Nem fogunk nukleáris fegyvert bevetni Irán ellen, nyilatkozta Donald Trump. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai elnök kategorikusan kizárta az atomfegyver használatát, hozzátéve, hogy nincsenek rászorulva erre a technológiára, vannak egyéb alternatíváik.
A sajtó megszellőztette, hogy az amerikaiak esetleg bevethetik „minden bombák öreganyját” (MOAB), hogy ezzel kényszerítsék megadásra Iránt. Donald Trump a Newsmax nevű csatornának nyilatkozva nem zárta ki ezt a lehetőséget, hangsúlyozva, hogy az említett bomba nem nukleáris, vagyis akár be is vethetik.
Veszélyben a Csákányhegy
Az interjú során ugyanakkor az amerikai elnök megemlítette, nincs kizárva újabb csapás Irán ellen, különösen a Csákányhegy (perzsa nevén Kuh-e Kolang) térségében, ahol a gyanú szerint bizonyos nukleáris intézmények rejtőznek mélyen a hegység gyomrában.
„Nos, minden bombák öreganyja nem nukleáris. Egyáltalán nem nukleáris. Ez egyszerűen egy hatalmas bomba”
– magyarázta Donald Trump, azt azonban nem árulta el, engedélyt adott-e a MOAB bevetésére Irán ellen.
Az elnök szavaiból azt tűnt ki, hogy a támadás a közeli jövőben bekövetkezhet.
Az amerikai álláspont szerint a háború egyik kiemelt célja, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, mivel – Trump szerint – „ha lenne ilyenjük, azonnal használnák is”. Az interjúban ezzel együtt kizárta, hogy amerikai csapatok érkeznének Iránba.
Taktikai atomcsapás
Az amerikai elnök szavaiból az következik, hogy semmiféle nukleáris eszközhöz nem fognak nyúlni, miközben rendelkeznek olyan fegyverekkel, amelyek bevetése nem tilos a nemzetközi egyezmények alapján, mégis nukleárisak. A taktikai atomfegyverek (TNW) hatékonysága jóval kisebb a stratégiai atomfegyverekénél, nagyjából 0,3-50 kilotonna robbanóerővel. A hirosimai „Kisfiú” bomba 15 kilotonnás volt, a pusztítás 1,3 kilométeres sugarú körben volt észlelhető.
A mai fogalmak szerint a hirosimai bomba már taktikai atomfegyver volna, ha kizárólag a hatást nézzük.
A kettő közötti különbség azonban vaskosan politikai, vagyis stratégiai nukleáris bombának tekinthető az, amely egy város elpusztítását célozza, taktikainak az, amely egy háborús helyzetben próbálja eldönteni a csata kimenetelét.
A TNW-k használatára nincs nemzetközi szabályozás, így elméletileg nem zárható ki, hogy valaki egyszer beveti az arzenáljában található ilyen eszközt. Az amerikaiak által kifejlesztett B61-es bomba 360 cm hosszú, 34 cm átmérőjű, 324 kg tömegű eszköz, pusztító ereje pedig 0,3-340 kilotonna, attól függően, hogy a mérnökök miként határoznak. Az ennél jóval gyengébb – 11 kilotonna robbanóerejű – MOAB egy közel tíztonnás monstrum, amelyet csak szállítógép tud a helyszínre vinni. A B61-es ma is rendszerben van számos hadseregnél, többféle bombázó tudja kezelni. Ára a beszámolók szerint több, mintha egy ilyen méretű és súlyú aranytömböt kellene megvásárolni, 2012-ben 28 millió dollárba került egy ilyen eszköz.
Mindenki fél az atomfegyvertől
A történelem során egyetlen állam sem vetett be soha taktikai atomfegyvert, pedig feltehetően Oroszországnak, Észak-Koreának és Kínának is van hasonló eszköze az amerikaiak mellett. Külön veszélyforrás, hogy India és Pakisztán is birtokában van ezeknek az eszközöknek, a két ország pedig egymástól teszi függővé, hogy használja-e őket.
Donald Trump amerikai elnök – Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Annabelle Gordon