A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsított támadás újabb eszkalációt jelent az unió területén, és a támadást közvetlenül Oroszországnak tulajdonítják – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője államilag támogatott terrorizmusról beszél. Oroszország tagadja érintettségét, és bekérette az ügyvivő német nagykövetet.
A Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott sajtóeseményen Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke elmondta: ha a támadás sikerrel járt volna, óriási károkat okozott volna, és akár emberek is meghalhattak volna.
„Világosan ki kell mondanom: ez egy katonai minőségű eszközökkel végrehajtott támadás volt, amelyet orosz operatív személyek hajtottak végre az Európai Unió területén. Ezt nem fogjuk eltűrni”
– szögezte le.
Mint mondta, ha Moszkva célja az volt, hogy elbizonytalanítsa Európát Ukrajna támogatásában, az ellenkező hatást érte el, mert az EU még elszántabbá vált.
Kijelentette, hogy a megfélemlítés nem működik, és az EU a NATO-val együtt tovább növeli a nyomást Oroszországon, amíg nem hagy fel az ukrán civilek elleni támadásokkal. Von der Leyen szerint Európának szembe kell néznie az „új normalitással”: egyre gyakoribb légtérsértésekkel, drónokkal, amelyek megbénítják a repülőtereket, valamint kritikus infrastruktúrák elleni beavatkozásokkal.
A bizottság elnöke gyorsabb és hatékonyabb válaszlépésekre szólított fel, és hangsúlyozta, hogy az unió minden tagállamot támogatni fog, amelyet Oroszország célba vesz.
A német politikus arról is beszélt, hogy az uniós szankciók meggyengítették Oroszország gazdaságát, ezért készen állnak újabb korlátozó intézkedések bevetésére.
„Minden kiskaput, amelyet Oroszország kihasznál, be kell zárni” – mondta, hozzátéve hogy az uniós tagállamok külügyminiszterei már új szankciós listákról tárgyalnak, és a bizottság is azon dolgozik, hogyan vághatna még mélyebben Oroszország háborús költségvetésébe.
Közölte továbbá, újabb, több milliárd eurós ukrán kifizetési kérelem érkezett Brüsszelbe, amely elsősorban Ukrajna légvédelmét finanszírozná. A tagállamok vizsgálják a kérelmet, de von der Leyen szerint „jó irányba haladnak” az egyeztetések.
Az elnök emlékeztetett: az EU Ukrajnával közösen dolgozik azon a projekten, amely európai ballisztikusrakéta-védelmi rendszer kiépítését célozza. Hangsúlyozta: minden támogatási és védelmi intézkedés a NATO-val együttműködésben történik. Kiemelte, hogy Európának gyorsabban kell mozgósítania védelmi kapacitásait, különösen a légvédelem területén, és szükség van egy integrált, gyorsabb riasztási rendszerre.
Mark Rutte beszédében felhívta a figyelmet: Oroszország egyre felelőtlenebbül viselkedik, miközben folytatja Ukrajna elleni pusztító háborúját. „Egyre több drón és rakéta lépi át légterünket a keleti szárnyon, növelve a kockázatot. Emellett egyre több rosszindulatú tevékenységet látunk, amelyek közvetlenül a területünket célozzák” – mondta.
Hangsúlyozta, hogy
a NATO éjt nappallá téve dolgozik azon hogy felkészültebb legyen és megvédje szövetségesek biztonságát. „Ha Oroszország azt gondolja, hogy megoszthat bennünket fenyegetéseivel, vagy hogy eltántoríthat Ukrajna támogatásától, téved. Egységünk megingathatatlan. Ukrajna támogatása egyértelmű”
– emelte ki.
Emlékeztetett: a tagállamok tavaly Hágában vállalták a védelmi kiadások növelését, amely 139 milliárd dollárnyi többletberuházást jelent az európai szövetségesek és Kanada részéről.
Rutte szerint a védelmi beruházások mellett az iparnak is lépnie kell, és jelentős előrelépés történt az európai és szövetségi szintű iparági együttműködésben. Mint mondta, ez nemcsak új gyárakat és gyártósorokat jelent, hanem olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek munkahelyeket teremtenek és erősítik a biztonságot.
A főtitkár felidézte: Ankarában a szövetségesek megállapodtak abban, hogy idén és jövőre is legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajnát.
Államilag támogatott terrorizmusról beszél a főképviselő
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője szerdán kijelentette, hogy a Lipcse/Halle repülőtéren meghiúsult dróntámadás „az államilag támogatott terrorizmus minden jegyét magán viseli”, miután Németország Oroszországot tette felelőssé az incidensért.
A blokk külügyminisztereinek az írországi Wicklow-ban tartott találkozóján Kallas dicsérte az uniós kormányokat, amiért felzárkóztak Berlin mögé. „Már behívtuk az orosz nagykövetet, ahogy sok tagállam is” – mondta. „Meg fogjuk beszélni, hogy mit tehetünk még” – jegyezte meg.
Mi történt?
A merényletkísérlet augusztus 4-én az esti órákban történt. Egy speciálisan átalakított, megnövelt akkumulátorkapacitású, pozíciófények nélkül repülő, önálló navigációra képes drón hatolt be a Lipcse/Halle repülőtér szigorúan őrzött belső zónájába.
A drón célpontja egy ukrán Antonov típusú teherszállító gép volt, ahova a támadást megelőző napokban Ukrajnába tartó katonai segélyeket és lőszerszállítmányokat rakodtak be. A gép a NATO egyik kritikus fontosságú logisztikai láncának részeként állomásozott a németországi csomóponton.
A repülőtéri videofelvételek tanúsága szerint a drón közvetlenül a repülőgép szárnyának ütközött – pontosan ott, ahol az üzemanyagtartályok találhatók. A fegyverként használt eszközön egy konzervdobozba rejtett, nagyjából 600-800 gramm tömegű, pusztító erejű robbanóanyagot rögzítettek. Bár a mechanikai becsapódás megtörtént, a házi készítésű gyújtószerkezet csődöt mondott: a detonáció elmaradt, a drón pedig a betonra zuhant. A veszélyes szerkezetet végül órákkal később, éjfél körül fedezte fel egy buszsofőr a repülőtér előterében.
A német Szövetségi Ügyészség állami terrorizmus, valamint légi közlekedés veszélyeztetése miatt vizsgálja az ügyet. Nem véletlenül: a nemzetközi hírszerzési csatornákon – köztük az amerikai CIA és a CNN által idézett európai védelmi tisztviselők jelentéseiben – egyértelmű konszenzus van arról, hogy a szálak közvetlenül az orosz katonai hírszerzéshez, a hírhedt GRU-hoz vezetnek.
Oroszország tagad mindenféle érintettséget
Kedden, Biskekben Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy Németország gazdasági problémák miatt hibáztatja Oroszországot a lipcsei drónincidensért – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.
Nyilvánvaló gazdasági hibái vannak [Németországnak]. Vállalkozások zárnak be. Emberek veszítik el a munkahelyeiket, és az életszínvonal csökken. Nem világos, hogy miért történik mindez. Az egyetlen magyarázatuk az, hogy szembe kell néznünk »az agresszív Oroszországgal«. De hol vannak a bizonyítékok?
– tette fel a kérdést az orosz elnök.
A TASZSZ arról is beszámolt, hogy Németország moszkvai nagykövetét is bekérették az orosz külügyminisztériumba a német hatóságok oroszellenes fellépései és nyilatkozatai miatt.
„Szeptember 2-án az orosz külügyminisztérium beidézte B. Finke moszkvai német ügyvivőt a német hatóságok tegnapi oroszellenes fellépései és nyilatkozatai miatt” – áll a minisztérium Telegram csatornáján közzétett közleményben.
Bekérették a moszkvai külügyminisztériumba az ideiglenes német ügyvivőt
Bekérették a moszkvai külügyminisztériumba Németország ideiglenes ügyvivőjét, és közölték vele, hogy Oroszország határozottan visszautasítja Berlin „teljesen alaptalan vádját”, miszerint bűnrészes a lipcsei repülőtéren történt drónincidensben – közölte szerdán a minisztérium.
Az ideiglenes misszióvezető figyelmét felhívták arra is, hogy a bonni orosz főkonzulátusnak és a berlini Orosz Tudomány és Kultúra Házának bezárásáról rendelkező német kormánydöntést Oroszország
„újabb lépésnek tekinti a kétoldalú kapcsolatok végleges tönkretételéhez vezető úton, amelyet pedig orosz és német politikusok és diplomaták építettek fel generációkon át”.
„Berlin tudatosan vállalta, hogy nyíltan provokál, amivel a célja az eszkaláció az orosz-német kapcsolatokban” – olvasható a közleményben, amelyben Moszkva kemény választ helyezett kilátásba a német hatóságok lépéseire.
Berlin kedden közölte, hogy az ügyben folytatott nyomozás eredménye szerint Moszkva megrendelésére történt az augusztus 4-i drónincidens a lipcsei repülőtéren. Emiatt az orosz nagykövetet bekérették a német külügyminisztériumba, tiltakoztak nála, és követelték, hogy Oroszország szeptember 18-áig zárja be a bonni orosz főkonzulátust és a berlini Orosz Házat.
Ezenkívül a német diplomáciai tárca közölte, hogy megszigorítják az országba beutazó orosz állampolgárok ellenőrzését.
Az orosz misszióvezető visszautasította a vádat, mert szerinte az nem bizonyított, abszurd és ellentmond a józan észnek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden szintén alaptalannak nevezte a vádat, megfelelő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és felhívta a figyelmet arra, hogy szankcióit Berlin éppen a második világháború kirobbantásának évfordulóján jelentette be.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szerdán a Telegram-csatornáján ugyancsak kifogásolta, hogy Berlin nem támasztotta alá bizonyítékokkal az Oroszországgal szembeni vádját, és megjegyezte, hogy „figyelembe véve a jelenlegi német vezetés által követett neonáci és mélyen oroszgyűlölő irányvonalat, ez a koholt szabotázs a legenyhébb büntetés a bűneiért”.
„Megérdemelnék, hogy közvetlen csapás érje az összes olyan német létesítményt, amely katonai felszerelést gyárt a (kijevi) banderista klikk számára, de más berlini helyszíneket is” – írta a volt elnök és kormányfő.
„És ott vannak még annak az őrült bohócnak (Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek) a fenyegetései is az oroszországi polgári légiközlekedés ellen. Államfőnk ezt már a banderista rezsimnek az állami terrorizmus felé tett lépéseként jellemezte. A terroristákkal nem szoktak tárgyalni – tetteikre hasonló módon válaszolnak” – tette hozzá.
Medvegyev a terror támogatásával vádolta meg az európai országok vezetőit is, megjegyezve, hogy gyakran utaznak Kijevbe vonattal.
Kemény választ ígérnek az európai miniszterek
Kaja Kallashoz hasonlóan ugyanakkor az európai miniszterek is kemény vonalat képviseltek.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a támadást a „Kreml régóta tartó kísérletének” nevezte, hogy destabilizálja az Európai Uniót és annak demokratikus folyamatait, és gyengítse Ukrajna támogatottságát.
„Nem fogjuk hagyni, hogy egy ilyen súlyos cselekedet következmények nélkül maradjon” – mondta Barrot, hozzátéve, hogy Franciaország támogatni fogja Németország szankciós javaslatait, és további, orosz hajókkal szembeni intézkedéseket fog javasolni.
Helen McEntee ír külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Európa már túl van azon, amit egyszerűen „hibrid fenyegetések” nevezünk. „Jelentős tevékenységről beszélünk” – mondta, azzal vádolva Moszkvát, hogy „nagyon, nagyon egyértelmű kísérletet tett” az uniós kormányok megosztására és a „polgárok megfélemlítésére”.
Kallas hozzátette, hogy további 1600 orosz katonai–ipari komplexumot célzó szankciós lista van már előkészületben. A szerdai találkozón nem születik döntés. De – mint mondta – Németország élvezi EU-s partnerei politikai támogatását. „Ez az egységes válasz, amire szükségünk van” – jegyezte meg.
Forrás: MTI, Magyar Nemzet, civilek.info
Címlapkép: depositphotos.com