Mozgalmas és politikailag kiélezett napot zárt hétfőn az Országgyűlés, miután három képviselő mentelmi jogáról is döntöttek. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA elnöke szerint a friss parlamenti események, köztük a mentelmi jogok kérdése is több ponton is jogállamisági kérdéseket vetnek fel.
Hétfő délelőtt rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról. Mindhárom képviselő esetében 139 igen szavazattal függesztették fel a mentelmi jogot, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen. A döntést követően gyorsan felpörögtek az események. Seszták Miklós a mentelmi jogának felfüggesztése után bement az ügyészségre vallomást tenni, majd őrizetbe vették. Hankó Balázst pedig hétfőn este vették őrizetbe, miután a politikus megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Huszti úti épületében. A történtekről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte az Origo..
A mentelmi jog mellett az NVVH működése is kérdéseket vet fel
A hétfői történések kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a lapnak arról beszélt, hogy önmagában a mentelmi jog felfüggesztése nem jelent jogállamisági problémát, hiszen ez egy jogszabályokban rögzített parlamenti eljárás. A szakértő szerint ugyanakkor a konkrét ügyek körülményeit és az újonnan létrehozott intézmény működését is vizsgálni kell.
Mint fogalmazott, amennyiben hatósági intézkedéseket nem konkrét büntetőeljárási szükséglet, hanem politikai demonstráció vagy nyomásgyakorlás indokolna, az alkotmányjogi szempontból aggályos. A rendőri jelenlét és az esetleges kényszerintézkedések ugyanis csak törvényben meghatározott célból, szükséges és arányos módon alkalmazhatók.
A szakértő szerint a pusztán politikai „látványelemként” alkalmazott hatósági intézkedések sértik a jogállamiság követelményét, valamint a részrehajlás nélküli hatósági eljáráshoz, a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez kapcsolódó garanciákat.
A hétfői nap jelentőségét tovább növeli az NVVH szerepe. Korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal már megnevezte első ügyeit, miközben a hivatal létrehozásáról szóló törvényt a Fidesz és a KDNP az Alkotmánybíróságon támadta meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint formálisan az NVVH működése és a mentelmi jog felfüggesztésének intézménye is beilleszthető az alkotmányos keretekbe.
A jelenlegi alkalmazás azonban szerinte már komoly jogállamisági aggályokat vethet fel, különösen azért, mert az új hivatal rendkívül széles hatáskörökkel rendelkezik.
A szakértő kiemelte: az NVVH csak akkor egyeztethető össze a jogállamiság alkotmányos követelményeivel, ha ténylegesen független a kormányzati és politikai befolyástól, eljárásai pedig objektív és szakmai szempontokon alapulnak.
Több korábbi kormánytag ellen indult eljárás
Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy rövid időn belül több korábbi kormánytaggal szemben indult eljárás. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az eljárások jogellenesek lennének, ugyanakkor szerinte
növeli a politikailag szelektív jogalkalmazás látszatát.
Az alkotmányjogász szerint a jogállamiság szempontjából nem csupán az fontos, hogy egy eljárásnak legyen formális törvényi alapja, hanem az is, hogy látható legyen: az ügyek kiválasztása nem politikai célokat szolgál.
A friss események különösen kiélezett helyzetet teremtettek. A három mentelmi ügy közül Hankó Balázs esetében az NKA működésével kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte ki az ügyészség a képviselő mentelmi jogát, Seszták Miklós ügyében pedig a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozás miatt született hasonló kezdeményezés. Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy 2024-es telefonlopási ügy miatt indítványozták.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a jogállami garanciák közül különösen fontos az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a bírói kontroll és a jogorvoslat. Ezeket az Alaptörvény mellett nemzetközi jogi dokumentumok is biztosítják.
Az alkotmányjogász szerint ezért a hétfői történések megítélésénél nemcsak az egyes parlamenti döntések formai jogszerűségét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a büntetőeljárások a gyakorlatban mennyire különülnek el a politikai konfliktusoktól.
Origo
Címlapkép: Hankó Balázs, a Fidesz országgyûlési képviselõje, a korábbi Orbán-kormány kulturális és innovációs minisztere elhagyja a Parlament épületét 2026. szeptember 28-án. Mellette felesége (b), jobbra képviselõtársa, Tuzson Bence, a korábbi Orbán-kormány igazságügyi minisztere. Az Országgyûlés ezen a napon felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát – Fotó: MTI/Kocsis Zoltán