Látszik és érezhető az az éghajlatváltozás, ami körbevesz minket – jelentette ki a Civilek Podcast adásában Nagy István, az utolsó két Orbán-kormány agrárminisztere.

Az egykori tárcavezető a mostanság tapasztalható aszály kapcsán elmondta: az a fő probléma, hogy csapadékból van kevesebb, tehát a vízgyűjtő területre is kevesebb víz esik, ráadásul a Tisza vízgyűjtő területén letarolták a hegyoldalakat.

Nagy István rámutatott: már a hegyekben sincs annyi hó, mint egykoron, tehát egyrészt kevesebb a csapadék, másrészt a hegyoldalak is tarrá lettek vágva, nincs, ami megfogja a vizet, tehát amikor esik, gyorsan levonul a víz: megemelkedik a vízszint, és aztán elmegy. Jóval kevesebb eső esik az utóbbi években, mint bármikor máskor.

„Magyarországon egyébként nagyon korszerű vízgazdálkodás volt. Minden ki volt építve ahhoz, hogy szabályozni lehessen. És itt ez a nagyon fontos dolog. Aztán jött a vita a vízlépcsőről, mert a Tiszának a kérdését, az Alföld kiszáradását is sokkal könnyebben meg lehetne oldani, ha Csongrád alatt megépülne az a vízlépcső, ami megemelné a Tisza vízmedrét 2-3 méterrel magasabbra” – mutatott rá Nagy István, aki szerint a legfőbb gondot az okozza, hogy 30-40, sőt van, ahol 60 százalékkal kevesebb víz van a nagy folyóinkban.

„Az Alföld hirtelen kiszáradása annak köszönhető, hogy a kapillárisokban, tehát a folyóink medréből nem kifelé ment a víz a nyomás hatására, hanem mint egy vákuum, a környező területről visszaszívta a vizet, ezért nincs más megoldás, mint meg kell emelni ezt a víztükröt, hogy a nyomás újra kifelé vigye a vizet a folyó medréből” – emelte ki a szakértő, aki azt is ismertette, hogy az Orbán-kormányok alatt milyen aszályellenes intézkedéseket foganatosított az agrártárca.

„Egy nagy vita például a téli üzemmód kérdése. Mert a gazdák mit kértek számon a kormányon? Hogy amikor bő víz van, miért nem eresztünk tele az összes csatornát vízzel nyakig? Ahogy megjön október-november, a vízügy védekezésül az összes csatornát kiüríti. Merthogy jön a fagy, a fagy szétnyomja a csatornát, és micsoda nagy károk lesznek, mert akkor majd ha netán belvíz lesz, akkor nem tudják levezetni. Na, ezeket kell megváltoztatni. Ez a nagyon-nagyon nehéz, mert a vízügynek is ez egy évtizedes gyakorlata, nem tudatosul bennük, hogy Magyarországon már nincs mínusz 20 fok, meg 30 fok, hogy ebből probléma legyen. A csatornákat bizony, amikor víz van, mindig a lehető legtelibbé kell tartani” – hangsúlyozta Nagy István, hozzátéve: tárcájának sikerült meggyőzni a gazdákat arról, hogy segítsenek tisztán tartani, rendbe rakni a csatornákat.

Az éghajlatváltozás kihat az agrártermelésre is, amiben viszont az uniónak is szava van. „Mivel közös agrárpolitika van, nekünk ott kellett kezdeni az egészet, hogy Brüsszelben ki kellett harcolni azt, hogy kisgazdaságok életében ne kelljen a háromszoros, hármas növényi vetésforgót betartani, hanem legyen csak kettő. Hogy tudjuk kivenni a kukoricát a Dél-Alföldről és tegyük át a kukoricatermesztést a dunántúli biztonságosabb környezetbe, a Dunántúlról pedig hozzuk át az árpát, a repcét, a búzát, tehát az őszi vetésű növényeket azért, hogy tavasszal még az aszály előtt ott biztonsággal lehessen aratni”.

Nagy István szerint a Fidesz-KDNP-kormány bukásának a legfőbb oka az irigység volt.

„Megváltozott a gazdasági környezet: 5-6 évvel ezelőtt szárnyalt a növénytermesztés. Bajban is voltunk, mert az állattenyésztés javára szinte elbillent 70-30-ba az agráriumba a növénytermesztők javára. Óriási jövedelmeket és profitot termeltek. És aztán jött ugye 2022, a nagy aszály, jött az ukrán háború, jött az energiaszankciók, jött a műtrágya-árdrágulás, jött az üzemanyag-drágulás, jött az ukrán szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unióban, az ukrán mezőgazdasági termék elárasztotta az Európa belső piacot, tehát lecsökkentek az árak, és ezért aztán a magyar földművelésnek, a növénytermesztésnek a profitabilitása, jövedelmezősége bizony szűkült. És a gazdák hibást kerestek”.

Nagy István szerint a GMO-szerkezetmódosítás lehetősége beláthatatlan hátrányokkal fog járni a magyar mezőgazdaság számára. „Ha valamiben különbözünk a többiektől, az a minőség, és az, hogy GMO-mentes termelést tudunk és biztosítottunk eddig” – emelte ki a korábbi tárcavezető.

„A nemzeti kormánynak hatalmas tettei voltak. Gondoljuk el, 2010-től bankok, biztosítók, energiaszolgáltatók, távközlés, informatika, repülőtér, ugye mind külföldi tulajdonban volt. Ezeket mind visszaszerezte. A kiskereskedelem jött volna. Meg az élelmiszeripar, hogy ezt tudjuk biztonságba helyezni. Hiszen szabályozni úgy a termelést, az élelmiszeripart, a feldolgozóipart hozzáigazítani, csak akkor lehet, ha van egy biztos megrendelés és az magyar kézben van” – idézte fel a közelmúltat Nagy István, aki szerint ezt nem értette meg a társadalom, mert „a gazdaság, a megnehezülő és a megváltozott gazdasági környezet az emberekben bizonytalanságot keltett”.

„A háború, az energiaszektor, minden, ami körülvett bennünket, az emberekben bizonytalanság érzését keltette. Érezték, hogy nincs az a jövedelembiztonság, mint ami a korábbi időszakban volt. És hibást kerestek. És természetes volt számukra, hogy ezért a magyar kormány lehet csak a felelős és az a hibás. És ezért hallgattak jobban azokra a hívószavakra, amit a kihívónk hirdetett. És nem azt fogadta el a társadalom, hogy egy megváltozott geopolitikai és világpolitikai helyzetben a biztonság a legfontosabb, hogy megőrizzük a szuverenitásunkat, hogy hagyjuk a világ bennünket körülvevő bolyongását szabadon, de magunkat őrizzük meg, hanem sokkal inkább elfogadták azokat az érveket, hogy változtatni kell, nyitni kell a világra, része kell legyen ennek az egész folyamatnak Magyarország is, és akkor majd nekünk is jobb lesz.”

Nagy István a beszélgetést azzal zárta: jó célokat és jó érdekeket szolgált, ezért pedig érdemes minden nap fölkelni.

Nagy István volt agrárminiszter a Civilek Podcast adásának felvételén – Fotó: Civilek.info