Újabb tárgyalási fordulóra készülnek az uniós vezetők, miután a következő hétéves költségvetésről továbbra sem sikerült megegyezniük. Az EU-ban közben egy másik, politikailag érzékeny kérdés is komoly vitát váltott ki, amely az energiaárak csökkentésére irányuló törekvéseket is próbára teszi.
A csütörtökön Brüsszelben kezdődött kétnapos EU-csúcstalálkozó első napján António Costa, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy november 26-ra egy újabb találkozót hív össze annak érdekében, hogy áthidalják a nézeteltéréseket, és előkészítsék a decemberi végső megállapodást. Egy uniós tisztviselő szerint, aki névtelenséget kért, hogy bizalmas tervezési részletekről beszélhessen, Costa a találkozó előtt új költségvetési számokat fog előterjeszteni, hogy közelebb hozza egymáshoz az álláspontokat – írja a Politico.
Costa újabb EU-csúccsal ösztönözné a vezetőket
Costa arra ösztönzi a vezetőket, hogy az év végéig zárják le a tárgyalásokat – még azelőtt, hogy a 2027-es franciaországi, olaszországi és lengyelországi választások veszélybe sodorhatnák a tárgyalási folyamatot. A vezetőkhöz intézett beszédében Costa arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül tartani az év végi határidőt, akkor az uniós kifizetések – többek között a gazdáknak és a kutatóknak járó támogatások – 2028. január 1-je utánra csúszhatnak, amikor az új költségvetésnek hatályba kell lépnie.
Ha a vezetők decemberben sem tudnak megállapodni, a választási naptár miatt a megállapodás akár 2027 májusára, vagy még októberére is tolódhat – figyelmeztette a vezetőket Costa záróbeszédében a megbeszélésekre rálátó két uniós diplomata szerint.
Costa terve jelentős támogatást kapott Emmanuel Macron francia elnöktől, aki a többi vezetőnek azt mondta, hogy nem lesz politikai felhatalmazása egy olyan megállapodás aláírására, amely túl közel esik a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztáshoz. Ez jelentős fordulat Franciaország részéről, amely korábban nem volt hajlandó elköteleződni az év végi határidő mellett.
Az új takarékos blokk
Costa nehéz helyzetben van: egyrészt Európa-szerte kusza belpolitikai viszonyokkal kell szembenéznie, másrészt az EU 27 vezetőjének álláspontja is egyre merevebbé válik.
Az úgynevezett takarékos uniós országok – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Finnország –, amelyek jelentős költségvetési csökkentéseket sürgetnek, nyilvánosan kijelentették, hogy egy 159 milliárd eurós csökkentést előirányzó ír javaslat nem megy elég messzire.
Csütörtökön a hat keményvonalashoz csatlakozott Bart De Wever belga miniszterelnök is, aki a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón tréfásan megjegyezte:
„Egy holland emberrel vagyok házas, úgyhogy a magánéletben is nagyon takarékos vagyok.”
A zárt ajtók mögött azonban a költségvetési szigor hívei békülékenyebb hangot ütöttek meg. Friedrich Merz német kancellár – a takarékos országok csoportjának nem hivatalos vezetője – azt mondta, hogy az ír javaslat előrelépést jelentett, annak ellenére, hogy további csökkentésekre továbbra is szükség van – közölte a megbeszéléseket ismerő két uniós diplomata. Merz szerint a csökkentések egyik lehetséges területe az EU szegényebb régióinak juttatott támogatások köre lehet, szemben a gazdáknak folyósított támogatásokkal.
Annak érdekében, hogy a felek közelebb kerüljenek a megállapodáshoz, Costa azt ígérte, hogy előrelépést ér el az EU-szintű adók, illetve úgynevezett saját források ügyében. Ezekből finanszíroznák a következő hétéves költségvetést, miközben csökkentenék a tagállamok hozzájárulásait.
Megvizsgálja az Európai Parlament által javasolt
- kriptovállalatokra,
- online szerencsejátékra
- és technológiai óriáscégekre kivetendő adókat,
valamint egy görög ötletet is, amely szerint a jövőben a nemzeti szinten értékesített 6G-s mobilfrekvenciák ellenértékét az uniós költségvetésbe irányítanák.
Az ellenállás mértékét figyelembe véve azonban korántsem lesz könnyű feladat rávenni az uniós országokat, hogy ezek közül bármelyik lehetőségben megállapodjanak.
Az ETS2 miatt háromórás vita alakult ki az EU-csúcson
Az eredeti tervek szerint arról kellett volna vitát folytatniuk, hogyan lehetne megfékezni Európa rohamosan emelkedő energiaárait. A csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozó első tárgyalási fordulója azonban gyorsan háromórás vitává fajult arról, hogy az EU vezessen-e be szén-dioxid-árazást az autózásra és az épületek fűtésére.
Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország többek között azt szorgalmazta, hogy halasszák el további két évvel az ETS2 bevezetését – azt a már elfogadott jogszabályt, amely 2028-tól szén-dioxid-árazást vezetne be a fűtés és a közlekedés területén. Észtország azt javasolta, hogy akár teljes egészében töröljék el a rendszert.
A kezdeményezést a tagállamok többsége elutasította. Több uniós diplomata is azt mondta, hogy a javaslat – egyikük szavaival élve – „elfogadhatatlan”.
Lemondták a csúcstalálkozó első napjának sajtótájékoztatóját is, miután a következő uniós költségvetésről szóló vita túl sokáig tartott. A háromórás vita után az EU vezetői a blokk költségvetéséről kezdtek tárgyalni. A diplomaták azonban még mindig tárgyaltak a következtetésekről, Olaszország és Svédország pedig ellentétes oldalon álltak.
Róma támogatja a négy visegrádi országot – Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot – abban, hogy a következő kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) bevezetését 2030-ra halasszák el.
Azt állítják, hogy a rendszer 2028-as bevezetésének feltételei a közel-keleti háború miatt megváltoztak. Egy harmadik diplomata szerint fennáll a veszélye annak, hogy a csúcstalálkozó a politikailag legérzékenyebb kérdésben a 27 ország által jóváhagyott következtetések nélkül zárul.
Címlapkép: António Costa, az Európai Tanács elnöke – Fotó: Európai Tanács