A költségvetésben tervezett béremelésekkel több ágazat érdekképviseletei is elégedetlenek.
Múlt pénteken nyújtotta be a jövő évi költségvetés tervezetét a kormány, de a tervekről már a korábbi napokban is sokat beszélt Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter. Megszólaltak az érdekképviseletek is, a reakciók között meglehetősen kritikus megjegyzésekkel is találkozni.
Rendvédelem
– Komoly bizonytalanságot okoz a hivatásos állomány körében a korábban biztosított otthontámogatás tervezett kivezetése – erről beszélt a költségvetés benyújtásának napján a Magyar Nemzetnek Tüzes István. A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet elnöke hangsúlyozta: a tervezett 15 százalékos béremelés ellenére több rendőrnél felmerülhet a tényleges jövedelemcsökkenés veszélye. Az érdekvédő kifejtette a részleteket. A közszolgálati dolgozók idén egymillió forintos otthontámogatást kaphattak, amit többek között lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére használhattak.
A megszüntetés különösen érzékenyen érintheti azokat, akik ennek figyelembevételével vállaltak hosszú távú pénzügyi kötelezettséget.
Kifejtette: egy havi nettó 500 ezer forintot kereső rendőr éves jövedelme hatmillió forint, amelyhez viszonyítva az egymillió forintos támogatás jelentős összeg. – Ha erre teszünk egy 15 százalékos béremelést, akkor a nap végén még mindig mínuszban vagyunk – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Rámutatott: a rendőrök nem kizárólag a béremelést nézik, hanem azt is, hogy a különböző juttatások megszűnése után ténylegesen mennyi pénz marad náluk.
A bizonytalanság miatt a Belügyminisztériumhoz fordultak, és szakértői munkacsoport létrehozását kezdeményezték.
Szociális ágazat
– Ha egy felelős kormány ilyen ígéretet tesz, akkor azt be kell tartani – ezt már Köves Ferenc mondta a büdzsé benyújtása előtti napokban a Szeged Televíziónak arról, hogy a kormány nem adja meg a kampányígéretek között szereplő 25 százalékos emelést az ágazatnak. A Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott:
a csalódás meglehetősen nagy amiatt, hogy a konkrét ígéret ellenére jóval kevesebb az összeg, és információik szerint nem is ágazati emelés ez a 17,8 százalék, hanem gyakorlatilag több összetevős.
Olyan elemekből áll, mint a garantált bérminimum-emelés, illetve az szja-csökkentés, ami nem ágazati emelés. Elmondta, amiatt is csalódottak, mert a béremelés kérdésében egyszer sem tárgyalt a kormány az érdekképviseletekkel, holott erre is kaptak ígéretet.
Oktatásügy
Elégedetlen a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) országos NOKS-tagozata a 2027-es költségvetési tervezetben szereplő béremeléssel. A szervezet – miként arra az Eduline.hu a költségvetés benyújtásának napján rámutatott – egy Facebook-bejegyzésében azt kifogásolta, hogy a kormány nem teljesítette a szeptemberben tett ígéreteit, a januárra bejelentett átlagos, 21,5 százalékos nettó keresetnövekedés pedig elmarad az általuk szorgalmazott bérrendezéstől.
Magyar Péter ugyanis szeptember elején még kétlépcsős béremelést jelentett be a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára. Az első emelést október közepére, a másodikat 2027. január elsejére ígérte. Az október közepére ígért emelés azonban elmaradt. A miniszterelnök október 19-én, a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor már arról beszélt, hogy 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal nőhet a NOKS-dolgozók nettó keresete. Lannert Judit egy nappal később a parlamentben pontosította, hogy januártól 15 százalékos béremelést terveznek, amely az adócsökkentések hatásával együtt eredményezhet átlagosan 21,5 százalékos nettó keresetnövekedést.
A PSZ szerint a januárra bejelentett béremelés nemcsak az általuk évek óta követelt mértéktől, hanem a Tisza programjában szereplő 25 százalékos emeléstől is elmarad.
A szakszervezet azt is kifogásolta, hogy a kormány a 2027-es költségvetési tervezet előkészítése során nem egyeztetett az érintett ágazatok szakszervezeteivel.
Egészségügyiek
Örvendetes, de önmagában kevés az egészségügynek ígért többletforrás a Magyar Orvosok Szakszervezete szerint. A 2027-es költségvetés terveiről – a benyújtás másnapján – Srádi Péter elnök az Origónak elmondta: a háziorvosi praxisok fenntartása, a szakemberhiány és az elértéktelenedő orvosi bérek továbbra is megoldásra várnak. A 2027-es költségvetés egészségügyi többletforrása segíthet a szakdolgozók bérhátrányának mérséklésében és a munkakörülmények javításában, az ágazat problémáit azonban nem rendezi – véli a szakszervezet. Az egészségügy – mutatott rá a lap – 510 milliárd forinttal kapna többet 2027-ben, ebből közel 192 milliárdot az ágazat nem orvosi munkaköreiben dolgozók béremelésére fordítanának.
– Ez az összeg nem elégséges az ágazati problémák megoldásához – hangsúlyozta Srádi Péter, aki a bejelentett emelést első lépésnek tekinti.
Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert