Kövér László korábban kitiltotta és összesen több mint 70 millió forintra bírságolta a Momentum országgyűlési képviselőit, akik az Országgyűlés ülésén füstgyertyával tiltakoztak a gyülekezési törvény módosítása ellen, a napokban azonban büntetőfeljelentést is tett ellenük a Legfőbb Ügyészségen. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász árulta el a hirado.hu-nak, hogy milyen következményei lehetnek a feljelentésnek.

Büntető feljelentést tett Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Momentum országgyűlési képviselőivel szemben, akik a Pride betiltása ellen tiltakozva füstgyertyákat gyújtogattak az Országgyűlés ülésén.

Ahogy arról hírportálunk is beszámolt, március 18-án elfogadták a parlamentben a gyülekezési törvény módosítását célzó javaslatot – amellyel gyakorlatilag ellehetetlenül a Budapest Pride felvonulás megtartása az eddigi formájában –, azonban az ülés botrányba fulladt. A Momentum képviselői nem vettek részt a szavazáson, helyette füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, majd délutánra tüntetést szerveztek a Parlament elé, amely a Jászai Mari téren ért véget több tüntető előállításával. A tüntetések azóta is folytatódnak, a fővárosban többször is sor került a hidak demonstrálók általi elfoglalására. A politikai párt szerint a gyülekezési jog korlátozásával az „állampárt” újabb lépést tesz a putyini diktatúra felé, arcfelismerő szoftvert vetnek be azok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a rendszer, az elnyomás ellen.

A párt akciójának rövid időn belül súlyos következménye lett, mivel Kövér László kitiltotta a párt képviselőit a parlamentből, valamint rekordösszegű, 70 473 744 forintnyi bírságot szabott ki rájuk összesen. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel nem érte be a házelnök, és további lépéseket tett a Momentum képviselőivel szemben.

Kövér László Bedő Dávid, Hadházy Ákos, Lőcsei Lajos és ismeretlen tettesek ellen nyújtotta be a dokumentumot a Legfőbb Ügyészséghez az Országgyűlés ülésén elkövetett rendbontás miatt. A feljelentés indoklása tartalmazza, hogy március 18-án az Országgyűlés ülésén a gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása során a feljelentett személyek „az országgyűlési képviselőkre irányadó magatartási szabályokat megszegve, országgyűlési képviselő társaik testi épségét és egészségét veszélyeztetve jelentős mértékben megzavarták, illetve akadályozták az ülés menetét, azzal a kifejezett szándékkal, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását”.

Rongálás és veszélyeztetés miatt is indulhat eljárás

A hirado.hu megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatóját, aki elárulta, hogy milyen bűncselekmény vádjával indulhat eljárás a Momentum politikusaival szemben, valóban elkövethettek-e bűncselekményt, valamint arról is beszélt, hogy milyen következményekkel kell szembenézniük a képviselőknek, amennyiben a hatóságok bűnösnek találják őket.

„Feltételezésekből kiindulva, amennyiben kár keletkezett, például a tűzvédelmi rendszer aktiválása okán, úgy rongálás miatt indulhat esetlegesen eljárás. A Büntető Törvénykönyv szerint, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el”

– magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász felidézte, hogy a polgári törvénykönyv szerint rongálás elkövetési tárgya az idegen vagyontárgy, amely ingó és ingatlan egyaránt lehet, pénzben kifejezhető értéke van, továbbá idegen, azaz nincs az elkövető tulajdonában. Mint mondta, bizonyos esetben veszélyeztetés, testi sertés – vagy annak kísérlete –, esetleg garázdaság miatt is indulhat eljárás. A fentiekben kifejtettek szerint a Momentum parlamenti akciója kriminális magatartásként értékelhető, például a rongálás, valamint garázdaság minősített eseteként, mivel csoportosan tanúsítottak olyan kihívóan közösségellenes magatartást, amely alkalmas lehetett mások megbotránkoztatására vagy riadalomkeltésre.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy csoportosan követték el

Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy a büntető törvénykönyv szerint garázdaságot követ el az, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A törvény rögzíti, hogy a bűncselekmény súlyosabban büntetendő, ha azt csoportosan követik el. A büntető törvénykönyv kimondja, hogy csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

„A Momentum képviselői demonstratív módon, összehangoltan zavarták meg az Országgyűlés működését. A füstgyertyák használata, a parlamenti rend figyelmen kívül hagyása, valamint az ülés menetének tudatos megakasztása együttesen kihívóan közösségellenes magatartásnak minősül, hiszen az akció nemcsak a képviselők közvetlen környezetét, de az egész parlament működését megzavarta, és az ott tartózkodókban riadalmat vagy megbotránkozást válthatott ki”

– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

Fontos kiemelni – folytatta az alkotmányjogász, hogy például a garázdaság tényállásának megvalósulásához nem szükséges a félelem tényleges bekövetkezése, elegendő annak lehetősége, hogy az elkövetett magatartás objektíve alkalmas legyen mások megbotránkoztatására vagy riadalom keltésére. A zárt térben alkalmazott pirotechnikai eszköz, amelynek hatása kiszámíthatatlan, önmagában is alkalmas lehet ilyen hatás kiváltására.

Akár öt évig terjedő szabadságvesztés sem kizárható

Ifj. Lomnici Zoltán aláhúzta, hogy amennyiben bizonyítást nyer a korábban említett bűncselekmények valamelyike, úgy a bíróság akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.

 

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával – vagyis a mentelmi jog felfüggesztésével – lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt még a vádemelés előtt nyújtják be, akkor a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz, ha pedig utána történik – vagy amennyiben magánvádas, pótmagánvádas ügyről van szó – akkor a bíróság teszi ezt meg. De a mentelmi jog felfüggesztéséről már az Országgyűlés dönt.

Tehát, ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogot, akkor a hatóságok lefolytathatják az eljárást.

Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy az Országgyűlésről szóló törvény szerint az Alaptörvény alapján többek között megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti, és aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

Címlapkép: A Momentum képviselői színes füstgyertyákkal a kezükben, miután a képviselők 136 igen, 27 nem szavazattal fogadták el a gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő módosítását az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. március 18-án (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)