A mentelmi jog felfüggesztése után jöhet az igazán fontos szakasz: kiderülhet, milyen következményekkel járhat a három politikus ellen indult büntetőeljárás. Mi vár most Hankó Balázsra, Seszták Miklósra és Magyar Péterre? – a témában megkerestük Répássy Róbert ügyvédet, aki szerint a két korábbi miniszterre hosszadalmas eljárás várhat, Magyar Péter telefonlopási ügyében pedig a vádemelés lehet a következő kulcsfontosságú pont. Répássy Róbert szerint Hankó Balázs esetében jelenleg még az is kérdéses, hogy a gyanúsításban szereplő bűncselekmény egyáltalán megállapítható-e.

Az elmúlt napokban teljesen leuralta a közéletet Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselők ügye. Mint arról az Origo beszámolt, a három politikus mentelmi jogát hétfőn délelőtt függesztette fel a parlament: a kormányfő esetében a 2024-es, Ötkertben történtek, Hankó Balázs esetében az NKA-ügy, Seszták Miklós esetében pedig a Volánbusz-ügy miatt indulhat büntetőeljárás. Az egykori kultúráért és innovációért felelős minisztert még aznap este őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Huszti úti épületében, majd átszállították Kecskemétre.

Szerdán letartóztatták Sesztákot, akit a Nagy Ignác utcai börtönbe vittek, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség pedig közleményben bejelentette, indítványozzák Hankó Balázs letartóztatását. A letartóztatás elrendeléséről a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája dönt. A bíróság 2026. október 1-jén határoz az ügyészség indítványairól.

A két ellenzéki politikus esetében felmerül a kérdés: a letartóztatás, illetve annak elrendelése után mi történik a következő harminc napban? Milyen nyomozati cselekményekre lehet számítani?

Az ügyben megkereste az Origo Répássy Róbertet, az egykori Orbán-kormány Igazságügyi Minisztériumának miniszterhelyettesét, aki jelenleg ügyvédként, illetve vagyongazdálkodási és áldozatsegítő szakjogászként dolgozik. Először is emlékeztetett, az első kihallgatás mindkét országgyűlési képviselő ügyében megtörtént. Mivel azonban az ügy, amellyel gyanúsítják őket, egy hosszabb időszakot felölelő, összetett ügy, ezért feltehetően további kihallgatásokra is sor kerülhet, ráadásul már megismerhették az őket terhelő bizonyítékokat is.

Hankó Balázsra és Seszták Miklósra hosszú eljárás várhat

– Mivel korábban nem voltak szereplői a büntetőeljárásnak, ezeket eddig nem ismerhették meg. Most azonban, hogy megismerhették a bizonyítékokat, minden egyes bizonyítékra, állításra és vallomásra tudnak reagálni – mondta. Répássy Róbert arra számít, nemcsak a hatóság akarja őket folytatólagosan kihallgatni, hanem nekik is lesz mondanivalójuk a nyomozó hatóság által bemutatott bizonyítékokkal kapcsolatban.

„A politikai összefüggésektől függetlenül azt gondolom, hogy itt hosszadalmas eljárás lesz. Mindkét ügyben vannak további gyanúsítottak is, és nyilván majd ezeknek a gyanúsítottaknak a vallomását összevetik a két országgyűlési képviselő vallomásával. Reagálni fognak a gyanúsítottak egymás vallomásaira és az újabb és újabb bizonyítékokra”

– mutatott rá, hozzátéve: elképzelhető, hogy a két politikus vallomásán kívül további vallomásokra és további bizonyítékok megszerzésére is sor kerülhet ebben az eljárásban.

A nyomozás tehát a következő hetekben is folytatódhat, a letartóztatás első harminc napjának lejártával azonban újabb fontos kérdés merül fel: milyen feltételek mellett hosszabbítható meg a kényszerintézkedés?

Répássy Róbert szerint a letartóztatást akkor lehet meghosszabbítani, ha az elrendelésének okai továbbra is fennállnak. Mint fogalmazott, azt nem lehet tudni, pontosan milyen okokat állított az ügyészség, amelyeket a bíróság elfogadott, feltehetőleg a szokásos indokok merülhettek fel: például a szökés, elrejtőzés veszélye, illetve az, hogy összebeszélhetnek más gyanúsítottakkal vagy tanúkkal. Szerepet játszik a bűncselekmény tárgyi súlya, vagyis az is, hogy hány év szabadságvesztéssel büntethető a gyanúsításban megjelölt bűncselekmény.

Ugyanakkor hangsúlyozta:

„nem automatikusan lehet meghosszabbítani a letartóztatást, hanem csak akkor, ha ezek az okok továbbra is fennállnak.”

– A védői tapasztalatom az, hogy az első néhány alkalommal meglehetősen mechanikusan szokták meghosszabbítani a letartóztatást. Ha azonban a hosszabbítást már többször kéri az ügyészség, akkor a bírók alaposabban megfontolják, hogy hosszabbítanak-e – mondta.

Szerinte az első meghosszabbításnál lehet, hogy a bíró még azt is elfogadja, ha ugyanazokra az indokokra hivatkoznak, mint a letartóztatás elrendelésekor. A következő meghosszabbításnál azonban már nem elegendő, hogy az ügyészek ugyanazokat a szokásos indokokat ismételjék meg.

„Arra számítok, hogy sajnos elképzelhető a következő hosszabbítás is”

– jegyezte meg.

Telefonlopási ügy: már csak egy elem hiányzik a nyomozásból

Répássy Róbert kitért Magyar Péter telefonlopással kapcsolatos ügyére is. Szerdán az Origo kérdéseket küldött az ügyészségnek, amely arról tájékoztatott: mivel a miniszterelnök képviselői mentelmi jogát felfüggesztette az Országgyűlés, a nyomozás az általános eljárási szabályok szerint folytatódik. Itt is felmerül a kérdés: az ügyben mi lesz a következő lépés? Répássy Róbert megítélése szerint nincs már nagyon olyan nyomozati cselekmény, ami hiányozna, egy dolgot kivéve: az eljárás alá vont személy, vagyis Magyar Péter meggyanúsítása.

– Onnantól beszélünk gyanúsításról, amikor közlik a gyanúsítást a büntetőeljárás alá vont személlyel. Meg kellene tehát gyanúsítani a miniszterelnököt, ez lesz a következő lépés – mondta. Az ügyvéd hangsúlyozta ugyanakkor, Magyar Péternek természetesen a gyanúsítás után is vannak jogai: panasszal élhet az ellen, illetve vallomást tehet vagy megtagadhatja a vallomástételt.

„Szerintem ez az egy lényeges elem hiányzik, esetleg további tanúvallomásokra is sor kerülhet, akár szembesítésre is. Ne felejtsük el, hogy ennek a cselekménynek konkrét sértettje van, ezért elképzelhető, hogy szembesítésre is sor kerül”

– emelte ki, majd rámutatott: ha lefolytatják a rendes büntetőeljárást, akkor először a gyanúsítással, a gyanúsított kihallgatásával és további szembesítésekkel folytatódik az eljárás mindaddig, amíg a nyomozó hatóság – ebben az esetben az ügyészség – úgy nem dönt, hogy vádat emel, vagy valamilyen más módon befejezi az eljárást.

Érdemes felidézni, Magyar Péter az ügy kapcsán kijelentette, vállalja a történteket, és azt is állította, hogy szerinte nem követett el bűncselekményt. Répássy Róbert szerint a büntetőeljárás szempontjából ez egy meglepő helyzetet teremtene: elismerné a cselekményt, de a bűnösségét nem. Magyarul nem tagadja, ami történt, csak olyan magyarázatot, olyan védekezést fűz hozzá, amely szerinte kizárja a büntetőjogi felelősségét.

Nem mindegy, hogy lopás vagy rablás

A lehetséges büntetésről Répássy Róbert elmondta, hogy a Btk. által meghatározott büntetési tétel mellett számos enyhítő körülmény is szóba jöhet. Példaként említette, hogy Magyar Péter feltehetően büntetlen előéletű, és az is enyhítő körülmény lehet, ha elismeri a cselekményt.

„Én azt gondolom, hogy végrehajtandó szabadságvesztést nem szabnának ki vele szemben, hanem enyhébb büntetést, például felfüggesztett szabadságvesztést vagy pénzbüntetést”

– mondta.

Az ügyvéd szerint ugyanakkor félrevezető lenne pusztán a büntetési tételekből kiindulni, mivel a konkrét büntetés nagymértékben függ a cselekmény jogi minősítésétől is. Mint mondta, felmerült olyan vélemény is, amely szerint nem lopás, hanem rablás történhetett.

– Ezt a körülmények tisztázása nélkül nem szeretném megítélni. A rablás nyilvánvalóan súlyosabb bűncselekmény, és ott nem zárnám ki, hogy akár végrehajtandó szabadságvesztés is kilátásba kerülhet. Az ügyészség azonban egyelőre nem minősítette rablásnak ezt a cselekményt – tette hozzá.

A büntetőeljárás várható időtartamáról Répássy Róbert úgy vélekedett, hogy a telefonlopási ügy viszonylag rövid idő alatt tisztázható. Szerinte legkésőbb fél éven belül eldőlhet, hogy az ügyészség vádat emel-e, vádemelés esetén pedig akár egy éven belül sor kerülhet az elsőfokú tárgyalásra.

„Hogy mikor zárulhat le egy ilyen eljárás, azt gondolom, hogy maximum két év alatt”

– fogalmazott.

Dolog elleni, vagy személy elleni erőszak?

Hozzátette: bár több tanút is meg kell hallgatni, és lehetnek ellentmondások, viszonylag egyszerű jogi megítélésű ügyről van szó. Azt kell eldönteni, hogy dolog elleni vagy személy elleni erőszak történt-e. Kifejtette: a dolog elleni erőszak az, amikor valaki erőszakosan vesz el egy tárgyat, de az erőszakos magatartása nem a személy ellen irányul. A dolog elleni és a személy elleni erőszak kérdése döntheti el, hogy lopás vagy rablás történt-e.

