A választási ígéretek és a költségvetési realitások közötti ellentmondások kerülhetnek a középpontba hétfőn az Országgyűlésben, ahol Magyar Péter miniszterelnök ismerteti a 2027-es büdzsé főbb irányait. Miközben a Tisza-kormány több adóemelést már bejelentett vagy kilátásba helyezett, a kampányban megígért családtámogatások és nyugdíjasjuttatások sorsa továbbra is bizonytalan. A kormányfőnek most arról is számot kell adnia, miként kívánja összeegyeztetni a jelentős kiadásokkal járó vállalásait a költségvetési hiány mérséklésével.
Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés ülése, amelynek középpontjában Magyar Péter napirend előtti felszólalása áll majd. A miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy bemutatja a 2027-es költségvetés alapjait, amelyet az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. Magyar az eddigi egyik legjelentősebb parlamenti beszédeként harangozta be a felszólalását.
A hangzatos szavak mögött azonban egyelőre számos megválaszolatlan kérdés húzódik.
A Tisza-kormány több területen is jelentős többletkiadásokkal számolhat, miközben a szükséges források előteremtésének módja korántsem minden esetben világos. A hétfői bejelentésből kiderülhet, hogy a kabinet milyen gazdasági növekedéssel, inflációval és hiánnyal tervez, illetve mely választási vállalások teljesítésére jut ténylegesen pénz.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy a kormány az állam működésén takarékoskodna, a milliárdosoktól és a környezetszennyező vállalatoktól pedig forrásokat csoportosítana át a családok, a nyugdíjasok, a magyar vállalkozások, valamint az oktatás és az egészségügy javára. Jelentős, uniós pénzekből finanszírozott fejlesztéseket is kilátásba helyezett, ezek megvalósításának feltételeiről azonban egyelőre kevés konkrétum ismert.
A hétfői felszólalás ugyanakkor még nem jelenti a költségvetési törvényjavaslat hivatalos benyújtását: a korábbi tájékoztatás szerint a miniszterelnök egyelőre a főbb irányokat ismerteti.
Az adóemelésekről már többet tudni
Miközben több választási ígéret megvalósítása továbbra is kérdéses, az új közterhek egy része már körvonalazódik. A Tisza-kormány 2027-től vagyonadót vezetne be az egymilliárd forintot meghaladó nettó magánvagyonokra. Az egymilliárd forint feletti vagyonrészre egyszázalékos, a százmilliárd forint feletti részre másfél százalékos adót vetnének ki. Kármán András pénzügyminiszter évi mintegy 200 milliárd forintos bevételt vár az intézkedéstől.
A kisvállalkozók számára sem feltétlenül hoz könnyítést a következő esztendő.
A kata átalakításának terve alapján a főállású kisadózók havi terhe a jelenlegi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne. A kizárólag magánszemélyeknek számlázó, jelenlegi katások 2027-ben még 75 ezer forintot fizethetnének, 2028-tól azonban rájuk is a magasabb összeg vonatkozna. A változtatások részeként ugyanakkor az éves bevételi értékhatár 18-ról 22 millió forintra nőne, és ismét szélesebb kör számára válna elérhetővé az adózási forma.
Nem kizárt, hogy a vállalkozásoknak további adóterhekkel is számolniuk kell. Sajtóértesülések szerint a kabinet a jelenlegi kilencszázalékos társaságiadó-kulcs 15 százalékra emelését is mérlegelheti.
A sportolók kedvezményes adózásának szigorítása és a sport-tao rendszerének esetleges átalakítása ugyancsak szerepelhet a következő év változtatásai között.
Mi marad a kampányígéretekből?
A költségvetés egyik legérzékenyebb kérdése a családoknak és a nyugdíjasoknak tett vállalások teljesítése lehet. Magyar Péter a választási kampányban még a családi pótlék megduplázását ígérte, szeptemberben azonban már csak „jelentős” emelésről beszélt, ami jövőre tolódna. Egyelőre nem világos, hogy a kormány mekkora összeget különít el erre a célra, és az érintettek mikortól számíthatnak magasabb juttatásra.
A nyugdíjasok esetében szintén több a nyitott kérdés.
A kabinet korábban a minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelését helyezte kilátásba 2027 januárjától. Emellett a Tisza a választási kampányban SZÉP-kártyás támogatást is ígért az időseknek: az alacsonyabb nyugdíjból élők évi 200 ezer, a magasabb ellátásban részesülők egy része pedig évi 100 ezer forintos juttatást kaphatna.
Az utóbbi intézkedés sorsa azonban továbbra sem tisztázott. Magyar Péter szeptemberben már a következő évi költségvetéshez kötötte a támogatás megvalósítását. A hétfői felszólalás így arra is választ adhat, hogy az idősek számíthatnak-e a korábban beharangozott juttatásra.
Hasonló bizonytalanság övezi a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentését. A Tisza korábban a jelenlegi 27 százalékos kulcs öt százalékra mérséklését vállalta, ám a pontos termékkör és a bevezetés időpontja továbbra sem ismert.
Mindeközben a kormánynak az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ellátásban és a gyermekvédelemben tervezett béremelésekre is elő kell teremtenie a szükséges fedezetet.
A miniszterelnök hétfői beszédének legfontosabb kérdése végső soron az lesz, hogy a Tisza-kormány milyen számításokra alapozza jövő évi terveit. A vagyonadóból remélt bevételek, a kisvállalkozásokat érintő változtatások és az esetleges további adóemelések mellett ugyanis jelentős kiadási vállalások szerepelnek a kabinet napirendjén.
Tehát noha már számos bejelentés elhangzott a Tisza-kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről, most az is kiderülhet, hogy ezek mennyire vannak összhangban a költségvetési számokkal.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. szeptember 28-án – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka