Betört kirakatok, kifosztott üzletek és könnygázba burkolózó utcák: az egyik legnagyobb észak-olaszországi városban egyre nehezebb megfékezni az erőszakos zavargásokat. A rendőrség több száz fiatalt állított elő Milánóban, ám az igazi megdöbbenést az okozta, amikor kiderült, kik állnak a pusztítás mögött.
Több mint 220 fiatalt állított elő a rendőrség az észak-olaszországi városban kitört zavargások során, az érintettek 80 százaléka kiskorú. A Milánó belvárosában történt pusztításban többnyire 11–13 éves gyerekek vettek részt, akik közül sokan videójátékhoz hasonlítják az utcai összecsapásokat. A hatóságok egyelőre nehezen tudják értelmezni a különböző társadalmi hátterű fiatalokat megmozgató tiltakozáshullámot.
Nemcsak a milánói fiatalok törtek-zúztak Milánó belvárosában
A Corriere della Sera helyszíni beszámolója szerint a Via Torinón a pusztítás után szülők próbálták hazakísérni feketébe öltözött gyermekeiket. Egy feldühödött apa még fenéken is rúgta a fiát, számon kérve rajta, hol járt és mit művelt.
A fosztogatók édességekkel, fagylalttortákkal és ellopott italokkal menekültek a betört kirakatú üzletekből. A Brera negyedben egy alig tízévesnek tűnő fiú egy közösségi robogóról ellopott sisakban, fémcsővel a kezében vezette egy tucatnyi fiatal rohamát.
A rendbontók között megtalálhatók az Olaszországban „maranza” néven emlegetett, gyakran bevándorló hátterű fiatalok, akiknek szubkultúráját a trapzene, a jellegzetes öltözködés és az utcai bandák világa határozza meg.
Két 13 éves fiú, Tobo és Yussef a közösségi médiában terjedő felvételek hatására érkezett Milánó központjába. Állításuk szerint tiltakozni akartak, de tagadták, hogy részt vennének a rombolásban., ám a rendőrökkel szembeni ellenszenvüket nyíltan vállalták.
A zavargásokban azonban olyan fiatalok is részt vesznek, akiknek nincs bevándorlói hátterük, és nem feltétlenül élnek társadalmi kirekesztettségben.
Számukra az utcai összecsapások sokszor inkább a Grand Theft Auto (GTA) videójátékra emlékeztetnek: palackokkal dobálják a rendőröket, elmenekülnek, majd az akciókról készült felvételeket megosztják a közösségi oldalakon.
A résztvevők politikai hovatartozása sem egyértelmű; a fiatalok között egyaránt vannak milánóiak és a környező lombardiai településekről, például Treviglióból, Cernuscóból, Saronnóból vagy Lomazzóból érkezők. A beszámoló szerint a zavargások egyik mozgatórugója a társadalmi elégedetlenség lehet. Sok fiatal olyan üzleteket rongált meg, amelyekben egyébként nem engedhetné meg magának a vásárlást.
Egyikük azzal magyarázta a rombolást, hogy az állam nem vesz tudomást róluk, és úgy érzik, mindenki számára láthatatlanok.
A tiltakozások ugyanakkor nem szerveződnek egységes politikai követelések köré. A résztvevők között vannak, akiket a rendőrséggel szembeni indulat, másokat az anyagi helyzetük miatti frusztráció vagy egyszerűen az erőszakos események izgalma vonz az utcára.
A hétvégére a környező városokból érkező fiatalok egy része az utolsó vonattal indul haza. Amikor az egyik rendbontót arról kérdezték, másnap is visszatér-e, rövid választ adott:
„Nem, holnap iskolába kell mennem.”
Szinte teljesen elnéptelenedett, törmelékkel borított utca a milánói Dóm tér közelében 2026. október 18-án, egy nappal a tüntetők és rendőrök összecsapásai után – Fotó: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner