94 évesen emlékiratain dolgozik Krisár Miklós nyugállományú alezredes, az 1956-os forradalom résztvevője. Civilként végigküzdötte a Kádár-korszak évtizedeit, nyomot hagyott egész életén az 1956-os szerepvállalása. A Civilek Podcastban a megtorlásról, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének átvételekor hozott döntéséről és arról is beszélt, miért fontos, hogy a fiatalok személyesen halljanak 1956-ról.

A forradalom után elvették a rendfokozatát

Krisár Miklós 1956-ban katonatisztként szolgált, és tagja lett a katonák között megalakult forradalmi tanácsnak. A forradalom leverése után, 1957 júniusában egy eljárás során megfosztották rendfokozatától. Bár végül nem kellett bíróság elé állnia, a hadseregből való eltávolítása a civil életére is rányomta a bélyegét: amikor munkát keresett, a személyzeti osztályokon rendre előkerült a katonai múltja.

A fővárosba költözött, édesanyjánál húzta meg magát, majd fizikai munkát vállalt a Bányászati Kutatóintézetben. Zenészként is próbált megélni: zongorázott és énekelt, presszókban, illetve bányásztelepüléseken lépett fel. Elmondása szerint többször kellett munkahelyet váltania, de akadtak, akik segítették, amikor új állást kellett találnia.

„Ötször tettek ki az utcára Kádár alatt, de, aki segített, az mindig kommunista volt. Ez az igazság. Lehet, hogy ember volt csak. Ember volt”

– hangsúlyozta az ellentmondásos helyzetet az alezredes.

Elfogadta a kitüntetést, a miniszterelnöki kézfogást nem

A forradalom ötvenedik évfordulóján, 2006-ban Krisár Miklós az 1956-os szerepvállalásáért vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, polgári tagozatát. A kitüntetést elfogadta, Sólyom Lászlóval kezet fogott, Gyurcsány Ferenccel azonban nem. A kézfogás elmaradása után baloldali újságírók firtatták, miért utasította vissza a kormányfő kezét. Szűkszavúan azt válaszolta:

„Ezek itt, akik itt vannak, ezek nem a honvédelmet csinálják. Ez nem honvédelem”

Ezután a Szent Koronához ment, tisztelgett, majd távozott.

Iskolákba jár, hogy a fiatalok is halljanak 1956-ról

Az Összefogás 1956 Katonai és Polgári Örökségének Megőrzéséért Egyesület elnökeként Krisár Miklós ma is jár iskolákba. Néhány hónappal az interjú előtt egy miskolci gimnázium végzőseinek tartott előadást. A diákok közül többen a szünetben is maradtak, mert olyan történeteket hallottak, amelyekkel korábban nem találkoztak.

Krisár a forradalom vidéki előzményeire is felhívta a figyelmet. A szegedi egyetemisták 16 pontját és a vidéki fiatalok szerepét említette, és

arra intett, hogy 1956 történetét ne kizárólag a budapesti eseményeken keresztül idézzék fel.

A miskolci diákok érdeklődését annak jeleként értékelte, hogy a személyes tanúságtételnek ma is van ereje.

A szabadságot a fiatalabb nemzedék készen kapta, de ahhoz, hogy értsék az értékét, meg kell ismerniük az előzményeit és az árát is.

Krisár Miklós csaknem 700 oldalas emlékiratán dolgozik. A Keresztmetszet című kötet mellett a podcastban gyerekkoráról, piarista iskolai éveiről, zenészi munkájáról és az 1956-os szervezetek közötti vitákról is szó esett.

A beszélgetést itt lehet visszanézni:

Riporter: Németh Miklós Attila
Készítette: Görgényi Levente
Médiaigazgató: Petán Péter

Címlapkép: Krisár Miklós, az Összefogás 1956 Katonai és Polgári Örökségének Megőrzéséért Egyesület elnöke a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info