A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte csütörtökön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A következményekről és a kilépés rendjéről a Magyar Hírlap kérdezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját.

Gulyás Gergely kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító Római Statútumot 1998-ban fogadták el az államok képviselői. 1999-ben a magyar kormány képviselője aláírta a statútumot felhatalmazás alapján, 2001-ben pedig az Országgyűlés megerősítette azt. A Római Statútum 2002-ben lépett hatályba, amely így alapját képezte a Nemzetközi Büntetőbíróság felállításának. A Római Statútum 5. cikke meghatározza azokat a bűntetteket, amelyekre a bíróság joghatósága kiterjed: a népirtás bűntette, az emberiesség elleni bűntettek, a háborús bűntettek, az agresszió bűntette. Az az állam, amelyik a statútum részesévé válik, egyúttal elfogadja a bíróság joghatóságát az 5. cikkben írt bűntettek tekintetében” – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán.

A Nemzetközi Büntetőbíróság a miniszter megfogalmazása szerint „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált.

Az alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy Izrael – többek között az USA és Oroszország mellett – nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és nem fogadta el az ICC joghatóságát, így a bíróság eljárásának jogalapja erősen kérdéses, egyúttal pedig sérti Izrael szuverenitását.

„Megjegyzendő, hogy Izrael kezdetben rövid időre beleegyezett, hogy az ICC részes fele legyen, de később visszalépett a Római Statútumhoz való csatlakozástól, mert álláspontja szerint a bíróságra nehezedő politikai nyomás a nemzetközi jog újraértelmezésére vagy »új bűncselekmények kitalálására« késztetné a bíróságot”.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Izrael is úgy vélte/véli, hogy „az ügyésznek adott hatáskörök túlzóak, a bírák földrajzi kinevezése pedig hátrányos Izrael számára”.

Magyarország kilépése a szervezetből egy többlépcsős folyamat, legkevésbé sem azonnali hatályú.

„A kilépés a jövőre nézve mentesíti Magyarországot a Római Statútumból fakadó kötelezettségek teljesítése alól. Ez nem explicit módon szerepel a statútumban, hanem abból következik, hogy a részes állami minőség megszűnik, így a jövőbeli eljárási kötelezettségek alapja is megszűnik. A Római Statútum 127. cikk 2. pontja szerint a felmondás nem mentesíti az államot a még a statútumban való részessége során eredő kötelezettségei alól, ideértve a felmerült pénzügyi kötelezettségeket is. A felmondás nem befolyásolja a bírósággal való együttműködést olyan nyomozások és eljárások során, amelyek tekintetében a felmondó állam köteles volt együttműködni, és amelyek a felmondás hatálybalépése előtt megindultak, továbbá semmilyen módon sem sértheti az olyan ügyek további vizsgálatát, amelyeket a bíróság már a felmondás hatálybalépése előtt vizsgált. A statútum felmondására vonatkozó szabályokat a 127. cikk tartalmazza. E rendelkezés 1. szakasza kimondja, hogy: »Bármely részes állam a főtitkárnak címzett írásbeli értesítés útján felmondhatja jelen megállapodást. A felmondás az erre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított egy év múlva lép hatályba, kivéve, ha az értesítés későbbi időpontot határoz meg.«”

Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy ennek értelmében a kilépési folyamat főszabály szerint az ENSZ főtitkárához intézett hivatalos felmondási nyilatkozat kézhezvételét követően egy év elteltével eredményezi a statútumból fakadó kötelezettségek megszűnését.

A felmondás azonban nem érinti az adott részes állam olyan kötelezettségeit, amelyek a nemzetközi jog általános elveiből vagy egyéb nemzetközi szerződésekből fakadnak, és amelyek függetlenek a statútumban vállalt kötelezettségektől. Magyarország esetleges kilépése esetén tehát a felmondási nyilatkozat kézhezvételétől számított egy év múlva válna hatályossá a kilépés, hacsak a felmondási nyilatkozat ettől eltérő időpontot nem határoz meg.

A Nemzetközi Büntetőbírósággal nem csupán Magyarországnak, hanem több államnak is fenntartásai vannak.

„Amikor az ICC elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfő ellen állítólagos »háborús bűnök« miatt, az ICC döntése figyelmen kívül hagyta az ENSZ Alapokmányában rögzített, Izrael Államot megillető önvédelemhez való jogot, amely kulcsfontosságú kérdés a Hamász októberi fegyveres támadásaira tekintettel. Az ICC-vel szembeni növekvő általános ellenállás részét képezi, hogy a magyar kormány már korábban is kifejezte ellenérzését az ICC-vel szemben, különösen miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a bíróság ellen. Ezek a tényezők együttesen vezettek ahhoz a döntéshez, hogy Magyarország megkezdje a kilépési folyamatot az ICC-ből, ami várhatóan a parlament jóváhagyásával és egy évig tartó eljárással valósul meg.

A Nemzetközi Büntetőbíróság számára hazánk lépése azért lehet kínos, mert például szolgálhat olyan államok számára, amelyek elfogadhatatlannak tartják a szervezet legutóbbi években tapasztalt visszaélésszerű és veszélyes lépéseit

– jelentette ki az alkotmányjogász.

Forrás: Magyar Hírlap
Címlapkép: civilek.info