Az Európai Ügyek Bizottsága után a leendő külügyminisztert a Parlament Külügyi Bizottsága is meghallgatta. Orbán Anita a bizottság tagjai előtt beszélt a külügyminisztérium feladatáról, jövőbeni céljairól és a szervezeti felépítésről is.
A külügyminiszteri poszt várományosát az Európai Ügyek Bizottsága után a külügyi bizottság is meghallgatta. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a külügyminisztérium feladata a magyar érdekek érvényesítése lesz az Európai Unión belül.
Orbán Anita expozéjában hangsúlyozta, hogy az erős választói felhatalmazással meg kívánja reformálni a magyar külpolitikát. A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy nem leszünk a továbbiakban bot a küllők között, hanem küllők leszünk a keréken. A miniszterjelölt szerint a legfontosabb feladat, hogy Magyarország ismét a nyugati együttműködési rendszerben őrizze meg szuverenitását.
Orbán Anita szerint szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország, ehhez pedig rendszerszintű változásokra van szükség.
A politikus szerint a diplomácia terén egyértelmű változtatásokra van szükség, ehhez pedig a diplomaták képzését és az intézményrendszert át kell alakítani. Orbán Anita egyúttal jelezte, hogy a külgazdaság kikerül a külügyminisztérium alól, a Magyar Külügyi Intézet azonban visszatér a miniszterelnökségtől a külügyminisztériumhoz.
A külügyminisztérium legfontosabb feladata azonban Orbán Anita szerint az Európai Unió bizalmának a visszanyerése lesz.
A miniszterjelölt kitért a biztonság kérdésére is, főként a kontinens biztonságára, ami kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan fontos partner a biztonság fenntartásában, azonban Magyarország érdeke egy erős, magát megvédeni képes, és cselekvő Európai Unió. Oroszország Orbán Anita szerint továbbra is fontos régiós partnere lesz hazánknak, ugyanakkor azt fontos hangsúlyozni a politikus szerint, hogy Oroszország politikája jelenleg kihívást jelent a Európa számára.
Az új magyar Európa központú külpolitika egyik legfontosabb pillére a V4-es együttműködés – szögezte le Orbán Anita.
Ennek kapcsán a külügyminiszteri poszt várományosa hangsúlyozta, hogy ezen kapcsolatokat meg kell reformálni, épp ezért Magyar Péter egyik első útja a lengyel–magyar történelmi barátság jegyében Varsóba vezet majd jövő héten. Orbán Anita a szomszédos országokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy hazánk elismeri Ukrajna szuverenitását és területi integritását, azonban a „jó szomszédi viszony” csak és kizárólag a határon túli magyarok jogainak tiszteletbe tartása mellett lehetséges.
Orbán Anita egyúttal jelezte a Benes-dekrétumok körül kialakult vita kapcsán, hogy a kollektív bűnösség elve mellett nem lehet eredményes együttműködés kiépíteni, így ezt a kérdést mindenképp tisztázni kell.
A bizottság tagjai több aspektusra is rákérdeztek Orbán Anita felszólalása után. Juhász Hajnalka képviselő arról kérdezte a miniszterjelöltet, hogy hogyan látja azt az „egyensúlytalansági” állapotot, ami Izrael kapcsán kialakult. Mint ismeretese, Magyar Péter korábban meghívta az izraeli miniszterelnököt az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre. Ez azonban felfordulást okozott, miután Benjamin Netanjahu ellen jelenleg elfogatóparancs van érvényben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által.
Magyar Péter később jelezte, hogy az izraeli miniszterelnök tisztában van vele, hogy letartóztathatják ha elfogadja a meghívást, miután hazánk az ICC tagja kíván maradni. Orbán Anita ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az izraeli kapcsolatok továbbra is kiemelt fókusza lesz a külügyminisztériumnak.
Ugyanakkor Orbán Anita arról is beszélt, hogy októberben választások lesznek Izraelben, így implicit módon lényegében jelezte, hogy közel sem biztos, hogy a regnáló izraeli miniszterelnök érkezne hazánkba októberben.
Kína és Magyarország együttműködése kapcsán Orbán Anita szerint hazánk továbbra is pragmatikus együttműködésre törekszik majd, miután a kínai vállalatok erős jelenléttel bírnak hazánkba. A miniszterjelölt röviden beszélt a jövőbeni szankciók kérdéséről is, ami kapcsán Orbán Anita jelezte, hogy természetesen lesznek újabb szankciók, azonban ezek soha nem lehetnek olyanok, amelyek Magyarország érdekeit sértik. A miniszterjelölt szerint ugyanakkor fontos látni, hogy a diplomácia egy folyamat, amelynek utolsó állomása a vétó.
„A vétóig nem kell eljutni” – nyomatékosította Orbán Anita.
Borítókép: Orbán Anita külügyminiszter-jelölt (b) kinevezés elõtti meghallgatásán az Országgyûlés külügyi bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 11-én – Fotó: MTI/Purger Tamás