Komoly buktatóval nézhet szembe Magyar Péter, amennyiben valóban népszavazásra bocsátja az új alkotmány tervezetét. Ugyanis a jelenlegi szabályok szerint még a Tisza Párt jelentős társadalmi bázisa sem lenne elég ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. Így komoly kudarc lehet az egyébként is döcögősen haladó alkotmányozásból. Ám ennek elkerülésére a miniszterelnök akár jogi manőverezésbe is kezdhet.

Magyar Péter a választási kampány során számos alkalommal egyértelművé tette, hogy a Tisza Párt győzelme esetén sutba dobják a 2012 óta hatályos Alaptörvényt, ami helyett egy új alkotmány elfogadására tett ígéretet. A Tisza programja úgy fogalmazott, hogy széles körű társadalmi párbeszéd alapján a nemzetet újraegyesítő alkotmánytervezetet dolgoznak ki. A választási siker után a miniszterelnök tovább folytatta az alkotmányozás folyamatáról szóló kommunikációt. A pártja programjához igazodóan többször is beszélt arról, hogy különböző csoportokat bevonva dolgoznának egy új alkotmányon. Magyar Péter még arról is beszélt, hogy az ellenzék javaslatait is várja az alkotmányozási folyamat során.

A választások óta eltelt fél év során azonban kevés konkrétumot lehetett hallani arról, hogy pontosan miképpen nézhet ki az alkotmányozás folyamata. A miniszterelnök néhány hete az ATV-nek elmondta, hogy a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökségen már kidolgozták a tervezetet, amelyet első lépésként az Országgyűlés elé terjesztenek. A múlt héten a Telexnek adott interjúban pedig csak elismételte a korábbi paneljeit, miszerint a társadalom széles körét bevonnák a folyamatba, az emberek pedig személyesen vagy online is javaslatokat tehetnének.

Arról viszont nem beszélt, hogy pontosan milyen intézményi keretek között zajlana mindez. A kormányfő szerint létrejöhetne egy olyan szakmai grémium, amelyben akadémikusok, alkotmánybírák, jogi karok dékánjai és alkotmányjogászok kapnának helyet. Feladatuk a folyamat átláthatóságának biztosítása, valamint a beérkező javaslatok szakmai feldolgozása lenne.

Azonban nagy kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire lesz valódi a társadalmi részvétel.

Önmagában ugyanis az, hogy online felületen vagy más csatornákon bárki javaslatot tehet, még nem garantálja, hogy ezekből ténylegesen beépül bármi az alkotmány szövegébe. Így lényegében a Tisza Párt olyan alkotmányt készíthet, amilyet csak szeretne, ugyanis a kirajzolódó tervek szerint gyakorlatilag semmilyen jogi kötőereje nem lenne annak, hogy végül mely tanácsokat fogadják meg.

Ráadásul nyáron, a jelenleg hatályban lévő alaptörvény módosításakor a kormány rendkívül rövid időt biztosított a véleményezésre. Ezután Magyar Péter sikerként próbálta kommunikálni, hogy alig néhány nap alatt mindössze 23 ezer reakció érkezett a társadalmi egyeztetés során. Ezért messze nem elrugaszkodott az a gondolat, hogy egy új alkotmány megalkotása során csak elbábozza a Tisza a részvételiséget.

Ezen bukhat el Magyar Péter terve

Azonban a hatályos szabályok miatt egy komoly kockázata van Magyar Péter alkotmányozási terveinek. A miniszterelnök többször is beszélt arról, hogy az új alkotmányt népszavazásra bocsátanák, ami egy kétélű fegyver lehet a kormány számára. Ugyanis abban az esetben érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az áprilisi választáson a szavazásra jogosultak száma 8,1 millió fő volt, így ahhoz, hogy egy népszavazás eredményes legyen, kicsivel több mint 4 millió állampolgárnak kell az urnákhoz járulnia.

A választások során a Tisza 3,3 millió szavazatot gyűjtött, így önmagában a kormánypárti tábor nem lenne elég ahhoz, hogy érvényes legyen a népszavazás.

A múlt héten megjelent legfrissebb közvélemény-kutatás, a Závecz Research Intézet felmérése szerint a Tisza Párt 4,2 milliós táborából – figyelembe véve a részvételi hajlandóság mértékét – jelenleg 3,4 millió biztos szavazója lenne. Tehát a jelenlegi pártpreferenciákról szóló mérés mellett is valószínűtlen, hogy érvényes lenne az új alkotmányról szóló népszavazás, amennyiben azon csak a Tisza tábora vesz részt. Amennyiben a részvételiség csak üres mantra lesz a kormánypárt részéről, akkor a Fidesz és a Mi Hazánk könnyen lehet, hogy a népszavazás bojkottálására szólíthatja fel a saját szavazóit. Ez pedig szintén kétségessé tenné, hogy érvényes legyen az új alkotmányról döntő referendum.

Akár jogi manőverezéssel is élhet a kormány

Amennyiben a Tisza el akarná kerülni azt a blamát, hogy érvénytelen legyen a népszavazás, akkor lejjebb viheti az érvényességi küszöböt. Még júniusban egy kormányzati sajtótájékoztatón lapunk azzal kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt, hogy tervezik-e megváltoztatni a népszavazások szabályozását. Akkor Magyar Péter kiemelte, hogy

ez egy olyan dolog, amit nem mi fogunk kitalálni. Arra bíztatok mindenkit, hogy vegyen részt az alkotmányozási folyamatban és mondják el, mit tartanának helyesnek.
A kormányfő elmondta, a cél, hogy egy olyan alkotmányozás történjen, amelynek eredményeként mindenki a magáénak tekintheti az alaptörvényt.

Mikor volt utoljára érvényes népszavazás Magyarországon?

Egyébként nem lenne példa nélküli, hogy megváltoztatják a népszavazásra vonatkozó szabályokat. A hazánk NATO-csatlakozásáról 1997-ben tartott referendum előtt ugyanis a parlament megváltoztatta a szavazás szabályait. Eszerint a választópolgárok 25 százalékának egybehangzó válasza kellett az érvényességhez. Erre pedig szükség is volt, hiszen az urnák előtt a jogosultaknak kevesebb mint a fele, 49 százaléka jelent meg. Ezen szabályok mentén zajlott 2003-ban a Magyarország EU-tagságáról szóló referendum is, amelyen 45 százalékos volt a részvétel.

Figyelemre méltó, hogy a Fidesz által kezdeményezett és 2008-ban tartott szociális népszavazás volt az utolsó olyan referendum, ami érvényesnek számított a jelenlegi szabályok szerint is. Akkor 50,4 százalékos részvétel mellett a három kérdésben 80 százalékot meghaladó arányban támogatták az emberek a vizitdíj, a kórházi napidíj, illetve a tandíj eltörlését.

Az akkori MSZP-SZDSZ kormány számára kudarcos referendum a balliberális koalíció felbomlásához, illetve a két párt végzetes meggyengüléséhez is hozzájárult.

A Fidesz immár kormányon 2016-ban a kötelező migránskvóta, míg 2022-ben a gyermekvédelem ügyében kezdeményezett népszavazást. Bár mindkét referendumon nagy többségben voltak az akkori kormánypárt véleménye mellett kiállók, azonban egyik népszavazás sem volt érvényes. A kvótanépszavazáson 43 százalék, míg a gyermekvédelmi referendumon 47 százalék volt a részvétel. Az eredménytelenséghez viszont az vezetett, hogy a Fidesz a jelenlegi alaptörvény megalkotásakor visszaállította a sokkal szigorúbb, 50 százalékos érvényességi küszöböt.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert