Genetikailag módosított, klónozással szaporított és csúcstechnológiás katonai felszereléssel ellátott kutyák fejlesztésébe kezd egy új amerikai vállalat – adta hírül a Financial Times. A lap szerint a cég már induláskor tetemes összeget kapot a projektre, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok hadserege kevésbé függjön az Európából beszerzett szolgálati kutyáktól.

Új szintre emelné a katonai szolgálati kutyák tenyésztését az Egyesült Államokban egy frissen bemutatott technológiai vállalat. A Warhound nem egyszerűen jobb kiképzéssel vagy hagyományos tenyésztési módszerekkel próbálná növelni az állatok teljesítményét: a legalkalmasabb kutyák klónozásával, genetikai módosításokkal, valamint korszerű katonai eszközökkel hozna létre a jelenlegieknél hatékonyabb négylábú segítőket.

A kezdeményezésről a Financial Times számolt be, a vállalat pedig október 22-én hivatalosan is bejelentette a program elindítását. A texasi központú startup már az indulásakor 200 millió dollárnyi, mintegy 70 milliárd forintos nagyságrendű finanszírozást szerzett, piaci értékelése pedig elérte az 1,2 milliárd dollárt.

A Warhound mögött két ismert amerikai technológiai vállalkozó, Palmer Luckey és Ben Lamm áll. Palmer Luckey az Anduril hadiipari technológiai vállalat társalapítója, míg Lamm a Colossal Biosciences biotechnológiai céget alapította, amely többek között kihalt állatfajok genetikai rekonstrukciójával és újraalkotásával kapcsolatos kutatásairól vált ismertté. A cél most az, hogy a genetikai technológiákat közvetlenül a katonai és rendvédelmi feladatokra alkalmas kutyák tenyésztésében hasznosítsák.

Európától függ az amerikai hadsereg kutyaellátása

A kezdeményezés mögött komoly ellátásbiztonsági probléma áll. A Warhound hivatalos közleménye szerint az amerikai hadsereg szolgálati kutyáinak több mint 80 százalékát jelenleg Európából szerzik be. A megfelelő állatok kiválasztása és felkészítése ráadásul költséges és hosszadalmas folyamat. A mintegy hároméves beszerzési és kiképzési rendszerben a megvásárolt kutyák kevesebb mint fele bizonyul végül alkalmasnak a szolgálatra.

Ez azt jelenti, hogy száz bevethető kutya biztosításához nagyjából kétszáz állat beszerzésére és felkészítésére lehet szükség. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a különösen jó adottságú munkakutyák iránt nemzetközi verseny alakult ki. Az Egyesült Államok hadserege, rendvédelmi szervei és más országok fegyveres erői gyakran ugyanazokból az európai tenyésztői körökből próbálnak megfelelő állatokat vásárolni. A Warhound ezért saját amerikai tenyésztési és kiképzési rendszert építene ki, amelyben a legjobb szolgálati kutyák genetikai állománya megőrizhető és klónozással újra felhasználható.

Genetikailag módosítanák a négylábú katonákat

A fejlesztések egyik fő célja a szolgálati kutyák örökletes egészségügyi problémáinak visszaszorítása. A belga juhászkutyák, német juhászkutyák és labradorok esetében többek között a csípőízületi rendellenességek, a látásproblémák, illetve egyes örökletes betegségek kockázatát próbálnák mérsékelni.

A hosszabb távú tervek azonban ennél is tovább mennek. A Wired beszámolója szerint a fejlesztők a kutyák fizikai adottságainak és szaglásának javítását is vizsgálják, sőt a farkasok szaglásával kapcsolatos genetikai megoldások alkalmazása is felmerült. A vállalat azt reméli, hogy a genetikai tulajdonságok célzott kiválasztásával és módosításával gyorsabb, ellenállóbb, egészségesebb, valamint a robbanóanyagok és más veszélyforrások felkutatásában eredményesebb állatokat képezhetnek ki.

A klónozás révén pedig a különösen jó teljesítményű kutyák genetikai állománya több példányban is felhasználható lenne. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a klónok automatikusan ugyanolyan jól teljesítenének: a kiképzés, a környezet és az állatok egyéni viselkedése továbbra is meghatározó tényező marad.

Páncélzatot és elektronikus felszerelést is kapnának

A program másik fontos eleme a katonai technológia alkalmazása. Az Anduril olyan felszerelésekkel látná el a kutyákat, amelyek javítják a biztonságukat, és segítik a katonákkal való együttműködésüket. Az elképzelések között speciális védőmellények, szem- és hallásvédő eszközök, valamint a harctéri helyzetfelismerést támogató elektronikus rendszerek szerepelnek. Ezek révén a kutyavezetők pontosabb információkat kaphatnának az állatok környezetéről és a bevetés körülményeiről.

A fejlesztők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egyelőre nem a kutyák testébe ültetett elektronikus eszközökben gondolkodnak. A cél elsősorban a külső, hordozható katonai technológia és a biotechnológiai fejlesztések összekapcsolása. A vállalkozás elképzeléseit Ben Lamm egy olyan programhoz hasonlította, amely Amerika Kapitány genetikai fejlesztéseit Vasember technológiai felszerelésével egyesíti – ezúttal kutyák számára.

A CIA-hoz kötődő befektető is beszállt

A Warhound finanszírozásában több jelentős amerikai befektetési társaság vesz részt. Köztük van a Sequoia Capital, az ARK Invest, a Franklin Templeton és az In-Q-Tel is. Utóbbi különösen figyelemre méltó, mivel az amerikai hírszerző közösség technológiai igényeit támogató befektetési szervezetként működik. A program ezért nem csupán állattenyésztési vagy biotechnológiai vállalkozásként értelmezhető, hanem az amerikai védelmi ipar újabb fejlesztési irányaként is. A cég vezérigazgatója David Spirk, aki korábban az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált, majd a védelmi tárcánál dolgozott.

A Warhound üzleti modellje arra épül, hogy a hagyományos beszerzési és kiképzési rendszer veszteségeit jelentősen csökkenteni tudja. Ha a tenyésztés és a genetikai kiválasztás révén nagyobb arányban állíthatók szolgálatba a kutyák, az hosszabb távon mérsékelheti a katonai és rendvédelmi szervezetek költségeit.

2027-ben érkezhetnek az első klónozott kölykök

A vállalat tervei szerint az első klónozott kölykök 2027 elején születhetnek meg. A fejlesztés még korai szakaszban van, ezért egyelőre nem bizonyított, hogy a génmódosítás javítja-e a kutyák szolgálati teljesítményét.

A klónozás és a génszerkesztés állatjóléti és egészségügyi kérdéseket is felvet. A Warhound közlése szerint az American Humane állatvédelmi szervezettel együttműködve alakítják ki a kutyák gondozásának és kiképzésének szabályait. A szolgálatból kivont állatok későbbi elhelyezéséről is gondoskodni kívánnak.

Világgazdaság

Címlapkép: depositphotos.com