Az euró bevezetésének kérdése lehet a Tisza Párt kommunikációs gumicsontja, szimbolikus politikai terméke, amivel bemutathatják a szavazóiknak, hogy Magyarország nem kompország, hanem a nyugati parthoz tartozik – mutatott rá Kiszelly Zoltán. A Századvég politikai elemzési igazgatója szerint erre hivatkozva egy megszorítócsomagot is könnyebb eladni az embereknek. Úgy véli azonban, amennyiben Magyar Péter kormánya valóban bevezetné a valutát, az felérne egy gazdasági öngyilkossággal.
Hangzatos ígéretet tett a választóknak a Tisza Párt: az egyik legfontosabb gazdasági céljuk az euró bevezetése. Kármán András az RTL-en arról beszélt, Magyarország négy éven belül készen áll az euróra, az új kormány megteremti az euróbevezetés feltételeit. A leendő pénzügyminiszter Varga Mihály jegybankelnökkel is találkozott, ahol elmondása szerint a valuta bevezetésének kedvező hatásairól is beszéltek: csökkentené a kamatokat, az inflációs várakozásokat mérsékelni fogja, kiszámítható árfolyam alakuláshoz vezetne. – A hangsúly azon van, hogy a feltételeket megteremtsük 2030-ra, és ott megszülethessen a pozitív döntés a bevezetésről – hangoztatta később a leendő tárcavezető.
A Magyar Nemzet a témában megkereste Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját, hogy röviden megvizsgálják, milyen előnyei és hátrányai lennének Magyarországra, ha lemondanánk a forintról és csatlakoznánk az eurózónához. Először is leszögezte, az euró bevezetéséhez több gazdasági feltételt kell teljesíteni: az infláció csak kismértékben haladhatja meg a legstabilabb uniós országok szintjét, miközben a költségvetési hiány nem lehet nagyobb a GDP három százalékánál, az államadósság pedig nem lépheti túl a 60 százalékot, vagy csökkenő pályán kell lennie. Emellett a nemzeti valutának legalább két évig stabilan kell mozognia az euróhoz képest, és a hosszú távú kamatok sem lehetnek jelentősen magasabbak a legstabilabb országokénál.
Az euró egy félkész termék
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet azonban arra, ezeket nem feltétlen kell maradéktalanul teljesíteni: egy adott tagállam már akkor is bevezetheti az eurót, ha gazdasága legalább „konvergál” ezekhez a kritériumokhoz. Ennek fényében szerinte reális lehet a Tisza Párt részéről a 2030-as választásokra egy ígéretnek az, hogy bevezessék az eurót, ugyanis matematikailag arra van esély például, hogy két évig stabilan tartsák a forint árfolyamát.
„Ha sikerül is bevezetniük, a magyar gazdaságban csak utána jön a feketeleves”
– emelte ki.
A szakértő szerint vitathatatlan, hogy az eurózónának valóban vannak pozitívumai: az Európai Központi Banknak köszönhetően alacsonyabb kamatok, egyszerűbb gazdasági könyvelés a cégeknek, megszűnne az árfolyamveszteség, a tagállamok között jobban eloszlanak a rizikók és még az árakat is könnyebb lenne összehasonlítani – de ezek nagy része kezd eltűnni. Úgy látja ugyanis, az euró egy félkész, hibás termék: még mindig nem alakult optimális valutaövezetté (OCA).
Ez azt jelenti, hogy nincs mögötte egységes gazdaság- és adópolitika, ráadásul a déli országokban növelni kéne a termelékenységet.
Jó példának nevezte erre Olaszországot: az euró 2002-es bevezetése óta az ipari termelés jelentősen visszaesett, miközben az államadósság drasztikusan megnőtt. Hasonló folyamat figyelhető meg más országokban is, például Szlovákiában, ahol az adósság szintén jelentősen emelkedett – mutatott rá.
Gazdasági öngyilkosság
Ugyanis az euró jelenlegi rendszere torz versenyhelyzetet teremt. Például ha létezne külön „északi” és „déli” euró, az északi – például a német – valuta jóval erősebb lenne, míg a déli gyengébb. A közös valuta azonban mesterségesen kiegyenlíti ezeket a különbségeket, így a fejlettebb gazdaságok termékei versenyelőnybe kerülnek, míg a gyengébbek hátrányba – magyarázta, majd emlékeztetett:
a déli országok az alacsony kamatok nyújtotta lehetőséget nem reformokra, hanem fogyasztásra használták fel, ami hosszú távon adósságspirálhoz vezetett.
Kiszelly Zoltán mindezek fényében úgy fogalmazott, Magyarországon az euró elhamarkodott bevezetése felérne egy „gazdasági öngyilkossággal”. Ráadásul a forint megszűnésével eltűnne az árfolyam-politika és a kamatszabályozás lehetősége, vagyis a gazdaság alkalmazkodási képessége beszűkülne. Ilyenkor az úgynevezett „belső leértékelés” marad, ami a gyakorlatban megszorításokat jelent. Strukturális reformok nélkül az euró bevezetése Magyarországon is a termelés visszaeséséhez és elvándorlásához vezethetne, ahogyan azt Franciaországban vagy Olaszországban is látni.
Kommunikációs gumicsont
Emellett a gazdasági szuverenitás jelentős része is megszűnne, hiszen a monetáris döntések Frankfurtba kerülnének. Összességében úgy látja, hogy az euró elsősorban a magas termelékenységű, innovatív gazdaságok számára előnyös, mint amilyen például a német vagy a holland. Egy kevésbé versenyképes ország esetében azonban komoly kockázatot jelenthet, különösen akkor, ha a gazdaság nem képes alkalmazkodni a közös valuta által megkövetelt feltételekhez.
– Az euró bevezetésének kérdése lehet a Tisza Párt kommunikációs gumicsontja, szimbolikus politikai terméke, amivel bemutathatják a szavazóiknak, a társadalomnak, hogy Magyarország nem kompország, meg nem híd, hanem a nyugati parthoz tartozik – mutatott rá, hozzátéve: erre hivatkozva egy megszorítócsomagot is könnyebb eladni az embereknek.
„Ahogy Gyurcsányék is konvergenciaprogramnak hívták 2006 nyarán a megszorítócsomagokat, úgy most a Tisza Párt arra hivatkozva vezethet be megszorításokat és kérhet áldozatokat a magyaroktól, hogy az euró bevezetése érdekében meg kell húzni a nadrágszíjat”
– jegyezte meg a szakértő.
Címlapkép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (k) sajtótájékoztatóján, mellette Tanács Zoltán, a párt kormányzati felkészülést koordináló szakértõje (b) és Kármán András, a párt gazdasági szakértõje (j) Budapesten 2026. január 5-én – Fotó: MTI/Bruzák Noémi