Közérdekű adatigényléssel az Index megszerezte a Magyar Államkincstártól, hogy pontosan mennyi uniós pénz érkezett Magyarországra az áprilisi választás óta. Miközben Magyar Péter kormánya hónapok óta azt hangoztatja, hogy hazahozta a korábban befagyasztott, mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrást, a kincstári adatok szerint az elmúlt hat hónapban mindössze 162 milliárd forint érkezett az állam számláira Brüsszelből. Ez még az októberi, 200,6 milliárd forintos költségvetési hiány fedezésére sem lett volna elegendő. Ráadásul a beérkezett pénzek jelentős része mezőgazdasági támogatásokhoz és nemzetközi együttműködési programokhoz kapcsolódik.
Hazahoztuk a magyar emberek pénzét – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök június elején a parlamentben, miután a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal a korábban befagyasztott uniós források felszabadításáról. A kormány azóta is visszatérően saját eredményei között emlegeti az uniós pénzek megszerzését. Már május végén „Történelmi áttörés Brüsszelben: hazajönnek az uniós pénzek” címmel számoltak be a 16,4 milliárd eurós megállapodásról, júniusban pedig a kormányzati tájékoztatón történelmi sikernek nevezték a források felszabadítását.
Július elején Vitézy Dávid már az elmúlt 35 év egyik legjelentősebb, Magyarország számára hazahozott uniós forrásaként beszélt a megállapodásról, néhány nappal később a kormány honlapján egyenesen „Hazahoztuk az EU-s forrásokat” címmel jelent meg közlemény. Szeptemberben újabb kormányzati tájékoztató hirdette, hogy Magyarország minden feltételt teljesített az uniós pénzek hazahozatalához, októberben pedig Magyar Péter ismét a mintegy 6000 milliárd forintnyi támogatás hozzáférhetővé tételét emelte ki.
A kormányzati eredményeket bemutató honlapon külön teljesített vállalásként szerepel, hogy „Hazahoztuk az elveszettnek hitt uniós forrásokat”.
Csakhogy van egy fontos különbség aközött, hogy Brüsszel megállapodik a magyar kormánnyal a pénzek felszabadításáról, és hogy a támogatások valóban meg is érkeznek Magyarországra. A nagyjából 6000 milliárd forintos összeg különböző uniós támogatási keretekből áll, amelyekhez eltérő feltételek teljesítésével lehet hozzáférni. Egy megállapodás önmagában még nem jelenti azt, hogy a teljes összeget át is utalták a magyar államnak. A politikai nyilatkozatokból tehát nem derül ki, hogy a bejelentett eurómilliárdokból mennyi landolt ténylegesen a magyar állam számláin.
De a pénzügyi befektetők számára különösen fontos, hogy mennyi uniós forrás érkezik ténylegesen Magyarországra.
Mert ezek a pénzek javíthatják a költségvetés finanszírozási helyzetét, élénkíthetik a gazdaságot, és csökkenthetik az állam hitelfelvételi igényét. Ha viszont a bejelentett eurómilliárdok a vártnál lassabban vagy kisebb összegben érkeznek meg, az növelheti a gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságot, és hatással lehet a forint árfolyamára, valamint az állampapírok iránti keresletre is.
Ezért közérdekű adatigényléssel kikérte az Index a Magyar Államkincstártól, mennyi uniós pénz érkezett 2026. április 1. és szeptember 30. között a Kincstári Egységes Számlára.
Még az októberi költségvetési hiányra sem lenne elég
A közérdekű adatigénylésre kapott válaszból kiderül, hogy az áprilisi országgyűlési választás óta összesen 162 178 109 016 forint, vagyis valamivel több mint 162 milliárd forint uniós támogatás érkezett a Magyar Államkincstár számlájára. Bár ez önmagában hatalmas összegnek tűnhet, a magyar államháztartás méreteihez viszonyítva már egészen más képet kapunk. Összehasonlításképpen: a központi költségvetés hiánya csak októberben 200,6 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy
az április óta, hat hónap alatt beérkezett összes uniós forrás még arra se lett volna elegendő, hogy az októberi költségvetési hiány négyötödét fedezze. a magyar államháztartás központi alrendszerének október végi, tehát az első tízhavi pénzforgalmi hiány majdnem 5500 milliárd forint volt.
A pénz nagyobb része az új kormány brüsszeli megállapodása előtt érkezett. Április 1. és május 28. között 116,4 milliárd forint jött, május 29-e, a Magyar Péter és Ursula von der Leyen közötti megállapodás napja és szeptember vége között pedig 45,8 milliárd. A legnagyobb egyedi utalás, 70 milliárd forint agrártámogatás, május 7-én érkezett. Augusztusban 123 millió, szeptemberben 5,1 milliárd forint jött.
A Magyar Államkincstár azonban a lap kérésének megfelelően – többszöri halasztás után – azt is elárulta, hogy a választás óta beérkezett uniós támogatások pontosan milyen számlák között oszlottak meg. Az adatokból így már nemcsak az látszik, hogy összesen mennyi pénz érkezett Brüsszelből, hanem az is, hogy milyen típusú támogatásokból áll össze ez az összeg.
A legnagyobb összeg, 77,3 milliárd forint, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA) kapcsolódó devizaszámlára folyt be, amely elsősorban az agrártámogatások finanszírozását szolgálja. A 2021–2027-es uniós költségvetési időszak operatív programjainak eurószámlájára forintra átszámítva 44,6 milliárd, forintszámlájára 15,5 milliárd forint érkezett.
A Duna Régió Program számlájára 16,6 milliárd, a magyar–szlovák határon átnyúló programéra 6,7 milliárd, a magyar–szerb programéra 1,4 milliárd forint jött. Mutatjuk a részletes táblázatot.
Európai Uniós források (millió forintban)

Nézzük sorban, hogy melyik számla mit jelent. A Duna Régió Program egy 2021 és 2027 között működő, európai uniós finanszírozású nemzetközi együttműködési program, amelyben Magyarország mellett további 13 ország vesz részt. A támogatásokból többek között környezetvédelmi, energetikai, gazdaságfejlesztési, oktatási és innovációs projekteket finanszíroznak. A program irányító hatósága Magyarországon működik, ezért a pénz magyar számlára érkezik, a kedvezményezettek nagy része azonban a partnerországokban van.
Az EMGA az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap rövidítése, az alapból az Európai Unió elsősorban a gazdálkodóknak járó közvetlen agrártámogatásokat finanszírozza. Idetartoznak például a földterület alapján járó támogatások, a fiatal gazdálkodóknak nyújtott juttatások, valamint egyes mezőgazdasági ágazatok támogatásai. A pénzek egy részét a magyar állam előre kifizetheti a gazdáknak, majd az Európai Unió utólag megtéríti az összeget.
A HU–SK és HU–SRB 2021–2027 ETE Programok az Európai Unió által finanszírozott, határon átnyúló együttműködések, amelyek Magyarország és Szlovákia, illetve Magyarország és Szerbia közös fejlesztéseit támogatják. A forrásokból többek között környezetvédelmi, turisztikai, kulturális és gazdaságfejlesztési projekteket, valamint a határ menti közösségek együttműködését segítő beruházásokat valósítanak meg. A programok irányító hatóságai Magyarországon működnek, ezért az uniós támogatások magyarországi számlákra érkeznek, de a pénzekből szlovákiai és szerbiai partnerek is részesülnek.
A 2021–2027-es operatív programok számláira (van egy eurós és egy forintszámla is) az Európai Unió 2021–2027-es költségvetési időszakának magyarországi fejlesztési programjaihoz kapcsolódó támogatások érkeznek. Ezekből finanszírozhatnak többek között gazdaságfejlesztési, közlekedési, oktatási, egészségügyi, energetikai és önkormányzati beruházásokat. Idetartoznak például a vállalkozásokat segítő GINOP Plusz, a településfejlesztéseket támogató TOP Plusz és a környezetvédelmi beruházásokat finanszírozó KEHOP Plusz programok.
Több ment ki, mint amennyi jött
A kincstár a beérkező összegek mellett azt is kiadta, mennyi pénz ment ki ezekről a számlákról.
Április és szeptember között 170,1 milliárd forintot utaltak tovább, 7,9 milliárd forinttal többet, mint amennyi ugyanebben az időszakban az Európai Bizottságtól érkezett.
Ennek döntő része nem kedvezményezettekhez került, hanem az állam más számláira. A különbség ezért keveset mond. Az uniós támogatásokat a költségvetés előre kifizeti a gazdáknak és a projektgazdáknak, a bizottság pedig utólag téríti meg. A kincstár uniós számlái így jórészt átfolyó számlák. Az, hogy egy adott fél évben több ment ki, mint amennyi bejött, főként időzítés kérdése. Az operatív programok számláiról április 27-én két utalásban 55,7 milliárd forintot küldtek tovább, holott áprilisban addig 25,5 milliárd érkezett, vagyis korábbról ott maradt forrást is továbbítottak.
