával hozzuk haza.”

Bóka szerint a korábbi kormány arra törekedett, hogy az uniós források magyar gazdasági képességeket építsenek, míg a mostani megállapodásoknál attól tart, hogy a pénzek jelentős része külföldi gazdasági szereplőkhöz kerül.

A szabad választás Bóka szerint átléphetetlen határ

A beszélgetés másik fontos kérdése a Tisza kétharmados parlamenti többségének felhasználása volt. Bóka hangsúlyozta: önmagában nem vitatja el a választáson megszerzett kétharmados felhatalmazást, és azt sem, hogy ezzel a kormány alkotmányozzon. A határt ott húzza meg, hogy egyrészről az alkotmányos kereteken túllépő alkotmányozás nem elfogadható, másrészt amikor a mindenkori kormánytöbbség maga akarja meghatározni, kik lehetnek politikai ellenfelei.

„Sohasem a kormánytöbbség dönti el azt, hogy ki lehet az ő ellenzéke. A kormánytöbbségnek ilyen jogosítványa nincsen. Sohasem a kormánytöbbség dönti el, hogy ki indulhat el vele szemben a választáson.”

Bóka ennek ellenére azt mondta, hisz abban, hogy 2030-ban valódi politikai választás lesz Magyarországon. Saját feladatának azt tekinti, hogy addigra létrejöjjön egy szerethető és választások megnyerésére képes polgári, konzervatív, jobboldali alternatíva. Ebben Orbán Viktornak továbbra is meghatározó szerepet tulajdonít: politikai megújulási és alkalmazkodási képességét a jobboldal számára nem tehernek, hanem értéknek nevezte.

A beszélgetést itt lehet visszanézni:

Riporter: Németh Miklós Attila
Készítette: Görgényi Levente
Médiaigazgató: Petán Péter

Címlapkép: Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info