Magyar Péter szerint a Katolikus Egyháznak azonnal és nyilvánosan el kell határolódnia Osztie Zoltán katolikus plébános egy korábbi szentmisén elhangzott mondataitól. A miniszterelnök Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a papnak több millió magyar ember nevében bocsánatot kellene kérnie.
Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy elvárja a Katolikus Egyház azonnali, nyilvános és teljes elhatárolódását Osztie Zoltán szavaitól. A politikus szerint a katolikus plébános 2026. szeptember 26-án, Feldebrőn, a Szent Márton-templomban egy szentmise prédikációjában tett olyan kijelentéseket, amelyeket vállalhatatlannak és a kereszténységgel összeegyeztethetetlennek nevezett – írja az Origo.
Osztie Zoltán a kifogásolt prédikációban arról beszélt, hogy szerinte azok a templomba járó keresztények, akik a Tiszára szavaznak, „semmit nem értenek az evangéliumból”. A pártot „erkölcsileg mélységesen romlott társaságnak” nevezte, amely állítása szerint elpusztítja az országot.
A Tiszára voksolókról azt mondta, a hazugságra, az erkölcstelenségre és a gyűlöletre szavaznak. A plébános később „hitetlen, erkölcstelen, nemzetáruló” politikai erőről beszélt, amely megfogalmazása szerint „kiárusítja az országot a nagyhatalmaknak, a pénzügyi köröknek”.
Azt is mondta,
büszke arra, hogy környezetében nincsenek tiszás szavazók, hanem olyanok vannak, akik „a patrióta álláspontot képviselik” és az evangélium szerint élnek.
Magyar Péter szerint Osztie Zoltán korábban is többször nyilvánult meg pártpolitikai kérdésekben, ám szerinte a mostani eset azért különösen kifogásolható, mert a kijelentések egy templomban, a prédikáció részeként hangzottak el.
A miniszterelnök azt írta, hogy önmagában a kritika nem jelent problémát, ugyanakkor szerinte sem hívő, sem ateista magyar embernek nem kellene elfogadnia, hogy egy katolikus pap egy templomban ilyen stílusban és tartalommal beszéljen róla. Magyar Péter egyúttal azt állította, hogy tisztában van azzal, hogy Osztie Zoltán gondolatait és szavait a Katolikus Egyház sem osztja.
Magyar Péter ennek ellenére nyilvános egyházi elhatárolódást sürgetett. Bejegyzésében azt írta, hogy Osztie Zoltántól több millió magyar ember nevében bocsánatkérést vár.
A miniszterelnök ugyanakkor arról is írt, hogy nagyra becsüli a magyarországi egyházak szociális, oktatási, kulturális és hitéleti tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy szerinte az egyházak számos láthatatlan és nélkülözhetetlen feladatot látnak el, amelyekkel segítik a magyar embereket.
Magyar Péter szerint azonban mind az egyházi, mind a világi életben meg kell húzni bizonyos határvonalakat. Bejegyzése végén arra kérte követőit és a nyilvánosságot, hogy mellőzzék az egyházellenes kommenteket és megjegyzéseket. Azt írta, hogy Osztie Zoltán szavai szerinte olyan messze állnak a kereszténységtől, mint a farizeusok Jézus tanításától.
Hatott a felszólítás
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye reagált a felszólításra, nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, sajnálattal és megütközéssel értesültek Osztie Zoltán feldebrői szentmisén elhangzott kijelentéseiről. Az emberek sértő minősítése és megbélyegzése nem egyeztethető össze Krisztus tanításával, és nem az evangélium szellemében szól. Az ilyen kijelentések nemcsak az érintettek emberi méltóságát sértik, hanem a Főegyházmegye közössége számára is fájdalmasak – írták.
A Főegyházmegyei Hivatal figyelmeztette és felszólította Osztie Zoltán plébános urat, hogy távolítsa el ezt a videóját a plébánia elektronikus felületeiről, és tartózkodjon az ilyen és hasonló jellegű megnyilvánulásoktól.
Reagáltak a poltikai élet más szereplői is
Radics Béla országgyűlési képviselő bejegyzésben védte meg Osztie atyát: „Katolikus vagyok. Az Egyházam tanítását, döntéseit és rendjét mindig tiszteletben tartva, a legnagyobb alázattal jegyzem meg: én Osztie Zoltán atya szavaiban nem gyűlöletet, hanem egy pap lelkiismeretéből fakadó, bátor és világos figyelmeztetést hallok.”
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint Tanács Zoltán miniszternek a miniszterelnök posztjához fűzött kommentje túlmegy minden határon, ugyanis ő már szinte parancsba adja Osztie Zoltán egyházból való kizárását.
Itt valóban az elhatárolódás az egyetlen, amit az egyház tehet. És természetesen illene ki is zárnia a soraiból ezt a jóembert, aki csak árt az egyháznak – írta az ominózus hozzászólásban Tanács.
Rétvári és Pócs az egyház önállóságát kérte számon
A kereszténydemokrata Rétvári Bence elsősorban Magyar Péter fellépését bírálta. A KDNP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök már az egyházi vezetőknek is utasításokat akar adni, miközben nem fogadja el, ha egy pap kritikusan beszél róla. Mint írta:
A pápával önmagáról beszél, de nem tűri, ha egy pap róla beszél (kritikusan).
Rétvári értelmezése szerint Osztie kritikája a miniszterelnöknek a plébános világnézetével ellentétes döntéseire és megszólalásaira adott válasz. Bejegyzésében többek között a szívhangrendeletet, az abortusztablettát, az eutanáziát, a gendert és az azonos nemű párok örökbefogadását említette.
A politikus a szólásszabadság, valamint az állam és az egyház elválasztásának elvére hivatkozva utasította el a kormányfő követelését.
Egy miniszterelnök nem utasítgathatja az egyház vezetőit
– fogalmazott. Kettős mércét is kifogásolt: szerinte aki elfogadja a Fidesz–KDNP-t bíráló egyházi megszólalásokat, annak a Tiszával szembeni kritikát is el kell viselnie.
A fideszes Pócs János ugyancsak azt vetette Magyar Péter szemére, hogy szerinte saját maga akarja meghatározni, mit jelent a szólásszabadság. Úgy vélte, a miniszterelnök másokat keményen támad, az egyháztól viszont bocsánatkérést és elhatárolódást követel. Hangsúlyozta, hogy a templom Isten háza, és kifogásolta, hogy a politikai hatalom beleszóljon abba, mit mondhat egy pap az életről, a családról és az evangéliumról.
Bejegyzését a hívek és a papság védelmére felszólító, csípős üzenettel zárta:
szerinte ők Magyar Péterért is imádkoznak a Miatyánk azon részénél, hogy „szabadíts meg a gonosztól”.
A Fidesz képviselője, Panyi Miklós szintén a kormányfő követelését bírálta, ironikusan az „ÁVH bevonását” javasolva. Emellett azt a kérdést vetette fel, hogy miközben a pap megszólalása miatt elhatárolódást követelnek, elfogadhatónak számít-e templomból kijövő embereket gyalázni platós kocsiról.
Borítókép: Facebook/Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom