Magyar Péter jogi ügyeskedéssel akar bosszút állni politikai ellenfelein és még a választások végeredményét is megváltoztatná. A leendő miniszterelnök most azt akarja elérni, hogy a Vas vármegyében győztes Ágh Péter fideszes politikus ne lehessen képviselő az új parlamentben.
Hiába telt el egy hét a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó országgyűlési választás óta, Magyar Péter továbbra is kampányüzemmódban van. A leendő miniszterelnök most Ágh Péternek, a Fidesz–KDNP Vas vármegyei 2-es választókerületében győztes jelöltnek esett neki . A Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán kifejtette, hogy törölni kell a választókerületben az eredményt, mert szerinte Ágh Péter „nyilvánvaló csalással” jutott mandátumhoz.
Mindezt azzal magyarázta, hogy a körzetben elindult egy Magyar Péter nevet viselő független jelölt, aki több száz szavazatot szerzett, miközben a Tisza Párt jelöltje, Strompová Viktória szoros különbséggel maradt alul. Szerinte ez nem a választói akarat tiszta megnyilvánulása volt. Magyar Péter élesen bírálta Ágh Pétert, akit hatalomvággyal és a választók félrevezetésével vádolt, és felszólította, hogy ne vegye fel a mandátumát. Sőt még azt is leszögezte, hogy
sem ő, sem a pártja, de a választókörzet sem ismeri el legitimnek Ágh Péter győzelmét.
Egyúttal új választás kiírását sürgette a választókerületben. A Tisza vezéréhez csatlakozott Kapitány István is, ugyanis a párt energetikaiminiszter-várományosa szerint is csalás történt a Vas 2-es választókörzetben, ezért új szavazást követelnek.
„Most a megbékélés idejének kell következnie, hiszen mindannyiunkat sokkal több köt össze, mint amennyi elválaszt”
reagált az ügyre a Vaolnak küldött nyilatkozatában Ágh Péter.
Jogilag nehezen megvalósítható elképzelés
Megjegyzendő, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint nem egyszerű új választást tartani az egyéni választókörzetekben, így nehezen elképzelhető, hogy ne Ágh Péter legyen a Vas 2-es körzet képviselője a parlamentben. A jogszabályok szerint az egyéni választókerületben akkor kell időközi választást tartani, ha a választáson nincs jelölt, a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő szavazatszámmal szerzi meg, vagy a megválasztott egyéni választókerületi képviselő megbízatása megszűnik.
Miután pedig az Országgyűlés alakuló ülésén Ágh Péter leteszi a képviselői esküjét, az országgyűlési képviselő megbízatása csak a következő esetekben szűnhet meg:
- az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
- halálával;
- összeférhetetlenség kimondásával;
- lemondásával;
- ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
- ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
A szabad mandátum elve pedig biztosítja a képviselőknek a választóiktól vagy bármilyen speciális érdekközösségtől való intézményes és jogi függetlenségét. Még a rendszerváltoztatás előtt létezett a magyar jogban az országgyűlési képviselő visszahívásának az intézménye, azonban 1990-re kivezették ezt a gyakorlatot.
Bosszúpolitizálást folytat Magyar Péter
A választási győzelem óta eltelt egy hétben már több, jogilag aggályos kijelentést tett Magyar Péter. Kezdte azzal, hogy a már a győzelmi beszédében arra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy mondjon le a hivataláról.
De ugyancsak távozásra szólította fel Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, Koltay Andrást, a Médiahatóság elnökét és Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A leendő miniszterelnök a héten Sulyok Tamással egyeztetett a Sándor-palotában, a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón pedig elismételte, hogy az államfőnek távoznia kell a hivatalából. De Magyar Péter kilátásba helyezte, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem hajol meg az akarata előtt, akkor jogi úton mozdítják el a hivatalából.
A Tisza vezére célba vette Orbán Viktor leköszönő miniszterelnököt is, hiszen a hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két ciklusban korlátozzák a miniszterelnöki mandátumot. Magyar Péter egyértelművé tette, hogy a módosítás visszaható hatályú lenne, azaz Orbán Viktor nem lehetne többet miniszterelnök.
Ezzel az új parlamenti erőviszonyok alapján a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét gátolnák meg abban, hogy a jövőben ismét betölthesse a kormányfői tisztséget.
A magyar közjogi rendszertől életidegen a miniszterelnöki ciklusok számának a korlátozása. Hazánkban a köztársasági elnök megbízatására vonatkozik ilyen korlát, ugyanis a magyar államfő az első ötéves mandátumának a lejárása után csak egyszer választható újra. Az 1990-es rendszerváltoztatás óta Göncz Árpád és Áder János töltötték ki a maximális kétszer ötéves ciklust.
De egyébként a parlamentáris demokráciákban – mint amilyen Németország vagy az Egyesült Királyság – nem létezik időkorlát arra vonatkozóan, hogy egy személy hány cikluson keresztül lehet miniszterelnök. Németországban így lehetett kancellár 16 évig Angela Merkel. De ugyanennyi ideig töltötte be a kancellári posztot Helmut Kohl is, aki még 1982-ben került az NSZK élére, és a német újraegyesítés után 1998-ig töltötte be a posztot. Míg az Egyesült Királyságban Margaret Thatcher 11, Tony Blair pedig 10 évig volt miniszterelnök.
Címlapkép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a párt delegációjának vezetõje, leendõ miniszterelnök az Országgyûlés alakuló ülését elõkészítõ tárgyalásra érkezik az Országházban 2026. április 17-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert