Budapestről utaztam a Balatonra, és mivel nem én vezettem, volt lehetőségem a tájat nézni. És arra gondoltam, hogy mennyire rendben van ez az ország.

A porták gondozottak, az ablakok virággal díszítve (legtöbb a kedvencemmel, a piros muskátlival), sok háztetőn már ott a napelem, még a szegényesebb külsejű házakat is (kevés kivételtől eltekintve) kifestették, virágot tettek az ablakba, ültettek a kiskertbe.

Több településen még arra is gondoltak, hogy virágkosarakat akasszanak a villanyoszlopokra.

A földek, a művelés alatt álló területek, a napraforgótáblák is a gondoskodás, a tervezettség jeleit mutatják. Azt, hogy az itt lakó emberek sajátjuknak érzik és szeretik a tulajdonukat, az otthonukat, a települést, ahol élnek, a földet, amiből megélnek.

Jó újra itthon lenni!