Kivétel a három nemzetközi együttműködési program. Ezek számláiról a kincstár közvetlenül a projektek kedvezményezettjeinek fizet. Ide a vizsgált időszakban 24,8 milliárd forint érkezett, és 17,4 milliárd ment ki.
Egyetemek, önkormányzatok, vízügy
A kincstár uniós számláiról kiutalt pénz nagyobb része tehát az állam saját számláira került vissza, közvetlenül a projektek gazdáihoz csak a nemzetközi programok 17,4 milliárd forintja jutott. Ezt a kincstár április és szeptember között 270 utalásban 184 szervezetnek fizetett, tizenhárom országba. Magyar számlára 6,2 milliárd forint ment, külföldi kedvezményezettekhez 11,2 milliárd, a legtöbb Szlovéniába (2,9 milliárd), Szlovákiába (csaknem 2 milliárd) és Ausztriába (1,4 milliárd).
A pénz nagyobb része, 12,8 milliárd forint, a Duna Régió Programból jutott a projektekhez. A magyar–szlovák programból 3,5 milliárd, a magyar–szerb programból 1,2 milliárd forint. A közlemények szerint az utalások többsége a projektek időszakos előrehaladási jelentéseihez kapcsolódik.
A kedvezményezettek többsége nem cég, hanem egyetem, kutatóintézet, önkormányzat, civil szervezet vagy állami intézmény. Magyar oldalon a legtöbbet, több tételben összesen mintegy 465 millió forintot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapta, jórészt a programok lebonyolításának költségeire. A sorban a DDRIÜ Nonprofit Kft. (303,8 millió), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (272,7 millió), a PET Kupa Egyesület (248,2 millió), a Pécsi Tudományegyetem (228,1 millió) és a Semmelweis Egyetem (214 millió) következik.
A külföldi kedvezményezettek közül a szlovén BSC Kranj (324 millió), a Pomurski Tehnološki Park (283,1 millió) és a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia kutatóközpontja (277,8 millió) kapta a legtöbbet. A legnagyobb egyedi utalás a szlovákiai Ipolyság (Šahy) városához ment.
Gazdasági társaság kevés van a listán, és ezek is többnyire fejlesztési ügynökségek vagy technológiai parkok. A kivételek közé tartozik a dubrovniki repülőtér üzemeltetője, amely 187,3 millió forintot kapott, és a horvát közútkezelő Hrvatske ceste (33,2 millió). Magyar oldalon az Egererdő Zrt. (26,8 millió), az SNC Art Kiállításrendező Kft. (26,4 millió) és az SMS Marketing Kft. (1,1 millió) szerepel a kifizetések között.
A helyreállítási alap pénze még úton van
Ahogy már a cikk elején említésre került, a kormány „Hazahoztuk az elveszettnek hitt uniós forrásokat” címmel számol be a brüsszeli megállapodásról. A szöveg maga óvatosabban fogalmaz. Eszerint a tárgyalások és a korrupcióellenes intézkedések után „mintegy 6000 milliárd forintnyi forrás előtt nyílt meg az út”. A keret legnagyobb tétele a helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility, RRF) mintegy 10 milliárd eurója, ezt nevezi a kormány hazahozott pénznek.
Ez a pénz azonban utólag érkezik. A bizottság a vállalt reformok és beruházások teljesítése után fizet, miután a tagállam benyújtja a kifizetési kérelmet és az azt alátámasztó bizonyítékokat. Az uniós szabályok szerint minden kifizetési kérelmet 2026. szeptember 30-ig kellett benyújtani, a bizottságnak pedig december 31-ig kell teljesítenie a kifizetéseket. Kármán András pénzügyminiszter még május végén azt mondta, hogy az első kifizetések az év utolsó negyedévében érkezhetnek. Ursula von der Leyen a május 29-i brüsszeli sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a pénzt akkor utalják, ha a beruházások megvalósultak, és a reformokat elfogadta a parlament.
A helyreállítási alap pénze tehát a kormány saját menetrendje szerint is éppen abban az időszakban érkezhet, amelyre a kincstártól kapott adatok már nem terjednek ki. A december 31-i határidő után a bizottság már nem fizethet, ami addig nem érkezik meg, az elvész.
Címlapkép: Facebook/Magyar Péter