Ifj. Lomnici Zoltán: Milyen védelemben részesül az USA elnöke?

Szerző: Ifj. Lomnici Zoltán

VÉLEMÉNY

ifj lomnici zoltán sajtótáj 20240515

Van, ami nem kérdés egy „liberális demokráciában” sem.

Az Államokban törvény rögzíti az USA Titkosszolgálatának védelmi küldetését, amely az amerikai elnökökre, illetve az elnökjelöltekre is kiterjed. A folyamat 1901-ben kezdődött, amikor az ügynökség joghatósága jelentősen bővült annak érdekében, hogy megfeleljen a politikai közéletet övező új biztonsági környezetnek.

Az elnök életének védelme a fentiek szerint William McKinley elnök 1901-es meggyilkolása óta foglalkoztatta különösen az amerikai törvényhozást. A titkosszolgálatot, amelyet 1865-ben eredetileg a pénzhamisítás elleni harc céljából hozták létre, ekkor bízták meg az elnök védelmével. E védelmet aztán 1913-ban kiterjesztették a választási győzelmet arató, de még fel nem esketett elnökökre is, jóval később, 1951-ben az alelnökre, majd 1965-ben a korábbi elnökre és feleségére is. 1968-tól a halott elnökök újra nem házasodott özvegyei, a korábbi elnökök 16 év alatti gyermekei, valamint a neves elnök- és alelnökjelöltek, 1971-től a neves külföldi látogatók (állam- és kormányfők), 1974-től az alelnök családja, sőt 1976 óta az ismertebb elnök- és alelnökjelöltek házastársai is ilyen védelmet élveznek. Az őrzés kiterjed a nap 24 órájára.

A konkrét előzmény tehát William McKinley meggyilkolása volt, amely után a Kongresszus (törvényhozás) kérte a Titkosszolgálatot, hogy állandó jelleggel elnöki védelmet biztosítson.

Egy évvel később, 1902-ben a Titkosszolgálat teljes körű felelősséget vállalt az elnöki védelemért. Az elnöki védelem mai szintjét ugyanakkor 1963-ban érte el, John Kennedy elnök Dallasban történt novemberi meggyilkolását követően. Ez technikai jellegű változás volt, ami a biztonsági módszerek jelentős felülvizsgálatát foglalta magában.

A következő lépés a védelmi küldetés kiterjesztése volt az elnökjelöltek védelmére, amit 1968-ban Robert Kennedy meggyilkolása után engedélyeztek. Az elnöki védelem vonatkozásában, ma már az elnök és az alelnök közvetlen családja, sőt a korábbi elnökök, azok házastársai és 16 év alatti kiskorú gyermekei is a titkosszolgálatilag védett személyek közé tartoznak.

Különösen azok az elnökjelöltek jogosultak a Titkosszolgálat védelmére, akik (a Congressional Research Service szerint):

• nyilvánosan bejelentett jelöltek;

• aktívan kampányolnak országos szinten, és legalább 10 előválasztásonmérettetik meg magukat;

• olyan pártnál történik a nominálás, amely párt elnökjelöltje legalább 10%-os eredményt ért el az előző választáson;

• legalább 100 ezer dolláros támogatásra jogosultságot szereztek közfinanszírozott támogatási alapon keresztül, és legalább 10 millió dollárt összegyűjtöttek további hozzájárulásokból;

• a választási év április 1-jéig az ABC, a CBS, az NBC és a CNN (!) legfrissebb országos közvélemény-kutatásaiban átlagosan 5 százalékot mérnek nekik a jelöltpreferenciáknál, vagy az összes jelöltre leadott szavazatok minimum 10 százalékát szerezték meg, ugyanazon a napon két (vagy egymást követően két) előválasztáson (primary), esetleg jelölőgyűlésen (caucus – egyes államokban ilyet tartanak)

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolása után más jogi folyamatok is megindultak, jelsül az utódlás kérdése vonatkozásában.

Jelentős módosítással egészült ki az amerikai alkotmány (az eredetileg hét cikkelyből álló dokumentum 1791–1992 között összesen huszonhét módosítással). A korrekciók többek között lehetővé teszik az elnöknek, hogy alelnököt nevezzen ki, bár csak a Kongresszus mindkét házának többségi szavazatával. (Ezt a szabályt először 1973-ban alkalmazták, amikor Richard Nixon elnök Gerald Fordot jelölte azért, hogy alelnökként Spiro T. Agnew-t, akit lemondásra kényszerítettek egy megvesztegetési botrány miatt.) Amikor pedig Bush elnökön 2007-ben kolonoszkópiás beavatkozást hajtottak végre (polipokat távolítottak el a vastagbeléből, és nem találtak rákos elváltozást), Bush a beavatkozás rövid idejére Dick Cheney alelnökre ruházta át elnöki hatalmát.

Később Barack Obama elnök 2015. június 2-án kézjegyével látta el az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség tevékenységét is korlátozó új törvényt, az USA Freedom Act-et. Az új szabályozás a hírszerzőknek és a nemzetbiztonságiaknak különösen széles jogköröket biztosító, George Bush által 2001-ben aláírt USA Patriot Act törvény 2015. június elejével hatályát vesztő, hírhedt 215-ös cikkelyét váltja fel. Az új törvény az USA Freedom Act nevet kapta, és szintén Patriot-hoz hasonlóan betűszó: „Uniting and Strengthening America by Fulfilling Rights and Ending Eavesdropping, Dragnet-collection and Online Monitoring Act”, hogy

„Amerika egyesítése és megerősítése a jogok valóra váltása, valamint a lehallgatás a tömeges adatgyűjtés és az online megfigyelés leállítása révén”. Maga a freedom szó annyit tesz: szabadság.

A törvénymódosítás – a biztonság és a jogszerűség közötti kényes egyensúlyt keresve – ugyan lehetővé teszi az amerikai kormány számára, hogy továbbra is megfigyelje polgárai elektronikus kommunikációját, de az adatokat már nem őrizhetik meg, és nem hozhatnak létre hatalmas adatbázisokat. A tárolást a jövőben a szolgáltatók feladatává teszi a törvény, akik a bevett módon és céges gyakorlatuknak, valamint a törvényeknek megfelelően jellemzően másfél évig tartják meg őket. Emellett csak indokolt esetben, célzottan, a külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (Foreign Intelligence Surveillance Court, FISC) felhatalmazásával lehet folytatni megfigyelést.

A végrehajtó hatalom fejének védelme pedig továbbra is prioritás maradt – a rendelkezésre álló információk szerint az elnök védelmében az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Ennek kapcsán egyértelműen kijelenthető, hogy a biztonsági szempontok úgy írnak felül bizonyos információs alapjogokat, hogy közben nem sérül a „liberális demokrácia” modellje. Azért sem, mivel a fenti szabályozást egy progresszív, liberális elnök szentesítette kézjegyével…

alaptorvenyblog.hu

Kiemelt kép: Civilek.info

Tisztelettel kérjük a magyar magánszférát, támogassa a CÖF-CÖKA küldetését annak érdekében, hogy még eredményesebben, együtt szolgálhassuk a közjót!
Bankszámlaszámunk: UNICREDIT BANK 10918001-00000064-35950004