Létezik a ráknak egy fertőző formája, amely bizonyos állatcsoportokra veszélyes, sőt, egyes fajokat már a kihalás küszöbére sodort. A fertőző daganatokat eddig kutyáknál, tasmán ördögöknél, kagylóknál és harcsáknál mutatták ki.
A tumorok rendszerint abban a szervezetben növekednek, amelyben eredetileg kialakultak. A fertőző daganatok azonban kivételt jelentenek: sejtjeik átkerülhetnek egy másik állatba, ahol tovább szaporodhatnak. Ez azért is meglepő, mert az immunrendszer normális esetben felismeri és elpusztítja az idegen sejteket. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan képesek ezek a rákos sejtek kijátszani a szervezet védekezését – írja az Origo.
Több ezer éve terjed egy fertőző daganat a kutyák között
Az első ismert fertőző daganatot kutyáknál fedezték fel. A CTVT nevű betegség nemi érintkezéssel terjed, és karfiolszerű daganatokat okoz az állatok nemi szervein. Genetikai vizsgálatok alapján valamennyi ilyen daganat egyetlen, 4000–8500 évvel ezelőtt élt kutyától származik. Ennek az ősi állatnak a rákos sejtjei terjednek évezredek óta.
Hasonló betegséget azonosítottak a tasmán ördögöknél is. Az állatok arcán kialakuló daganatok harapások révén terjednek, mivel ezek az állatok gyakran harapják meg egymást a társas érintkezések során. A betegséget először 1996-ban dokumentálták, és azóta súlyosan megtizedelte a faj állományát. A kutatók később egy második fertőző daganatot is felfedeztek náluk, amely az elsőtől függetlenül alakult ki.
A vízben is terjedhetnek a rákos sejtek
Nem kizárólag szárazföldi állatoknál mutattak ki fertőző daganatokat. Egyes tengeri kagylóknál leukémiához hasonló betegség terjed, amelyet feltehetően a vízben lebegő daganatsejtek közvetítenek. A legutóbbi felfedezés pedig a barna törpeharcsákhoz kapcsolódik. A kutatók az észak-amerikai Memphremagog-tó halaiban olyan melanomát, vagyis rosszindulatú pigmentsejtes daganatot azonosítottak, amelynek sejtjei az egyedek között terjedhetnek. A fertőzés pontos módja még ismeretlen, de elképzelhető, hogy a rákos sejtek az ívás során, a halak egymáshoz dörzsölődésekor jutnak át egyik állatból a másikba.
Hogyan kerülik el a daganatok az immunrendszert?
Az egyik legnagyobb rejtély, hogy a fertőző daganatok miként tudják kicselezni az immunrendszert. Erre különböző elméletek vannak.
- Egyes rákos sejtek képesek csökkenteni azoknak a fehérjéknek a jelenlétét, amelyekre az immunrendszer reagál.
- A betegség terjedését az alacsony genetikai változatosság is megkönnyítheti, ez különösen az erszényes ördögöket érinti.
Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a fertőző daganatok elterjedtebbek lehetnek az állatvilágban, mint korábban vélték; ezek többségét azonban még fel kell deríteni.
Borítóképünk illusztráció – Fotó: Pixabay