A három ügy várható alakulásáról Répássy Róbert azt mondta, nem szeretné pusztán a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek felsorolásával megközelíteni a kérdést, mivel szerinte rendkívüli ügyekről van szó, különösen Hankó Balázs esetében.

– A nyomozási bíró nem értékeli ezeket a bizonyítékokat, mert majd az érdemi ügyet tárgyaló bíró fogja, de azt vizsgálnia kell, hogy kellő számú és súlyú bizonyíték áll-e rendelkezésre a megalapozott gyanúhoz – mutatott rá.

Mint mondta, a bírónak legalább azt tisztáznia kell, hogy elegendő-e a bizonyíték ahhoz, hogy a bűncselekmény gyanúját jogosan rótták a politikusok terhére. Hankó Balázs ügyével kapcsolatban Répássy Róbert ugyanakkor kétségeket fogalmazott meg.

– mondta.

A szakértő szerint Seszták Miklós ügyében egy korrupciós folyamatot állítanak, azonban mindkét ügyben vannak a tényállásnak olyan részei, amelyek szerinte ismeretlenek vagy homályban maradnak.

Mint mondta, ez egy gyanúsításhoz elegendő lehet, az azonban már kérdéses, hogy ezek alapján elítélik-e a politikusokat. Répássy Róbert Hankó Balázs ügyével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, az anyagi hátrány bekövetkezését is bizonyítani kell, amennyiben a gyanúsítás szerint a pályázatok odaítélésével okoztak vagyoni hátrányt.

„Egy politikai koncepció önmagában nem bizonyíték”

– Tudomásom szerint a pályázók, akik elnyerték a támogatást, felhasználták a pályázati támogatást, aki pedig nem használta fel, az lehet, hogy visszafizette. Aki felhasználta, az megvalósította a pályázatot. Ezek után azt állítani, hogy anyagi hátrány következett be, meglehetősen merész állítás az ügyészség részéről. Ehhez azt kell bizonyítani, hogy a pályázók egyáltalán nem használták fel a pénzt, vagy nem arra a célra költötték, amelyre kérték – fogalmazott.

Hozzátette: ilyen bizonyítékokat egyelőre – legalábbis a nyilvánosság előtt – nem ismertettek. A szakértő szerint vannak olyan feltételezések, hogy az ügy burkolt pártfinanszírozásról szólt, erre vonatkozó bizonyítékot azonban szerinte nem láttak.

Répássy Róbert hangsúlyozta az ártatlanság vélelmének jelentőségét is.

„Ami nincs bizonyítva, vagy egyáltalán nem bizonyítható, az nem bizonyíték. Egy politikai koncepció önmagában nem bizonyíték”

– mondta.

Szerinte a nyomozó hatóságoknak lehet egy nyomozási koncepciójuk arról, hogy szerintük mi történt, ezt azonban megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani. Mint fogalmazott, a nyomozási vagy vádkoncepció nem lehet pusztán politikai koncepció.

Kulcskérdés, hogy lesz-e vádemelés

Magyar Péter ügyében eközben a következő fontos állomás a vádemelés lehet. Répássy Róbert szerint az, hogy az ügyészség végül vádat emel-e, alapvető kérdés, a vádemelés ugyanis nem automatikus következménye a mentelmi jog felfüggesztésének vagy a gyanúsításnak.

A szakértő Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt hozta fel példaként: a Sukoró-ügy miatt az Országgyűlés felfüggesztette a volt miniszterelnök mentelmi jogát, elindult az eljárás, kihallgatták, az ügyészség azonban végül nem emelt vádat.

„A vádemelést hajlamosak vagyunk automatikus dolognak gondolni, de nem az. A vádemeléssel, vagyis azzal, hogy valakit bíróság elé állítanak, a vádhatóságnak nagy hatalom van a kezében: azt támasztja alá, hogy a vádhatóság szakmai meggyőződése szerint bűncselekmény történt, és ezt bizonyítani is tudja”

– mondta.

Répássy Róbert szerint az ügy eddigi eseményei alapján az ügyészségnek valószínűleg már most határozott szakmai és jogi álláspontja van a történtekről és azok minősítéséről. Emlékeztetett: Magyar Péter védekezése az, hogy a cselekmény formailag megtörtént, de őt semmiféle bűnös szándék nem vezette.

– Én csodálkoznék, ha az ügyészség ezt elfogadná. Végül ebben az ügyben nemcsak a büntetőjogi megítélés érdekes, mert ez az igazságszolgáltatás függetlenségének próbája is. Kérdés ugyanis, hogy az ügyészség végigviszi-e ezt az ügyet, és utána a bíróság hogyan dönt – mondta Répássy Róbert.

Origo

Címlapkép: Hankó Balázs, a Fidesz országgyûlési képviselõje, a korábbi Orbán-kormány kulturális és innovációs minisztere elhagyja a Parlament épületét 2026. szeptember 28-án. Mellette felesége (b), jobbra képviselõtársa, Tuzson Bence, a korábbi Orbán-kormány igazságügyi minisztere. Az Országgyûlés ezen a napon felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát – Fotó: MTI/Kocsis Zoltán