Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, miután a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán reggel több helyszínen összehangolt akciót hajt végre az MNB-ügyben, amelynek eddig nem volt gyanúsítottja. Délután érkezett a hír, hogy a volt jegybankelnök letartóztatását indítványozta az ügyészség.
Szerda kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt – írta meg az Index a Telex nyomán. A lap információi szerint – amelyet Bátki Pál az MTI-nek megerősített – a volt jegybankelnököt kora reggel vitték el a Központi Nyomozó Főügyészségre.
„Ügyfelemet jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják”
– mondta Bátki Pál, Matolcsy György jogi képviselője, hozzátéve, hogy a gyanúsítotti kihallgatás még nem kezdődött el, de várhatóan a délelőtt sor kerül rá.
A bejelentésre Magyar Péter miniszterelnök is reagált. „A Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, Orbán Viktor egykori miniszterét” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében.
Az ügyészség Matolcsy György letartóztatását indítványozza – közölte a volt jegybankelnök ügyvédje szerdán délután, a gyanúsítotti kihallgatás után. Arról, hogy Matolcsy letartóztatásba kerül-e, a nyomozási bíró dönt.
Bátki Pál, Matolcsy védője a helyszínen azt mondta, hogy a többórás kihallgatáson ügyfele nem tett vallomást, csak a személyes körülményeiről nyilatkozott.
A nyomozó ügyészek a kihallgatás során összefoglalták azokat a körülményeket, amelyekre a gyanúsítást alapozzák. Matolcsyt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.
Bátki Pál védő elmondta, hogy a kihallgatás során a nyomozó ügyészek azokat a körülményeket foglalták össze, amelyekre a gyanúsítást alapozzák, és indítványozták védence letartóztatását.
„Nehéz volt feldolgozni ezt az ötoldalas, nagyon sok adatot tartalmazó gyanúsítást” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint amíg nem látják, hogy milyen bizonyítékok képezik a gyanúsítás alapját, addig arra nem tudnak reagálni.
Megnevezte a főügyészség, mivel gyanúsítják Matolcsy Györgyöt
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint Matolcsy György és társai egy 2025. február 28-án, a volt jegybankelnök utolsó előtti munkanapján kötött színlelt értékpapír-kölcsönszerződéssel akarták átjátszani a jegybanki alapítvány vagyona feletti rendelkezést az Index délutáni híradása szerint.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatta ki gyanúsítottként szerdán Matolcsy György volt jegybankelnököt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF)
– derül ki az ügyészség szerda délutáni közleményéből. A KNYF szerint Matolcsyt és bűntársait őrizetbe vették, az ügyészség több helyszínen kutatást tartott, és bizonyítási eszközöket foglalt le.
Az utolsó napok ügylete
A KNYF közleménye szerint a nyomozók az úgynevezett MNB-ügy egyik szálát érintően intézkedtek. Az ügyészség felidézte, hogy a Matolcsy György irányította jegybank 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek a jegybank árfolyamnyereségéből több mint 266 milliárd forintot kaptak, a vagyont pedig az Optima Befektetési Zrt. kezelte. Az alapítványok 2019-ben PADME Alapítvány néven olvadtak össze.
Az ügyészség szerint 2025. február 28-án, Matolcsy György utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap szerződést kötött egymással. A KNYF szerint ez „színlelt értékpapír-kölcsönszerződés” volt, „amelynek valós célja az volt, hogy a PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jogot olyan személyi kör birtokába játssza át, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki mandátumának lejárta után is befolyással bír”.
Az ügyészség a szándékot is megnevezte.
A cél az volt, „hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek” – áll a közleményben.
A szerződéssel az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. törzsrészvényei a magántőkealaphoz kerültek, így egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő feletti tulajdonosi kontroll került át. A kárt az ügyészség egyelőre nem tudja pontosan meghatározni.
