Megkezdték a száznyolc munkavállalót érintő csoportos leépítést a közmédiánál. A Magyar Nemzet birtokába jutott egy hangfelvétel, amin Bodacz Balázs azzal vigasztalja a lapátra kerülőket, hogy neki is nehéz volt, amikor 2018-ban kirúgták a HírTV-től. Egy belső levél szerint a vezetés az eredeti tervet részben azzal indokolta, hogy egyes dolgozók tevékenysége szerintük propagandacélokat szolgált. Egy másik sajtóforrás arról számolt be, hogy a vezetőváltás után korábban felvett műsorokat tartottak vissza, és több közszereplő, köztük Ákos, Nagy Feró és Böjte Csaba szereplését is megtiltották az alkalmazottakat pedig listázhatták a szelekció során.
November 13-án, pénteken állapodott meg a csoportos létszámcsökkentésről a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az üzemi tanácsok képviselői. A társaság azt írta, hogy a tárgyalások eredményeként
108 munkavállalót érint a leépítés.
Az előzetes írásbeli tájékoztatás november 16-án kezdődött meg, a munkaviszony megszüntetéséről szóló jognyilatkozatokat pedig a tájékoztatás közlésétől számított legalább harminc nap elteltével adja át a munkáltató.
A társaság közlése szerint a döntéseket objektív szempontok alapján hozták meg, figyelembe véve, mely munkakörök szűnnek meg, melyekre lesz várhatóan szükség, valamint mérlegelték a dolgozók szakmai tapasztalatát, képzettségét és alkalmasságát. Az intézkedés a cég tájékoztatása szerint nem befolyásolja a közmédia portfóliójának napi működését.
160 fős leépítéssel számoltak – még jöhet a folytatás
A tárgyalások első fordulójában még 160 fős létszámcsökkentési tervről beszélt a vezérigazgató a Központi Üzemi Tanács a Magyar Nemzethez eljuttatott belső levelében. Ebben az áll, hogy
a vezetés a szervezeti átalakításból adódó párhuzamosságokkal, a feleslegessé vált munkakörök megszüntetésével és azoknak a munkavállalóknak az elbocsátásával indokolta a tervezett létszámcsökkentést, „akiknek a tevékenysége propagandacélokat szolgált”.
Ez utóbbi szempont annak fényében válik érdekessé, hogy a forrás szerint arcukat adó, híradós alkalmazottakat nem bocsátottak el, hanem jellemzően back office területen továbbfoglalkoztatják őket, a kirúgások inkább a háttérben dolgozó munkavállalókat érintik.
Másik forrás szerint a párhuzamosságokra hivatkozás is konstruált lehet. Mint felidézte, a vezetőváltásokat követően a Kossuth rádió stábját a már kihasznált létszám fölé növelték, akik létszám fölöttiek, őket egy lehetséges tömeges leépítés esetén átcsoportosítanák a leépítésekkel megüresedett pozíciókba. A levél szerint a televíziós háttérterületeket is érinthette a terv.
Bodacz Balázs már október 23-ra átalakította volna a hírszerkesztőséget
A Magyar Nemzet birtokába jutott hangfelvételen Bodacz Balázs a hétfői tájékoztatón arról beszélt, hogy személy szerint már október 23-án az átalakított létszámmal szerette volna működtetni a hírszerkesztőséget, azonban jogi és adminisztratív okok miatt csak most tudják közölni a döntést. Álláspontja szerint, a szerkesztőségnek már augusztus 20-a óta az új szervezetben kellett volna működnie.
„Alapvetően túlduzzasztott szervezetnek” nevezte a közmédiát, és azzal indokolta a hírszerkesztőséget érintő leépítést, hogy az M1 profilja radikálisan átalakult.
Felidézte, hogy egyes munkatársakat csak heti egy-két, legfeljebb három napra osztottak be, és ezeken a napokon is kevés feladat jutott nekik. Egyes funkciók pedig megszűnnek, a hírszolgáltatás és a hírháttérműsorok későbbi struktúrájának kialakítását pedig a következő vezetés feladatának tartja.
Bodacz a saját, 2018-as Hír TV-s elbocsátását is felidézve elmondta, hogy akkor három kisgyerekkel éltek egy másfél szobás albérletben. Az érintetteknek azt mondta, tudja, milyen nehéz helyzetbe kerülhet egy család a munkahely elvesztésekor.
