Csattanós hirtelenséggel jelent meg egy kihívás a Tisza-kormány még nyersen új adópolitikája számára – teljesen váratlanul Európa túlvégén. A vagyonadó egyetlen mérvadó európai példája a spanyol, márpedig a napokban a pireneusi ország előrehozott választást jelentett be és a győzelemesélyes párt előreláthatóan eltörölné a sarcot. Sőt még rosszabb változat is van.
Miközben épp a bevezetni tervezett vagyonadó részleteit tisztázza a Tisza Párt, Kármán András pénzügyminisztériuma előtt váratlan és meghökkentő módon egy külpolitikai rémkép jelent meg. A legbaloldalibb pártok és mozgalmak támogatta, de az Európai Unióban szinte mindenütt megbukott adófajta egyetlen megmaradt hivatkozási pontja Spanyolország. Márpedig Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök a múlt héten bejelentette: november 29-re előrehozott parlamenti választást ír ki. A spanyol vagyonadó akár heteken belül megbukhat, mielőtt még a magyar életbe lép.
A közvélemény-kutatások szerint erre komoly esély mutatkozik.
A vagyonadó nagy ellenzője, a jobbközép Néppárt (PP) 6-7 százalékponttal, 32 százalék körüli támogatottsággal vezet Sánchez Spanyol Szocialista Munkáspártja (PSOE) előtt.
A harmadik helyre a magyar Fidesz szövetségese, a Vox futhat be 19 százalékos eredménnyel, akik a PP-vel együtt kényelmes kormánytöbbséghez juthatnak. A vagyonadót pedig ők is eltörölnék.
Ha ez történik, Magyarország egyedül marad az Európai Unióban a vagyonadóval, amellyel Magyar Péter kormányfő a baloldali bélyeget ütötte homlokára a magát centristának mondó Tisza Párt élén – mindjárt meglátjuk, hogyan. („Nincs jobb, nincs bal. Csak magyar” – mutatkozik be honlapján a kormányzó párt.)
A magyar vagyonadó nem madridi találmány, de példálózni csak a spanyolokkal lehetett – eddig
Egy spanyol fordulat Kármán András pénzügyminisztert is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja, aki a Tisza választási ígéreteit hajtja végre a vagyonadó bevezetésével.
Az ötlet genezise nem teljesen ismert. Nem a spanyol példa, vagy valamiféle magyar hagyományú baloldali politikai kódex pattinthatta ki, inkább a kampány idején még kormányzó Fidesz körüli gazdagok ellen táplált érzelmek és a Facebook-reakciók. A Tisza nem is példálózott Madriddal – a spanyol problémákat bizonnyal ismerik –, mások azonban igen.
Már eleve kényelmetlen helyzetet jelenthetett, hogy miután uniós országokban az elmúlt évtizedekben a vagyonadó rendre elbukott, egyetlen példaként felhozható fenntartója az EU legbalosabb kormánya maradt. Ha Pedro Sánchez is bukik, még feltűnőbbé válik, hogy a vagyonadóval Magyar Péter és a Tisza balra pozicionálta magát, miközben képviselői a jobboldali Európai Néppártba ültek be. Az utóbbi nem támogatja a vagyonadót, Manfred Weber elnök eredeti pártja, a bajor CSU pedig hevesen ellenzi.
Ráadásul egy Sánchez-buktával a Tisza zászlóvivő pozícióba kerül olyan pártok élén, amelyek az Európai Szocialisták Pártjához(PES/S&D), az európai zöldekhez (Greens/EFA) és az európai radikális baloldalhoz (The Left) kötődnek, és nem tudták elérni a vagyonadó bevezetését országukban. Vagyonadót szeretne a távozó Emmanuel Macron elnök ellenében a francia baloldal is, közeledve a tavaszi elnökválasztáshoz, amelyet a most kirajzolódó erőviszonyok alapján bizonnyal elvesztenek. Spanyolországban a baloldali Sumar és a radikális baloldali Podemos még szigorítanák is a spanyol vagyonadót, csakhogy esélyük sincs nyerni.
A vagyonadó mindenhol bajba futott, Spanyolországban pedig most ért a zátony szélére
Az EU-ban mindenütt másutt a vagyonadóval vagy nem is próbálkoztak, vagy elviselhetetlen problémákba futottak vele. Ingatlanokra, tőkenyereségre, egyebekre, ami a gazdagokat gazdagokká teszi, sok helyen vetnek ki adókat Európában. A probléma a Tisza adoptálta megközelítésből adódik: mivel nem adózási, hanem ideológiai okokból vezették le, mindenféle vagyonra kiterjed. A valóság azonban ellenáll a kaptafának: mindig lesz kiskapu, bonyodalmakba fut a vagyonértékelés, kibuknak az aránytalanságok és igazságtalanságok, a vagyonosok elköltöznek, a törvény alkotmányossági-jogi nehézségekbe ütközik.
Pont a spanyol példa mutatja fel a horrorverziót is a Tisza, Magyar Péter és Kármán András előtt.
A vagyonadót 1977-ben ideiglenes adóként vezette be a Franco-diktatúrától frissen szabadult ország, 1991-ben állandósították, 2008-ban gyakorlatilag eltörölték, 2011-ben visszaállították, de évenként meg kellett hosszabbítani, 2021-ben aztán Sánchezék ismét határozatlan idejűvé tették. Sánchezék 2022-től a 3 millió eurónál nagyobb nettó vagyonokra vetettek ki kiegészítő szolidaritási adót, amely a regionális adókedvezmények hatását is korlátozta – a magyar tervvel még ez a mintegy egymilliárd forintnak megfelelő határ is párhuzamot jelent.
Sánchez adója ellen kezdettől születtek keresetek, amelyeket azonban az Alkotmánybíróság elmeszelt. Volt azonban egy eljárás, a 1798-2021-es számú, amelyet nem, és ezt pontosan a Néppárt képviselői indították. Erről évekig nem lehetett hallani, a nyáron azonban, amikor már érzékelhető volt Sánchez hatalmának megrendülése, az alkotmánybíróság hivatalos nyilvántartásában augusztus 6-án feltűnt egy érdekes dokumentum.
A bíróság főtitkársága ekkor egy tájékoztatáskérésre válaszolt, amely kifejezetten arra vonatkozott, hogy megszületett-e már az ítélet az 1798-2021. számú ügyben. Nem válaszoltak határozott igennel és nemmel, ezt jogtechnikai okokkal indokolva. A határozatok tárában azonban nem szerepel semmilyen döntés, és hogy a kérdés egyáltalán újra előkerült, felvetít egy rémképet a vagyonadó hívei számára, még Budapesten is.
Kármán András és Magyar Péter horrorverziója
Ha a PP és a Vox nyer, és utána megszüntetik a vagyonadót, az önmagában már egy kellemetlen helyzet a Tisza számára. A másik lehetséges verzió Kármán András rémálma lehetne: ha az alkotmánybíróság nem várja ki a választás utáni új adótörvényeket, és a felforduláson felbuzdulva döntést hoz a kérdésben, a horroresetben még az is előfordulhat, hogy a spanyol államnak a már befizetett vagyonadót is visszamenőleg vissza kell fizetnie.
A magyar és a spanyol jogrendszer és politika természetesen más, a kérdés bonyolult, így az olvasók fantáziájára kell bízni, egy spanyol precedens vezethetne-e hasonló következményekhez Magyarországon is. Az adónak mindenesetre bőven vannak ellenzői: amint elkészül a végleges jogszabály, ők bizonnyal azonnal a jogorvoslat módjait kezdik el kutatni, ahogy az számos helyen történt Európában.
Magyar Péter, a vagyonadó és a norvég közmédia
Itt kell választ adnunk azoknak, akiknek hiányérzete támadt az állítás kapcsán, hogy a spanyolok a Tisza egyetlen hivatkozási pontja. Már említettük, a gazdagodás megadóztatása bizonyos jól megfogható elemeit illetően sok helyütt gyakorlat. Általános vagyonadó viszont csak a spanyoloknál van az EU-ban. Való igaz, létezik a nem EU-tag Norvégiában és Svájcban is.
Ezekben az országokban azonban már a 19. század óta, és szervesen épült bele az adórendszerükbe, amint máshol nem.
S a szigorítása óta az utóbbi években még Norvégia is botrányt botrányra halmoz vele. Kis túlzással Svájc bizonyos részein könnyebb norvég milliomosokkal találkozni, mint Norvégiában, mert a vagyonadó elől ide menekültek. Ahol szintén van vagyonadó, csak épp drasztikusan alacsonyabb, mint a norvég, vagy a tervezett magyar, különösen egyes kantonokban.
A rémítő norvég vagyonadó-példáról sokat írt a magyar sajtó az elmúlt hetekben, mióta a magyar vagyonadó bevezetése konkrétan előkerült. Ugyanebben az időszakban a legfelkapottabb norvég téma a az NRK, az északi ország közmédiája budapesti látogatása nyomán kialakult konfliktus volt, az elmaradt interjú és Magyar Péter cáfolata.
Mivel Norvégia nem túl gyakran kerül a figyelem középpontjában, az egybeesés felkeltheti a gyanút, hogy lehet összefüggés. Ha egy kormány vagyonadó bevezetésére készül, és olyan országból keresik meg újságírók, ahol a vagyonadó évek óta tartó botrányokhoz vezetett, a miniszterelnök esetleg olyan kényes kérdéseket kaphat a témában, amelyekre nem szeretne válaszolni.
A vg.hu megkérdezte az újságírót, Zofia Paszkiewiczet arról, tájékoztatta-e a tervezett interjú előtt előre Magyar Péter környezetét arról, hogy a vagyonadóról is kérdezne, vagy nem sejthették-e meg ezt.
A következő választ kapta: „Nem a vagyonadóról akartam beszélni Magyarral, hanem Magyarország EU-hoz, Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő viszonyáról, valamint arról, milyen tervei vannak a magyarországi sajtószabadság helyzetének javítására”.
Magyar Péter egyébként cáfolta, hogy előre egyeztetett interjúról volt szó, és az újságírót hauzugsággal vádolta meg.
Kármán Andrásnak van oka az aggodalomra – Fotó: Facebook / Kármán András