A brüsszeli lap azt sérelmezi, hogy Magyarország egyedüliként akadályozta meg, hogy az EU hivatalosan tovább vigye Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásait.

Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.

Kijev és Chişinău fontos mérföldkőhöz érkezett az EU-csatlakozás felé vezető úton, amikor az EU-tagállamok június 15-én egyhangúlag jóváhagyták az első hivatalos tárgyalási klaszter megnyitását mindkét ország számára. Ezt a lépést évekig blokkolta Orbán Viktor, Magyarország korábbi miniszterelnöke, aki ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását.(Ukrajna és Moldova kérelmei politikailag összefüggenek, így az egyik nem haladhat előre a másik nélkül) – írja a kronika.ro.

A két ország most abban reménykedik, hogy gyorsan előreléphet az EU-csatlakozási folyamatban; Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a hónap elején a Politiconak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev célja, hogy július közepéig megnyissa mind a hat tárgyalási klasztert (azaz hivatalos fejezetcsoportot).

Ez az ütemterv azonban most veszélybe került, miután kedden Magyarország ellenezte, hogy az EU 27 tagállama nevében levelet küldjenek az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, amelyben az EU fővárosainak közös álláspontját ismertetik. Magyarország volt az egyetlen ország, amely ellenezte ezt a kezdeményezést, amelyhez mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, és amelyet a jövő héten újra megvitatnak – közölték a diplomáciai források.

A Politico szerint a Magyarország brüsszeli állandó képviseletének szóvivője nem válaszolt a kommentárkérésre.

A lap ugyanakkor emlékeztet: ez a lépés összhangban áll Magyar Péter miniszterelnök Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos álláspontjával. Bár Magyar nem ellenezte az első tárgyalási csomag megnyitását Ukrajnával, kormánya

ragaszkodott ahhoz, hogy a múlt heti brüsszeli EU-vezetői találkozó írásbeli következtetéseiből töröljék a „lehető leghamarabb” kifejezést Kijev EU-csatlakozásával kapcsolatban.

Az Európai Tanács múlt heti ülése után tartott sajtótájékoztatón Magyar megismételte álláspontját.

„Összesen hat tárgyalási csoport van, és nem tartjuk jó ötletnek azok egyidejű megnyitását – részben azért, mert az elsőn még meg sem száradt a tinta, részben pedig azért, mert ez rossz üzenetet közvetítene a nyugat-balkáni országoknak – Szerbiának, Albániának, Montenegrónek és Észak-Macedóniának –, amelyek évek óta törekednek az EU-hoz való csatlakozásra.”

Mint ismeretes, Magyar Péter nemrég jelentette be, hogy megállapodásra jutottak az ukrán kormánnyal az ott élő magyar közösség jogainak visszaadásáról, így Magyarország már nem blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását.

A múlt heti EU-csúcs után Magyar közölte, hogy kezdeményezésére a nyilatkozatból kikerült a csatlakozás gyorsítására vonatkozó kitétel.

Budapest hangsúlyozni akarta: Ukrajnának minden szabályt be kell tartania, és Kijev nem fogja tudni megkerülni az előírásokat.

Bár ezek a változások nem jelentenek olyan súlyos akadályt Ukrajna számára, mint Orbán Viktor vétói, mégis csapást jelentenek Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki a héten tartott G7-csúcstalálkozón ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozhasson az EU-hoz. Magyar korábban jelezte, hogy szerinte Ukrajna csak 10–15 év múlva csatlakozhat az EU-hoz, ami jóval távolibb időtáv, mint a legtöbb, Ukrajna és európai szövetségesei által felvetett határidő.

Címlapkép: Magyar Péter az uniós csúcson – Fotó: Facebook/Magyar Péter