Október 27-én tisztújító közgyűlést tart a Ferencvárosi Torna Club. Kubatov Gábor tizenöt éve irányítja elnökként az egyesületet, s a papírforma most is az újraválasztását ígéri. Bár a kormány már benyújtotta a Magyar Péter által szeptemberben belengetett törvényjavaslatot, amely megakadályozná, hogy Kubatov Fradi-elnök maradjon, az a tisztújítás idején még nincs hatályban.

Semmi köze az új sport-összeférhetetlenségi törvénycsomag-tervezetnek ahhoz, hogy a Ferencvárosi Torna Club ma, azaz október 27-én tart tisztújító közgyűlést. A klub alapszabálya rögzíti, hogy az elnökség tagjainak mandátuma négy évre szól, a Fradi legutóbbi tisztújító közgyűlését pedig 2022. október 27-én tartották. A Magyar Péter miniszterelnök által szeptemberben bejelentett sport-összeférhetetlenségi törvénymódosító csomagot csak a múlt hét végén nyújtotta be a kormány, azaz Kubatov Gábort jogszerűen újraválaszthatják a Fradi elnökének.

A Fradi csúcsra járatása

Sportszakmai szempontok aligha adhatnak okot arra, hogy Kubatovtól megvonják a bizalmat a klubnál. A sportvezető 2011-ben egy súlyos anyagi válságban lévő egyesületnek lett az elnöke. A labdarúgócsapat éppen csak túl volt a másodosztályban töltött éveken, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Ferencváros a közeljövőben egymás után hét bajnoki címet szerezzen, az meg végképp, hogy nyolc egymást követő idényben is európai kupa főtábláján szerepeljen, mégis megtörtént mindez, az utóbbi sorozat jelenleg is aktív.

Vízilabdában is hasonlóan látványos az előrelépés: Kubatov első éveiben még a hazai bajnokságban is kiesési gondjai akadtak a férficsapatnak, amely azóta háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját.

Eközben az előző két idényben a férfiak mellett a Kubatov-érában létrehozott női vízilabdacsapat is eljutott a BL végjátékáig. A ferencvárosi jégkorongcsapat sorsa is pozitív fordulatot vett az utóbbi másfél évtizedben: a sínylődést újra magyar bajnoki címek, majd a magasabb szintű, osztrák bázisú ligához való csatlakozás követte. Az FTC magyar sportban betöltött szerepét jól jellemzi az is, hogy a legutóbbi nyári (Párizs, 2024) és téli (Milánó–Cortina, 2026) olimpiára is a zöld-fehér klub adta a legtöbb sportolót a hazai egyesületek közül.

Klublegendák kiállása Kubatov Gábor mellett

Kubatov Gábor és Ferencváros helyzetét mindezek ellenére kényessé teszi a politikai helyzet. Bár Kubatov tavasszal a Fidesz alelnöki és pártigazgatói tisztségéről is lemondott, a törvényjavaslat nemcsak az aktív politikusokat gátolná meg abban, hogy vezető tisztséget töltsenek be 500 főnél több igazolt sportolóval rendelkező sportegyesületnél, hanem az összeférhetetlenséget négy évre visszamenőleg is megállapítaná, jogszerűen lezajlott klubelnökségi választások eredményét is figyelmen kívül hagyva.

Kubatov Gábor, valamint az MTK hasonló cipőben járó elnöke, Deutsch Tamás – a Fidesz európai parlamenti képviselője – kiemelte közös közleményükben, hogy mindezzel a törvényjavaslat sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.

A Ferencváros korábbi és jelenlegi sportolói közül több mint százötvenen írták alá a Kubatov Gábor mellett kiálló, a klub önállóságát féltő, október 11-én közzétett nyílt levelet. Az elnök kapcsán hangsúlyozzák, hogy előbb volt Fradi-szurkoló, mint Fidesz-tag, s hogy a lelátóról jött, nem az úri negyedből.

– áll a nyílt levélben.

„Nagy a tét. A Fradi jövője!” – a klub legendái közös levélben álltak ki Kubatov Gábor mellett

Megvannak a jelöltek

Az aláírók közül Rákosi Gyula, Kökény Beatrix, Bánki József, Sike András, Lipcsei Péter és Kucsera Gábor mind jelöltek az elnökségbe kerülésre, rajtuk kívül Kubatov Gábor, Sas Sándor, Füredi Annamária, dr. Springer Miklós és Hidasi Gábor szerepel még a listán – ehhez ötven klubtag ajánlására volt szükség. A tizenegy jelölt közül választja ki a közgyűlés a kilenctagú elnökséget, majd az újonnan megválasztott testület tagjai szavazzák meg maguk közül az elnököt.

Az elnöksége alatt elért eredmények alapján a papírforma Kubatov Gábor újraválasztása lenne, s a sportolói nyílt levél sem arra utal, hogy a Ferencvárosnál az összeférhetetlenségi törvény elébe menve más klubelnökben gondolkodnának. Ha a sportvezető valóban újabb négy évre megbízást kap, az új törvényjavaslat, a lex Kubatov jogerőre emelkedése esetén akár már a mandátum első hónapjában beleszólhat a Fradi működésébe.

1956-ban a Fradiért is küzdöttek

A Ferencváros múltjában több példát is találunk rá, hogy a politikai változások a klub életét is befolyásolták. A legjelentősebb ezek közül a második világháború után érte az egyesületet, amikor a kommunista vezetés nemcsak a Fradi legjobb játékosait (Budai László, Czibor Zoltán, Deák Ferenc, Kocsis Sándor), hanem az FTC nevét és színeit is elvette. Ha valaki a piros-fehérre átszínezett Kinizsinek „Hajrá, Fradi!” kiáltással szurkolt, azt elvihették a rendőrök a lelátóról. Az 1956-os forradalom leverése után annak vívmányait lényegében semmissé tette a Kádár-rezsim, a Kinizsiből 1956. november 1-jén újraalakult Ferencvárosi Torna Club nevét viszont már meghagyták. Nem véletlen, hogy a Fradi a forradalom hetvenedik évfordulójára különleges, ünnepi mezzel emlékezett a vasárnapi, MTK elleni örökrangadón.

Magyar Nemzet

Címlapkép: A Fradi legendás sportolói közül Kökény Beatrix (balról az első) és Sike András (jobb szélen) már eddig is az elnökség tagja volt Kubatov Gábor (jobbról a második) elnök mellett, most Kucsera Gábor (balról a harmadik) is jelölt Fotó: Tumbász Hédi