A gyülekezési jog csupán a békés tüntetésre terjed ki, a gyűlés nem sérthet jogszabályt vagy közrendet, figyelmeztet az alkotmányjogász.
Szürreális jelenetek játszódtak le a Hadházy Ákos által szervezett Pride-párti tüntetésen, amiről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azt nyilatkozta, hogy a baloldal keddi akciója nem felelt meg a vonatkozó törvényi feltételnek.
A gyülekezési jog csupán a békés tüntetésre terjed ki, a gyűlés nem sérthet jogszabályt vagy közrendet – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán, miután a tegnap este tartott Pride-párti demonstráció néhány száz résztvevője több fővárosi hidat is elfoglalt, valamint inzultálták a Hír TV helyszínen dolgozó riporterét.
Az alkotmányjogász ismertette, hogy a jogszabály kiemeli az együttműködési kötelezettséget, amely szerint a gyűlés szervezője, illetve vezetője és a rendőrség a gyűlés szervezése és megtartása során együttműködik, valamint hogy a gyűlés szervezése és megtartása során jogait mindenki jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja.
A baloldal keddi akciója nem felelt meg a vonatkozó törvényi feltételnek, köztük az együttműködési kötelezettségnek sem – tette hozzá.
A szakértő jelezte, hogy az alkotmánybíróság több évtizedes gyakorlata szerint az alapvető jogok korlátozása lehetséges akkor, amikor ez a korlátozás megmarad az alkotmányos keretek között, ha a korlátozás nem vonatkozik az alapjog érinthetetlen lényegére, továbbá ha a korlátozás elkerülhetetlen, valamint ha a korlátozás súlya a korlátozáshoz elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan.
A törvény egyértelműen kimondja, hogy aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A bejelentési kötelezettségre azért van szükség, hogy a rendőrség fel tudjon készülni az eseményre, biztosítsa a közterületet, a résztvevők biztonságát és szükség esetén értesítse az érintett szervezeteket és hatóságokat, például a közterület kezelőjét és a mentőszolgálatokat. A törvény a bejelentési kötelezettségen túl meghatározza a gyűlések jogszerű tartásának számos egyéb feltételét is.
A bírói gyakorlat szerint ráadásul, különösen egy ilyen demonstráció szervezőjének, fokozott felelősséggel kell eljárnia, bizonyos esetekben pedig kártérítési felelőssége is felmerülhet elsősorban akkor, ha egy demonstráció elveszti békés jellegét
– közölte a CÖF szóvivője.
Annak kapcsán, hogy a HírTV riporterét inzultálták a tüntetők, ifj. Lomnici Zoltán felvetette, hogy szükséges lehet az újságírók elleni atrocitásokat szigorúbban szabályozni. Példaként említette, hogy súlyosabb büntetést jár abban az esetben is, ha közfeladatot ellátó személyt ér atrocitás.
Mint ismeretes, Hadházy Ákos, a Momentum által támogatott független országgyűlési képviselő elsőként az Erzsébet hídra akarta szervezni a megmozdulását, azonban a rendőrség a tüntetést kizárólag a Ferenciek terén engedélyezte. Hadházy erre válaszolva egy közösségi oldalán megosztott posztjában kiemelte:
„nagyon sokan kell kimennünk kedden 17 órától a Ferenciek terére! Ha elegen leszünk a Ferenciek terén, maga a rendőrség fog segíteni a híd lezárásában”.
Hadházyék a budapesti hidakat vették célba Pride-párti megmozdulásukkal
A tüntetés lezárultával a résztvevők elindultak felfelé az Erzsébet hídra, amit a rendőrök ki is ürítettek. Ezután valami miatt azonban lementek a rakpartra, és átsétáltak a Szabadság hídhoz, hogy inkább azt zárják majd le. A tüntetés végén aztán a gyülekezők egy kisebb csoportja átvonult a Petőfi hídra is, amit a rendőrök közreműködésével szintén lezártak egy rövid időre. A demonstráción részt vettek Hadházy mellett a Momentum politikusai, a DK több képviselője, de feltűntek a Tisza Párt aktivistái, valamint a magyargyűlölő EP-képviselő, Daniel Freund is.
Daniel Freund bevallotta, nemzetközi hálózatot szerveztek a magyar kormány megbuktatására
Borítókép: A gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonását követelõ, Hadházy Ákos független országgyûlési képviselõ által szervezett, a Ferenciek terén megtartott ellenzéki demonstráció résztvevõinek egy csoportja az Erzsébet hídon 2025. március 25-én.
Forrás: MTI/Lakatos Péter