A különösen jelentős vagyoni hátrány 500 millió forintos alsó határát jelentősen meghaladó vagyoni hátrányt okoztak
– írta a KNYF.
Három őrizetbe vétel, két elfogatóparancs
Az ügyészség Matolcsy György mellett őrizetbe vette a Közép-Európai III. Magántőkealapnak a szerződés megkötésekor eljáró képviselőjét és az ügyletben közreműködő ügyvédet. További két személy ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta, őket a KNYF nem nevezte meg.
Az eddig kihallgatott gyanúsítottak, köztük Matolcsy György a vallomástételt megtagadta – közölte az ügyészség.
Összehangolt akciót hajtott végre szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség
„A Központi Nyomozó Főügyészség szerda délelőtti sajtóközleménye szerint a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozásban szerdán összehangolt nyomozási cselekményeket hajtanak végre.
Az úgynevezett »MNB-ügyben« a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei jelenleg több helyszínen hajtanak végre eljárási cselekményeket”
– áll a közleményben.
Mint írják, a nyomozó főügyészség által szervezett összehangolt akcióban az ügyészség felkérésére a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Védelmi Szolgálat állománya is közreműködik, míg az eljárási cselekmények biztosítását a Készenléti Rendőrség végzi.
Kiemelték, hogy az ügyről részletesebb tájékoztatást az „elsődleges nyomozati cselekmények elvégzését követően”, várhatóan szerdán, a kora esti órákban adnak.
A legnagyobb gazdasági bűnügyi nyomozás gyanúsított nélkül
A rendőrség és a Központi Nyomozó Főügyészség 2025 februárja óta nyomoz az MNB-t érintő bűncselekmények ügyében. Hűtlen kezelés gyanújával egyszerre vizsgálják az MNB-alapítványok ügyét és a jegybank székházberuházását, emellett egy másik nyomozás pénzmosás gyanújára fókuszál. Az ügy sokáig a rendőrségnél volt, de a legfőbb ügyész áprilisban az ügyészséghez vonta. Addigra 182 gigabájt adatot, összesen 85 ezer fájlt foglaltak le a hatóságok.
Májusban a Központi Nyomozó Főügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodával közösen több helyszínen tartott kutatásokat. A háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a nyomozás 97 magánszemélyt, 36 gazdasági társaságot és 11 magántőkealapot érint, és 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt foglaltak le. Augusztusra több tanút is kihallgattak, de gyanúsítottja még nem volt az ügynek.
Szeptember 22-én, kedden a főügyészség házkutatásokat és lefoglalásokat végzett, sajtóinformációk szerint Matolcsy György volt jegybankelnök környezetéhez köthető személyeknél. Az ügyészség közlése szerint ekkor sem hallgattak ki senkit gyanúsítottként. Magyar Péter a közösségi oldalán bírálta a Legfőbb Ügyészséget, mert szerinte nem halad az aranykonvoj és az MNB-alapítványok ügyének vizsgálata.
Az ügy politikai szálát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság viszi.
Szeptember 10-i ülésén a bizottság úgy döntött, hogy meghallgatásra idézi Bánki Eriket és Kósa Lajost, a két volt fideszes képviselőt, mindkettejükről 4 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett. Bánki 2016-ban, a gazdasági bizottság akkori elnökeként nyújtotta be a jegybanktörvény módosítását, Kósa pedig akkori frakcióvezetőként arról beszélt, hogy az alapítványokba került pénz elvesztette közpénz jellegét.
A két politikust október 1-jén, csütörtökön hallgatták meg. Mindketten azt mondták, hogy a 2016-os törvényjavaslatot és annak indoklását a jegybank készítette elő, arra a kérdésre pedig, hogy ki küldte a javaslatot az MNB-től, Kósa Matolcsyra mutatott. A meghallgatás után a bizottság úgy döntött, hogy Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt is meghallgatja.
Őrizetbe került a jegybank korábbi elnöke – Fotó: portfolio.hu