Magyarország biztonságos és folyamatos energiaellátása sorskérdés, emlékeztet közleményében a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportja, melyet alább változtatás nélkül közlünk.

---

Ésszerű energiapolitikát!

Magyar mérnökök és kutatók állásfoglalása

Magyarország biztonságos és folyamatos energiaellátása sorskérdés. Amennyiben azonban a kormányzati energiapolitika kimerül az Európai Unió hibás és hamis szemléletének követésében, az nagyon hamar a szakadék szélére sodorja a magyarországi energiabiztonságot.

Az EU energiapolitikája hibás, mert az erőltetett zöldátállás műszakilag lehetetlen; hamis, mert a dekarbonizáció hivatkozási indokaként feltüntetett tudományos konszenzus összeomlott. Alapfogalmainak sokasága is tisztázatlan. A torz szemlélet eluralkodását évtizedek óta lobbicsoportok erőltetik, de a jelenlegi helyzet kialakulásáért ma már tudományos és szakmai szervezetek is felelősek.

Mi – a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportja, a Lévai Energia Akadémia és az egykori Energiapolitika 2000 Társulat munkásságát ismerő mérnökök és kutatók – hazánk energiabiztonsága és minden magyar állampolgár érdekében néven nevezzük e problémát, és kitartunk korábbi javaslataink mellett.

Javaslataink lényege a következő:

1. Hazánk energiaellátásának minél inkább nagy energiasűrűségű nukleáris és fosszilis energián kellene alapulnia: Paks I–II-n, valamint a lehető legnagyobb mértékben hazai ligniten, szénen és szénhidrogéneken. Nélkülözhetetlen a bizonyítottan biztonságos kőolaj- és gázimport is, amely energiatárolásként is felfogható.

2. A fotovoltaikus nap- és szélenergia részesedése Európa-szerte messze meghaladja az ésszerű mértéket. Szeszélyességükből fakadó hiányaik és többleteik egyre elviselhetetlenebbek. A tervezett hazai szélerőmű-telepítés csupán a már meglévő nehézségeinket súlyosbítaná. Nyugat-Európában a lakott területek közelében a szélerőművek már nem kívánatosak; telepítésüket – a kiépített gyártókapacitás hasznosítása érdekében – már csak Európa keleti felében szorgalmazzák.

3. Az egyéb, úgynevezett megújuló energiaforrások – a geotermikus energia, a biomassza és a vízenergia – a természeti környezettel való gazdálkodás részei. A vízenergia lehetőségei okos, a helyzeti energiát megőrző vízmegtartással valamelyest növelhetők lennének.

4. Szorgalmazzuk a hazai energiatermelés potenciális lehetőségeinek fizikai valóságon alapuló felmérését. A vitás kérdések tisztázását a természeti-fizikai valóságot ismerő, az ideológiai korlátokon túl látó mérnökök és természettudományi kutatók véleményére kell alapozni.

5. Meggyőződésünk, hogy az energiafogyasztás mértékletességet kíván – elsősorban a villamosenergia-fogyasztás terén –, ugyanakkor a kellő bőségű energia az egészséges környezet biztosításának is előfeltétele.

Budapest, 2026. október 21.

Az állásfoglalás a PBK energia-munkacsoport tagjai, továbbá számos mérnök és kutató – közöttük a „Mennyi? Mi mennyi? XXX.” rendezvény résztvevői – biztatására készült. A szöveg nem a teljes PBK állásfoglalása!

Első aláírók:
Szarka László Csaba r. t., Bársony István r. t., Szabó Csaba Attila DSc, Szabó József Zsigmond DSc, Kádár György DSc, Biró Tamás DSc, Kádár Péter CSc, Csernai László, a Norvég Tud. Akad. tagja, az MTA külső tagja, Mezey Pál, az MTA külső tagja, Livo László c. egy. docens, Készei Ernő DSc, Kocsis Ferenc okl. mérnök, Papp Éva PhD, Verbőci József okl. bányamérnök, Merksz Péter okl. közgazdász, Balásházy Imre DSc