„Nem azért mondom, hogy engem bárki sajnáljon. Azt akarom mondani, hogy nyomorultul nehéz és túl lehet rajta lenni. De nyilván megvan az a pszichológusi segítség, ami (…) nektek is már rendelkezésre áll, és más formában tud majd nektek támpontokat adni.”
Az egyes döntésekről ugyanakkor a csoportos leépítésre hivatkozva nem kívánt külön magyarázatot adni.
Bodacz Balázst 2026 júliusának elején nevezték ki a megújuló közmédia televíziós területének egyik vezetőjévé, azelőtt az ATV műsorvezetője volt, korábban pedig a Magyar Nemzetnél és a Hír TV-nél is dolgozott. Sajátos egybeesés, hogy közmédiás kinevezésével egyidőben testvére, a Magyar Hang újságírójaként dolgozó Bodacz Péter is pozíciót kapott a Tisza-kormánytól, aki Hegedűs Zsolt megbízásából az Egészségügyi Minisztérium sajtófőnöke lett, szintén 2026 júliusának elején.
Belső listázás, letiltott műsorok és vendégek
A közmédia átalakítására rálátó másik forrás elmondása szerint a vezetőváltás után szerkesztőségi utasítások szabályozták, hogy kik szerepelhetnek a műsorokban.
„Le van tiltva Kovács Ákos, le van tiltva Nagy Feró és le van tiltva Böjte Csaba”
– fogalmazott. Állítása szerint az érintettekről készült korábbi anyagokat sem lehetett újra leadni, sőt a nevüket sem lehetett megemlíteni a műsorokban. A vezetőváltást követően más korábban felvett műsorok adásba kerülését is letiltották, például az Ez itt a kérdését, sőt a műsor vendégei közül többeket is tiltólistára tettek, a forrás közöttük említette Máthé Áron történészt is.
Sajtóforrások szerint, a munkatársakat át is világították, a dolgozókról személyes adatlapok készültek, és az ellenőrzés állítólag a családi hátterükre is kiterjedt.
Értesülések szerint, a munkatársak megítélésében az is szerepet játszhatott, hogy mennyire tudtak alkalmazkodni az új vezetés elvárásaihoz.
A határon túli beszállítók szerződéseit is átalakították
A sajtóhoz eljutott belső tájékoztató szerint
a közmédia a november 1-jétől bevezetett változások keretében összesen 24 határon túli beszállítói szerződést mondott fel.
A szerkesztőségek november elejétől nem rendelhetnek anyagot ezektől a partnerektől, egy beszállítót azonban november végéig még foglalkoztathatnak. Egy további szerződést december 1-jétől új partnerrel kötött megállapodás vált fel. A korábbi nagyobb keretszerződések helyét havi kerethez kötött vagy anyagonkénti elszámolás veszi át, és több partnernél megszűnik a havi fix díj. A nagyobb közvetítések és produkciók díjáról esetenként állapodnak meg, a korábban eltérő díjszabással dolgozó beszállítóra pedig ezentúl az egységes tarifa vonatkozik.
A jövő évi támogatást is csökkentik
A mostani leépítés a közmédia nyáron megkezdett átalakításának újabb fejleménye. Július 7-én leállították az M1 folyamatos hírcsatorna-funkcióját, a 2027-es költségvetési törvényjavaslat pedig több mint 61 milliárd forinttal csökkentené a közmédia állami támogatását. Bodacz Balázs a Magyar Nemzethez eljutott hangfelvételen az M1 profilváltását is a leépítés okai között említette. Közérdekű adatigényléssel kért a lap adatokat arról, hogyan alakultak az átalakítás kezdete óta a műsorgyártási és a személyi kiadások, illetve hogy a műsorgyártás visszafogása hozott-e megtakarítást már az idén.
Ötvenmillió forintos segélyalapot hoztak létre
A felvételen a HR munkatársa arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy a következő harminc napban közös megegyezésre is van lehetőség. Azt is közölte, hogy ötvenmillió forintos segélyalapot hoztak létre, amelyből az érintettek a feltételektől függően fejenként legfeljebb másfél millió forint támogatást kaphatnak – a részletekről későbbre ígértek tájékoztatást. A HR munkatársa a hétfői tájékoztató végén közölte, hogy a dolgozók még aznap elvihetik a személyes tárgyaikat,
keddtől ugyanis a belépőkártyájuk nem fog működni.
A továbbiakban pedig telefonon tartják velük a kapcsolatot.
Címlapkép: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) Kunigunda útjai székháza 2026. június 15-én – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd