Párizs egyes részein hétfő este kijárási tilalom lépett életbe, a hatóságok egyes területeken a demonstrációkat is megtiltják. A kormány a rendkívüli állapot kihirdetésére is kész, miközben több ezer embert vettek őrizetbe, és a rendfenntartók közül közel ezren megsérültek.
A francia kormány a közrend helyreállításával próbálja megfékezni az országot megrázó zavargásokat. A párizsi rendőrség hétfőn bejelentette, hogy egyes területeken este 11 órától kedd reggel 6 óráig kijárási tilalom lesz érvényben. Emellett este 8 és reggel 6 óra között ugyanezeken a korlátozott területeken a tüntetéseket is betiltják.
A rendelkezések a zavargások által különösen érintett városrészeket is érintik. A kijárási tilalom idején tilos lesz belépni vagy tartózkodni a Place de la République környékén, ahol szombaton zavargások törtek ki, valamint a Les Halles bevásárlónegyedben, ahol üzleteket fosztogattak.
A Le Monde beszámolója szerint Sébastien Lecornu francia miniszterelnök hétfőn minisztereivel tartott válságértekezletet, miután Laurent Nunez belügyminiszter arról beszélt, hogy a francia rendőrség a hétvégi eseményeken elvesztette az irányítást. A kormányfő arra kérte a regionális hatóságokat, hogy
szükség esetén részleges, meghatározott területekre korlátozódó kijárási tilalmakat vezessenek be, elsősorban az üzletek védelme érdekében.
A döntés sürgetésében az is szerepet játszott, hogy a hétvégi tüntetésekhez csatlakozó Sárga Mellényesek mozgalom újabb demonstrációkat helyezett kilátásba a következő szombatra.
„Teljesen elszánt vagyok a közrend helyreállítására”
– jelentette ki Sébastien Lecornu, hozzátéve, hogy a kormány szükség esetén a rendkívüli állapot kihirdetésétől sem zárkózik el.
Több ezer őrizetbe vétel és csaknem ezer sérült rendfenntartó
A hétvégi tüntetések szombaton érték el a csúcspontjukat: Franciaország-szerte mintegy félmillió ember vonult utcára, hogy tiltakozzon a megélhetési költségek meredek emelkedése ellen. A demonstrációk egy négy hete tartó tiltakozássorozat részei, amely középiskolások akcióival kezdődött. A diákok beszámolók szerint az iskolai körülmények javítását követelték.
A kezdetben békés megmozdulások egyes helyszíneken súlyos erőszakba fordultak át. A tüntetések peremén megjelenő, maszkot viselő csoportok rátámadtak a rendfenntartókra, betörtek városházákra és más középületekbe, amelyek közül több épületet felgyújtottak. Emellett üzleteket fosztottak ki, az utcákon pedig autókat, kerékpárokat és robogókat gyújtottak fel.
A hatóságok több mint 2500 embert vettek őrizetbe, a biztonsági erők csaknem ezer tagja megsérült.
A tüntetők közül szintén többen megsérültek: egy demonstráló kezét egy rendőrségi tömegoszlató gránát robbanása roncsolta le. Laurent Nunez belügyminiszter hétfőn felajánlotta lemondását. A történtek súlyosságát érzékeltetve arról beszélt, hogy szombaton egyes nagyvárosokban a hatóságoknak nehezükre esett a kifosztott üzletek tulajdonosainak szemébe nézniük, és azt mondaniuk, hogy nem veszítették el az irányítást.
A belügyminiszter közölte, hogy hétfő estétől több intézkedést vezetnek be a fosztogatások és a rongálások megelőzésére, illetve visszaszorítására. Ezek között szerepel a rendőri jelenlét megerősítése az utcákon.
Emmanuel Macron francia elnök nem fogadta el Laurent Nunez lemondását. A francia államfő elismerte, hogy a kormány válaszlépéseiben biztonsági és hírszerzési hiányosságok mutatkoztak, noha szombaton országszerte mintegy 60 ezer rendfenntartót vezényeltek ki. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter hétfőn azt közölte, hogy
a hétvégén több mint 2330 embert vettek rendőrségi őrizetbe. Az érintettek 70 százaléka felnőtt volt, és sokan közülük már korábban is a hatóságok látókörébe kerültek.
