Tovább növelte előnyét a német jobboldali ellenzék, és már hét százalékponttal vezet a kormányzó CDU/CSU előtt – derül ki a Forsa legfrissebb közvélemény-kutatásából. Emlékezetes, Alice Weidel, az AfD társelnöke Strasbourgban vázolta fel pártja radikális uniós reformprogramját, amely a nemzetállami szuverenitás visszaállítására és a szigorú határvédelemre épül. A jelek szerint az emberek bíznak az AfD-ben, így Magyar Péter lehet, hogy feleslegesen utazott el Friedrich Merzhez.
A német belpolitikai erőviszonyok drámai átrendeződése már nem újdonság a német sajtóban sem, de a Die Welt a Forsa közvélemény-kutató intézet RTL és ntv megbízásából készített felmérése alapján már történelmi mélypontról ír a CDU háza táján. Eszerint az Alternatíva Németországért (AfD) egy százalékpontot javítva már 27 százalékon áll. Ezzel szemben a kereszténydemokrata uniópártok (CDU/CSU) mindössze 20 százalékon stagnálnak, a koalíciós partner szociáldemokraták (SPD) pedig egy pontot veszítve 13 százalékra estek vissza. A fekete-vörösnek becézett kormánykoalíció támogatottsága így együttesen mindössze 33 százalékot tesz ki, ami jelentős visszaesés a 2025-ös parlamenti választások eredményéhez képest, amikor a CDU/CSU szövetség még 28,6, az SPD pedig 16,4 százalékot szerzett.
A többi párt közül a Zöldek egy pontot veszítve 16 százalékon állnak, a Baloldal (Die Linke) tartja 11 százalékos eredményét, míg az FDP továbbra is a parlamenti küszöb alatt, 4 százalékon mozog. A Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) három százalék alá süllyedt, a bizonytalanok és a távol maradók aránya pedig eléri a 27 százalékot.
Megingott a bizalom Friedrich Merzben
Ami ennél is rosszabb hír Friedrich Merz számára, az az, hogy a felmérés adatai szerint a német választók elsöprő többsége, 86 százaléka elégedetlen a kancellár munkájával, és csupán 11 százalékuk támogatja őt.
Különösen figyelemre méltó, hogy a CDU/CSU saját szavazóinak többsége – 56 százaléka – is elégedetlen a kormányfő teljesítményével. Soha egyetlen kancellárt sem akartak még ennyire hazaküldeni a választók a modern német politikatörténet során.
A kormánykoalíció problémamegoldó képességébe vetett hit szintén mélyponton van: a megkérdezettek 58 százaléka egyetlen pártról sem hiszi el, hogy képes lenne kezelni Németország gondjait. Ebben a mutatóban is az AfD vezet, miközben a CDU/CSU megítélése a 2025 közepén mért 27 százalékról mára 9 százalékra zuhant, az SPD-t pedig 5 százalékkal már a Baloldal (6 százalék) is megelőzte.
Ennek fényében talán az is felmerül az emberekben, hogy Magyar Péter és a kormány hiába utazott Berlinbe, a miniszterelnök pedig rossz lóra tett, amikor Merz alá helyezte magát és az országot. Erősen kérdéses már az is, hogy Merz lesz-e még tavasszal egyáltalán a német kancellár, ha pedig addig nem sikerült a következő hétéves uniós költségvetésben megegyezni, akkor a magyar megállapodásoknak sem lehet sok értelme.
Bóka János: A magyaroknak joguk van tudni, mennyi pénzt szán a kormány Ukrajnára
Az AfD új európai irányvonala: erősebb nemzetállamok
A hazai népszerűség növekedésével párhuzamosan az AfD európai szinten is egyre határozottabban lép fel. Alice Weidel pártelnök az Európai Parlament strasbourgi épületében tartott sajtótájékoztatóján nemrég új európai korszakot hirdetett, és ismertette pártja uniós reformterveit.
Weidel szerint a jelenlegi brüsszeli intézményrendszer túlterjeszkedett, ezért vissza kell térni az európai együttműködés kezdeteihez, és a döntéshozatali jogköröket vissza kell adni a nemzeti parlamenteknek.
A migrációs válság kapcsán Weidel úgy vélte, hogy az uniós mechanizmusok kudarcot vallottak a külső határok védelmében. Ennek megoldására az AfD nemzeti vétójogot követel a közös migrációs politikában, végső esetben pedig lehetővé tenné a tagállamoknak a schengeni övezet ideiglenes vagy tartós elhagyását és a nemzeti határellenőrzés teljes körű visszaállítását. Gazdasági téren a párt a túlszabályozott zöldpolitikai intézkedések és a bürokratikus terhek leépítését sürgeti, mivel ezek versenyhátrányt okoznak az európai és a német iparnak.
Az AfD szerint az Európai Uniónak egy ideológiamentes, kizárólag a gazdasági és technológiai együttműködésre összpontosító szabadkereskedelmi övezetté kellene visszaalakulnia.
A patrióta pártok felemelkedését várják az EU-ban
Hasonló állásponton van a Fideszt és a KDNP-t is a köreiben tudó Patrióták Európáért csoport is. Gál Kinga társfrakcióvezető lapunknak arról beszélt Strasbourgban, hogy az Európai Bizottság minden krízist arra használ fel, hogy magához ragadja a tagállamok jogköreit, ennek pedig véget kell vetni.
Gál Kinga szerint az Európai Egyesült Államok víziója még mindig ott lebeg a Bizottság szeme előtt, csak most már okosabbak: keveset beszélnek róla, többet tesznek érte.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (b) és Friedrich Merz német kancellár közös sajtótájékoztatója a berlini kancellári hivatalban 2026. november 10-én – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt