Több ponton is komoly alkotmányossági és adatvédelmi aggályokat vethet fel az az összeírás, amely az egyházi iskolákban a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetésére vonatkozna – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán. A jogász szerint elsősorban a vallásszabadság és az egyházi autonómia, másodsorban pedig az információs önrendelkezés szempontjából lehet aggályos a kezdeményezés, amely az oktatási tárca levele alapján az LMBTQI-jogok képviselőjeként ismert Háttér Társaság Magyarország nyomására került napirendre.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a hatályos magyar közjogi normák alapján több ponton is felvetődik az alapjogok sérelmének lehetősége az egyházi iskolákban tervezett összeírással kapcsolatban. A jogász kiemelte: az alaptörvény VII. cikke alapján az állam elismeri az egyházak önállóságát, amely kiterjed hitelveik, belső szabályaik, valamint az általuk fenntartott intézmények működésének meghatározására is.
Mint ismeretes, az oktatási tárca köznevelés államtitkára levelet küldött a magán- és egyházi iskoláknak, amelyben arra kötelezik az intézményeket, hogy változtassák meg nyilvántartásukat. A Lannert Judit tárcája által kiküldött levél szerint az iskoláknak a pedagógusok személyi adatainál egymás mellett kell feltüntetni, ha valaki házastárs vagy bejegyzett élettárs. A levélben az is szerepel, hogy a Háttér Társaság nyomására kötelezik erre az iskolákat. Mint ismert, a Háttér Társaság Magyarország legnagyobb és legrégibb jelenleg is működő LMBTQI-szervezete, legalábbis a közösségi oldalukon ezt állítják magukról.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„A levél nincs tekintettel sem az egyházi fenntartókra, sem a vallásszabadsági szempontokra, ami teljes mértékben a genderideológia átültetése az oktatási adminisztrációba”.
Hozzátette azt is, ezek szerint Lannert Judit minisztériuma ezt tartja a legégetőbb problémának, nem a 25 százalékos beígért béremeléssel foglalkoznak, hanem azzal, hogy genderkompatibilis legyen az egyházi iskolák személyi nyilvántartása is.
Az egyházi autonómia is érintett lehet
A szakértő szerint különösen érzékeny kérdést jelenthet, ha egy közigazgatási körlevél vagy más, törvényi szint alatti szabályozás arra kötelez egyházi intézményeket, hogy nyilvántartásaikban meghatározott módon tüntessék fel a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte: az alaptörvény H cikke a házasság intézményét egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösségként határozza meg, miközben a bejegyzett élettársi kapcsolat önálló jogintézmény.
A jogász szerint ebből következően nem lehet figyelmen kívül hagyni a két jogintézmény közötti jogi különbségeket.
Utalt egy 2008-as alkotmánybírósági határozatra is, amelyben a taláros testület korábbi szabályozást semmisített meg.
Ifj. Lomnici szerint különösen fontos kérdés, hogy egy állami szerv milyen jogalapon írhatja elő egy egyházi fenntartó számára, miként vezesse saját belső nyilvántartását.
„Az egyházi autonómia oldaláról az lehet a probléma, ha egy közigazgatási utasítás törvényi szintű felhatalmazás nélkül írja felül az intézmény saját értékrendjéből fakadó belső szabályait”
– fogalmazott. Hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is védi a vallási közösségek kollektív vallásszabadságát, így az állam mozgástere ezen a területen sem korlátlan.
Különleges adat is lehet
Az összeírás adatvédelmi szempontból is kérdéseket vethet fel. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat feltüntetése adott esetben szexuális irányultságra utaló különleges adat kezelését jelentheti, amelyre a GDPR 9. cikke szigorúbb szabályokat állapít meg.
A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jog korlátozásának megfelelő jogalapon, meghatározott célból, valamint szükséges és arányos módon kell történnie.
Egy minisztériumi vagy közigazgatási körlevél önmagában nem azonos a törvényi jogalappal – hangsúlyozta. Ha pedig az adatkezelés célja csupán az, hogy egy nyilvántartásban „egyenlő módon” jelenjen meg két eltérő jogintézmény, felmerülhet a kérdés, hogy az adatkezelés valóban szükséges és arányos-e.
Nem lehet retorzió a megtagadás miatt
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, milyen következménye lehet annak, ha egy pedagógus nem kíván nyilatkozni.
Mint mondta, amennyiben az adatkezelés jogalapja a munkavállaló hozzájárulása, annak önkéntesnek kell lennie. A hozzájárulás kikényszerítése, illetve annak megtagadása miatt hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása jogszerűségi aggályokat vethet fel.
Ha viszont a munkáltató jogi kötelezettségre hivatkozik, a pedagógus jogosult lehet megismerni az adatkezelés pontos jogalapját és célját, és az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján jogorvoslati lehetőségei is lehetnek.
A jogász szerint önmagában az, hogy valaki nem kíván részt venni egy ilyen nyilatkozatban vagy adatközlésben, nem alapozhat meg automatikusan fegyelmi szankciót. Különösen igaz ez akkor, ha az adatközlésre vonatkozó kötelezettség mögött nincs egyértelmű jogszabályi előírás.
Az egyházi fenntartó is jogorvoslattal élhet
Ifj. Lomnici Zoltán szerint nemcsak az érintett pedagógusok, hanem az egyházi fenntartók oldalán is felmerülhetnek jogi kérdések. Ha egy egyházi intézmény nem hajt végre egy ilyen előírást, abból akár felügyeleti vagy adatszolgáltatási vita is kialakulhat.
Ebben az esetben azonban azt is vizsgálni kell – hangsúlyozta –, hogy maga az előírás összhangban áll-e az alaptörvény VII. cikkében biztosított vallásszabadsággal és az egyházak autonómiájával.
A szakértő szerint az egyházi fenntartó adott esetben bírósági jogorvoslatot is kezdeményezhet, illetve alkotmányjogi panasz lehetősége is felmerülhet, ha az intézkedés a vallási autonómiát aránytalanul korlátozza.
Lannert Judit újabb frontot nyitott – Fotó: Facebook / Magyar Péter