A zavargások gazdasági következményei is jelentősek lehetnek: Alain Di Crescenzo, a kereskedelmi kamara elnöke szerint Franciaországban több mint kétezer üzletet érinthetett az erőszak, a keletkezett károk értéke elérheti a több száz millió eurót.
Az elégedetlenség hétfőn sem csillapodott: Párizsban tüntetők torlaszolták el a Louvre bejáratát.
A világ leglátogatottabb múzeumának bejárata előtt elhelyezett szórólapon azt írták: „Büszkén jelentjük be, hogy elzárjuk a világ legnagyobb múzeumát”. A múzeum vezetése és a szakszervezetek szerint az akciót az École du Louvre diákjai vezették.
Emmanuel Macron már vasárnap este, a nemzethez intézett beszédében elítélte az általa féktelennek nevezett erőszakot. Az elnök akkor jelezte, hogy a helyi hatóságok szükség esetén a következő napokban egyes tüntetéseket is betilthatnak, de nem jelentett be olyan átfogó intézkedéseket, mint a rendkívüli állapot vagy az országos kijárási tilalom. Marseille városvezetése hétfőn külön korlátozást jelentett be: a nyilvános gyülekezést déltől este 8 óráig tiltják meg.
Belpolitikai csatározássá alakulhat a tüntetéshullám, reagált a nemzetközi közösség
A tiltakozások hátterében a megélhetési költségek emelkedése állhat: március óta a dízel ára mintegy 40 százalékkal, a benziné 25 százalékkal nőtt Franciaországban. Az élelmiszerek ára 2021 óta 25 százalékkal emelkedett.
A zavargások néhány hónappal a következő elnökválasztás előtt törtek ki.
Emmanuel Macron, a centrista politikai irányzat képviselője, nem indulhat újra az elnöki tisztségért, miközben Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National) jelöltje jól szerepel a közvélemény-kutatásokban. Sébastien Lecornu francia miniszterelnök hétfőn az „ultrabaloldali mozgalmat” vádolta azzal, hogy országszerte kiterjedt zavargásokat próbál szervezni.
A miniszterelnök szerint olyan hálózat működik, amelyet mozgósítani lehetne akár az elnökválasztás menetrendjének, akár magának a választásnak a megtartásának megkérdőjelezésére is.
A franciaországi eseményeket más európai országok is aggodalommal figyelik.
Az emelkedő árak miatt több helyen is tüntetéseket tartottak: a hétvégén Milánóban és Belgiumban kisebb összecsapások törtek ki, Spanyolországban és Portugáliában pedig továbbra is tartanak a tiltakozások.
Az Európai Unió elfogadhatatlannak nevezte a franciaországi erőszakot, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a békés demonstrációhoz való jogot meg kell védeni. Markus Lammert, az EU szóvivője szerint nem szabad összemosni azokat, akik békésen tüntetnek, azokkal, akik erőszakos cselekményeket követnek el. Hozzátette, hogy a gyújtogatás, a fosztogatás, valamint az emberek és a középületek elleni támadások elfogadhatatlanok.
Az Európai Bizottság szoros kapcsolatban áll a francia ARCOM médiaszabályozó hatósággal. Az együttműködés célja annak biztosítása, hogy a közösségi médiafelületek és a videómegosztó szolgáltatások betartsák az információmanipuláció és az erőszakra uszítás elleni digitális szabályokat. Thomas Regnier, az EU szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az online platformoknak proaktívan kell fellépniük, és értesíteniük kell a hatóságokat, ha tudomást szereznek egy esetleges bűncselekményről, vagy felmerül a gyanúja annak, hogy ilyen történhet. Az Európai Bizottság kész segítséget nyújtani a francia hatóságoknak.
Németország elítélte a zavargásokat, és frissítette a Franciaországra vonatkozó utazási tanácsait.
A német tájékoztatás szerint az elkövetkező napokban további tüntetésekre, egyes esetekben pedig újabb erőszakos eseményekre is számítani lehet. Az Egyesült Királyság szintén elítélte az erőszakot, hangsúlyozva, hogy a tüntetéshez való jog soha nem szolgálhat annak igazolására.
Tűzoltó oltja egy utcai barikád lángjait a tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásait követően Párizsban a megélhetési válság miatti országos tiltakozássorozat második napján, 2026. október 18-án – Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra